Az ELTE telis-tele van a kultúra köré szerveződő körökkel, hogy az idejárók megtalálják egymást és a közös hangot, az így létrejött kapcsolatok pedig akár egy életre is szólhatnak. Az egyetem négy klubjának vezetőjét kérdeztük a náluk élő közösségekről. A Presstiválra készült írásunkat olvashatjátok.
ÁJK Filmklub – ahol több nézőpont találkozik
Az ELTE ÁJK Filmklub vezetőjével, dr. Rácz Annával beszélgettünk a legújabb közösség-összekovácsoló lehetőségről az ELTE-n, a Filmklubról. Tavaly nyáron érkezett a megkeresés a Nemzeti Filmintézettől, hogy az ELTE-n belül is szeretnének egy régi hagyományt feleleveníteni, ugyanis korábban az ELTE-n is működött egyetemi filmklub.
Mi lehet a filmklubnak a közösségépítő ereje?
Az, hogy meg tudjuk osztani egymással a közösen megszerzett élményeket, ugyanazokban az impulzusokban részesülünk, hasonló dolgokat élünk át együtt. Számtalan szempont van, amit a résztvevők be tudnak hozni a beszélgetésbe, olyanokat, amelyeket még több megtekintés után sem biztos, hogy mindenki észrevesz. Sok nézőpont tud találkozni, és akár személyes történetek is elhangozhatnak. A résztvevőink az ELTE több karáról is érkeznek, így az egyetemi karok közötti kapcsolatok is megteremtődhetnek.
Kiket vár a filmklub?
Minden ELTE-polgárt szeretettel várunk, hallgatókat, oktatókat és az adminisztratív állományban dolgozókat is. Várjuk azokat is, akik már többször láttak egy programunkban szereplő filmet, és azokat is, akik még egyszer sem látták.
Mi a legfőbb hozadéka a filmklubnak?
A résztvevők megismerhetik a magyar filmtörténet jelentős alkotásait, és olyan emlékezetes beszélgetéseken vehetnek részt, amelyek segítségével megérthetik egyrészt azt a kort, amelyben ezek a filmek születtek, másrészt azokat az örökérvényű társadalmi és emberi kérdéseket, amelyeket bemutatnak. A beszélgetéseken rendszeresen vesznek részt meghívottként az ELTE BTK Filmtudományi Intézetének munkatársai, így remélem, hogy a karok közötti kapcsolatok fejlesztéséhez is hozzájárulhatunk.
A Filmklub fellendíthet egy olyan közösség-összekovácsoló hagyományt, amely az ELTE-s polgárok számára kiváló kikapcsolódási lehetőség lehet. Várnak mindenkit szeretettel az ELTE ÁJK Filmklubban!
Eötvös Művészeti Együttes – együtt zenél minden korosztály
Az Eötvös Művészeti Együttes már közel 75 éves múltra tekint vissza. Az 1948-ban alapított énekkart és az 1957-ben létrehozott, jelenlegi formájában vonós kamarazenekarként működő zenekart 60 éven át Baross Gábor vezette. Utóda Kovács László lett, aki már 13. éve művészeti igazgatója az együttesnek, ő mesél nekünk a zene közösségalkotó erejéről.
Miről szól leginkább ez az együttes?
A közös zenélésről. Az ittlétről, hogy milyen a próbák hangulata. Az új tagok segítéséről, hogy be tudjanak illeszkedni a programba. Hobbiból zenélni úgy, hogy kitartó munkával, heti két estét próbákon eltöltve, közös erővel létrehozni egy nagyon színvonalas zenei produkciót. Végül mindezt megkoronázni azzal, hogy kiállhatunk a legkiválóbb koncerttermek színpadára, ahol a teltházas közönség hosszú perceken át tapsol, így rögtön adottá válik a pozitív visszajelzés, közösen élhetik át az együttes tagjai a sikert is.
