Ha a magyar irodalomra gondolunk, rengeteg név ugrik eszünkbe: Ady, Petőfi, Kosztolányi (a teljesség igénye nélkül), mind-mind férfiak. Napjainkban viszont fontossá vált kiemelni a nők szerepét is, nemcsak kulturális tekintetben, hanem az élet minden területén. Így hát cikkünkkel ne csak Nemes Nagy Ágnesre emlékezzünk, hanem vele együtt ünnepeljük a nőket is!
Nemes Nagy Ágnes 1922-ben, Budapesten született, rendkívül jó tanuló volt; a legendás Baár-Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-latin-művészettörténet szakos hallgatójaként 1944-ben szerezte meg diplomáját. Az egyetemen töltött idő alatt munkakapcsolatba került Szerb Antallal, Lengyel Balázzsal és Halász Gáborral is.
Forrás: turul.info.hu
Már diákkorában is írt verseket, 1945-től pedig folyóiratokban publikált. Első kötete, a Kettős világban fontos szerepet tölt be életművében: Baumgarten-díjat kapott érte 1948-ban.
Bizonyára sokak számára ismerős az Újhold című irodalmi folyóirat is: Nemes Nagy Ágnes nevéhez köthető, ugyanis férjével közösen alapították. 1848 őszéig jelenhetett meg, ugyanis betiltották: örök jelképe viszont a Nyugat eszmeiségének és az írói-irodalmi törekvésének.
A diktatúra ideje alatt neki sem volt könnyű dolga. Szinte csak gyermekirodalomban publikálhatott, ezen kívül csak műfordítással tudott foglalkozni. Francia és német nyelvű műveket fordított, többek között Moliére-drámákat, Victor Hugo műveit, és Rilkét is egyaránt.
1946-ban belépett a Magyar Írószövetségbe, tagja lett a P.E.N. Clubnak, valamint a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt. 1954-től a budapesti Petőfi Sándor Gimnáziumban tanított, 1958-tól viszont már íróként dolgozott.
Második kötetének megjelenésétől (Szárazvillám, 1957) folyamatosan jelen volt a nyilvánosságban. Életműve terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált, de eredetisége és költői ereje révén a korszak igen meghatározó, nemzedék-jelző alakja lett, valamint a modern magyar líra alakulásának inspirálója. Költészetét a kortársak az objektív lírához sorolják.
Tömbszerű verseinek köszönhetően a magyar prózavers egyik megújítójaként tartják számon. Versei sikerességét tekintve elmondható, hogy külföldi folyóiratokban, antológiákban, de még önálló fordításkötetekben is megjelentek angolul, olaszul, németül és franciául egyaránt.
Fák
Tanulni kell. A téli fákat.
Ahogyan talpig zúzmarásak.
Mozdíthatatlan függönyök.
Meg kell tanulni azt a sávot,
hol a kristály már füstölög,
és ködbe úszik át a fa,
akár a test emlékezetbe.
És a folyót a fák mögött,
vadkacsa néma szárnyait,
s a vakfehér, kék éjszakát,
amelyben csuklyás tárgyak állnak,
meg kell tanulni itt a fák
kimondhatatlan tetteit.
A magyar esszéirodalomban is szorgalmasan tevékenykedett: 1975-től több kötetben publikálta verselemzéseit, esszéit, vele készült interjúkat, valamint önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának, amely A hegyi költő címet viseli.
Az 1970-es, 1980-as évektől képviselte hazánk irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon is Belgiumban, Franciaországban, Írországban, Angliában és még Izraelben is. 1979-ben négy hónapot töltött az USA-ban egy egyetemi nemzetközi írótáborban.
Élete utolsó éveiben meghívott alapítótagja lett a Magyar Tudományos Akadémia keretein belül szervezett Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.
1991-ben halt meg Budapesten, 1998-ban pedig tiszteletére a Pro Renovada Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes Emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom tehetségeinek elismerésére. A díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.
1986-ban Lengyel Balázzsal együtt újraindították az Újholdat évkönyv formájában, amely évente kétszer jelent meg az indítástól egészen 1991-ig. A kötetetek megmunkálásán látható, hogy a költőnő életműve részeként tekintett az évkönyvekre. A gondolati nyitottság, a magas művészi és szellemi minőség tükröződik vissza rajtuk. Nemzedéktől függetlenül csak azok publikálhattak benne, akik tudtak azonosulni az Újhold gondolatiságával és méltón képviselték minőségét. Nem csak szépirodalommal találkozhattak ebbenaz olvasók: esszék, tanulmányok is helyez kaptak különböző művészeti és tudományos területekről. A sorozat Nemes Nagy Ágnes halálával megszűnt.
Már említettük az első kötetéért járó Baumgarten-díjat, ezen kívül elismerést keveset kapott. Első válogatott kötetéért József Attila-díjat kapott 1969-ben, életművének elismeréséül pedig Kossuth-díjazott lett 1983-ban.
1997-ben Lengyel Balázzsal együtt megkapták Izrael Állam „Yad Vashem” kitüntetését: a Holocaust idején biztonságuk kockáztatásával védték, bújtatták és mentették az üldözötteket.
Forrás: nokert.hu