Látszik, hogy itt több korosztály zenél együtt…
Az együttes különlegessége, hogy akik fiatal egyetemistaként bekerülnek és megszerzik a diplomájukat, azután sem kényszerülnek elhagyni az együttest, hanem kedvük szerint maradhatnak és továbbra is együtt zenélhetnek. Így történik tehát, hogy egyszerre muzsikál megannyi korosztály, 18 és 60 évesek egyaránt. Ezáltal az együttesnek van egyfajta hagyományrendszere, olyan tradíciók, amelyekkel viszünk tovább egy kulturális örökséget; olykor visszanyúlunk olyan darabokhoz, amelyek 10-15 évvel ezelőtt szólaltak meg, így sokkal könnyebben tudunk előrejutni, illetve akik később csatlakoztak hozzánk, így könnyebben tudják elsajátítani ezeket a műveket.
Mi leginkább a közösségösszehozó ereje az Eötvös Együttesnek?
Nagyon sok olyan lehetőség van az egyetemen, ahol a szabadidőt tartalmasan el lehet tölteni. Kulturális elfoglaltságok közül egyedülálló az, amit az együttes kínál. Hangszeres képzés az ELTE-n máshol nincsen, ilyen nagy vegyeskar nem létezik. Azok, akik már rendelkeznek zenei háttérrel, a zenélés a hobbijuk és idejönnek, máris egy nyelvet beszélnek. A zeneirodalom legcsodálatosabb műveit lehet megismerni és megtanulni. Különböző zenei műfajokkal lehet találkozni. A legkiválóbb szólistákkal együtt szerepelni, operakórusokat megszólaltatni, a Hot Jazz Banddel közös produkcióban fellépni, akár filmzenéket előadni, mindez szerepet játszik abban, hogy igazán jól összekovácsolódjon a társaság. Felejthetetlen élményekhez lehet jutni egy-egy tábor vagy turné alkalmával, ezt sem szabad kihagyni a sorból. Örök emlék marad mindannyiunk számára az a történelmi pillanat is, amikor az ELTE Bartók Béla Énekkar és Egyetemi Koncertzenekar koncertjén gitáron közreműködött az ELTE rektora, Dr. Borhy László. Hatalmas élmény és megtiszteltetés volt együtt zenélni Rektor Úrral a Hot Jazz Banddel közös esten.
Történész Filmklub – mikor a történelem lesz a kapocs
Selmeczi Péter alapító egy másik filmklubról mesél, amely hallgatói kezdeményezésre indult el a BTK támogatásával. Vajon mi folyhat a kifejezetten történelmet alapul vevő filmklub vitáin? És miért igaz az, hogy „több szem többet lát”?
Milyen közösség szokott összejönni egy-egy alkalomra? Főleg történészek, vagy más szakterületekről, esetleg karokról is érkeznek hozzátok?
Bár projektünk Történész Filmklub néven fut, és eredeti szándékunk szerint is elsősorban történelem szakos hallgatótársaink érdeklődésére kívántunk számot tartani, de kezdettől reméltük, hogy más szakos – és igen, akár más karokról való – társaink is felfigyelnek kezdeményezésünkre, és kedvük lesz csatlakozni. Örömünkre valóban színes társaság szokott összegyűlni. Többségben természetesen a történelem szak képviselői vannak jelen, de ennek elsődleges oka talán az, hogy elsősorban szaktársaink körében tud hatékonyan terjedni a programjaink híre. A leggyakoribb megjelenők, a „kemény mag” képviselői között örömünkre az irodalomtudományos diáktársakkal is találkozunk, az alkalmi látogatók közt pedig mindenféle bölcsészet ELTE-s hallgatói és cserediákok is előfordultak már. Ez a „kemény mag” meghatározó hatással van a mindenkori beszélgetések, viták dinamikájára, hiszen alkalomról alkalomra csiszolódunk össze: egyre jobban megértjük egymást, egy-egy gondolatmenet több film kapcsán is visszatérően alakulhat közöttünk, de igyekszünk mindenkit bátorítani, hogy ha csak egyszeri vendég is, nyugodtan kapcsolódjon be a beszélgetésbe, mert minden gondolat színesíti és frissíti a rendezvény szellemiségét.
A filmek utáni vitarészbe mennyire aktívan csatlakoznak be a jelenlévők? Még ezután is vannak társaságok, akik együtt maradnak és megvitatják a filmet?
A filmek utáni beszélgetéseken a mindenkori néző vendégek körülbelül fele szokott ott maradni, és ennek a társaságnak a legnagyobb része aktív hozzászóló. Persze annak sincs akadálya, hogy valaki ezen eszmecseréknek is csak hallgatója legyen. Úgy érezzük, a vitaalkalmak jellemzően elegendő teret biztosítanak az aktuálisan felmerült kérdések kibeszéléséhez, a rendezvények végén általában hiányérzet nélkül oszlik fel a társaság, de fordult már elő hosszabb, utcán folytatott beszélgetés is.
Kiknek ajánlanád a Történész Filmklubot?
Elsősorban azoknak ajánlanánk a filmklubunkat, akik úgy gondolják, hogy a történelmi filmek nem csak szórakoztató vagy reprezentatív funkciót töltenek be a kultúránkban, de alapvető kulturális, morális, társadalmi kérdéseket is tematizálnak, és akik nyitottak ezen témák kapcsán új gondolatok meghallgatására. Ezen kívül várunk szeretettel mindenkit, aki egy-egy történelmi film kapcsán szeretne a felszín mögé látni, és bővebb betekintést nyerni annál, mint amennyit pusztán saját benyomásai lehetővé tesznek. Nem lehet túlzott mértékben hangsúlyozni, hogy a filmek esetében mennyire igaz az, hogy több szem többet lát. A filmklub tehát azoknak lehet a leginkább vonzó, akik szeretnének kilépni saját gondolataik köréből, hogy látókörüket mások tapasztalatait is hasznosítva bővíthessék.
Argentin tangó – ha a tánclépésekben építkezünk
A Latin-Amerikából származó tánc is képviselteti magát az ELTE BEAC kínálata között. Hönich Helena vezető táncoktatót kérdeztük a tangó körül kialakult közösségről.
Hány éve működik az ELTE-n az argentin tangó? Vannak az indulás óta is aktív tagok?
Az ELTE Argentin Tangót 2016-ban alapította Balogh András és Wéber Edina. Először csak az általános testneveléskurzus keretében voltak órák, majd a nagy érdeklődésre való tekintettel elindultak az esti, szabadidős táncórák is. Sokan éveken át aktív tagok voltak, lelkes és támogató táncosok. A járvány miatt kénytelenek voltunk átállni az online tanításra, ami egy páros táncnál elég nehéz, főleg, ha valaki az elejéről kezdi a tanulást. Ekkor az egyetemi kredites kurzus nem indult, ezért az esti órák szenvedték meg a kialakult helyzetet. A kényszerszünet sajnos rányomta a bélyegét a folytonosságra, és így szinte teljesen újra kellett építenünk az ELTE tangós közösségét. Vannak olyan tősgyökeres tagok, akik az indulás óta kihagytak némi időt, de most újra velünk tartanak.
Inkább párok járnak hozzátok, vagy egyénileg is csatlakoznak táncolni vágyók?
Nálunk abszolút nem kikötés, hogy csak párok jelentkezhetnek. Persze többen így járnak hozzánk, de sokkal magasabb az egyénileg csatlakozók száma.
Milyen a közösség? Az órákon kívül is tartjátok egymással a kapcsolatot? Jártok esetleg közösen „csapatépítő tréningekre”?
Minden félévben teljesen új kezdő kurzust és testneveléskurzust indítunk, így sok új táncossal ismerkedünk meg, a kezdő szintet átlépők pedig velünk maradnak a középhaladó óráinkon. A mostani közösség 2021 első félévében kezdett jól összeszokni, akikkel nagyon jó hangulatban telnek az órák.
A heti egyszeri találkozások mellett egy folyamatosan bővülő, zárt online csoportban tartjuk a kapcsolatot, ahol az órákon készült összefoglaló videókat is megosztjuk egymással. Szoktunk szervezni zárt körű közös milongát (tangós táncest) a táncosainknak, ahol élesben gyakorolhatják a megtanult etikettet és a felkérés szabályait egyelőre ismerős környezetben, hogy ezután nagyobb bátorsággal vegyenek részt a hivatalos milongákon. Fontos nekünk, hogy támogassuk őket, amikor belecsöppennek az ismeretlenbe, így ilyenkor együtt szoktunk részt venni a nyilvános tangóesteken. Jó látni, hogy egyre több tanítványunk kapcsolódik be a budapesti tangós életbe, kipróbálják más tanárok kurzusait, sőt, nemzetközi fesztiválokra is elmerészkedtek már.
