Frank Herbert Dűnéje, amire sokáig azt mondták, feldolgozhatatlan, túlságosan komplex, nehezen adaptálható a szöveg a filmvászonra, 2021-ben mozivászonra került. A korábbi Dűne filmhez és sorozathoz képest a kritikusok által is nagyra értékelt film a könyv rajongóinak tetszését is elnyerte. De milyen lett a zenéje?
Talán túlzásnak tűnhet, de a Dűne zenéje Hans Zimmer mesterműve. Egy retro-futurisztikus zene, ami tökéletesen illik az Arrakis forró, pézsmaillatú atmoszférájába. A rendező, Denis Villeneuve gyerekkori álma volt, hogy filmvászonra vigye Frank Herbert ikonikus regényét, nem csak az ő álma, de Hans Zimmeré is teljesült, hiszen a zeneszerző is vágyott arra, hogy megkomponálhassa a Dűnét. Nem véletlenül fogalmazok így, valóban azt gondolom, hogy Hans Zimmernek sikerült valamit megragadnia a Dűne atmoszférájából, a homokot fújó szélből, a homokférgek dübögéséből, és ezt zenébe sűrítette. Nem lepődnék meg, ha ezek után – Az oroszlánkirály és 11 további jelölés után – elnyerné a második Oscar-díját.
„Mindketten tinédzserként olvastuk, de nem a kor és a bölcsesség vezetett minket, amikor elkészítettük a filmet. Amint elkezdtük, visszautaztunk az időben és olyan vakmerően és őrülten kezdtem el zenélni, ahogy csak a fiatalok tudnak. Bármi jöhetett. Nehéz volt megmagyarázni a zenei kifejezéseket, mégis befejeztük egymás mondatait, mert mindketten 40 éve csináljuk már ezt a filmet a fejünkben” – mondta Hans Zimmer az IndieWire-nek adott interjúban.
A zenére jellemző a spirituális, misztikus hangulat, de ez nem csap át vallásosba. Meghatározóak a női hangok és energiák, amelyeket alapvetően a Dűne világában is fellelhető női dominancia ihletet, annak ellenére, hogy a főszereplő, a lehetséges messiás, Paul Atreides férfi. A kórus inkább Paul édesanyját, Jessicát (Rebecca Ferguson) és az őt körbelengő misztikumot idézi, valamint Chanit, azt a fiatal és csábító fremen nőt, aki Paul álmaiban gyakorta feltűnik.
„Denis és én is korán eldöntöttük, hogy a nők azok, akik irányítják a történetet, és nekik van erejük. Rendkívül tehetséges énekesekre gondoltam, aztán tovább gondolkoztam: bárhol is leszel a jövőben, a hangszerek a technikával változnak, egyre kísérletezőbbek is lehetünk, de az egyetlen dolog, ami állandó, az az emberi hang, amiből rengeteg van” – Azt gondolom, hogy ez az a szellemiség, ami kellett ahhoz, hogy Hans Zimmer egy ennyire tökéletesen a Dűne világát idéző zenét komponáljon. Tisztelettel és szeretettel dolgozta fel, ezért lehet az, hogy szinte folyamatosan lúdbőrzik az ember, ha meghallja az ütemeket.
Vannak olyan zenék, amelyek nagyon specifikusan egy adott hangulathoz kötődnek, mint Beethoven V. szimfóniája. Aztán vannak olyan zenék is, amelyekről azonnal a film jut eszünkbe, nekem tipikusan ilyenek A Gyűrűk Ura trilógia dallamai, amit imádok, ott is elképesztő tisztelettel dolgozták fel a könyvet, és nagyon értettek hozzá, hogyan kell a hangulatot akkordokra transzformálni. A Dűne zenéje talán egy picivel több ennél, szinte már szereplőjévé válik a filmnek, ahogy hol halkan, hol erőteljesen zúgva húz befelé abba az álomszerű, misztikus világba, ami maga az Arrakis, maga a Dűne.
Hans Zimmer már most másfél órás zenét komponált a következő Dűne filmhez, amivel kapcsán a következőt nyilatkozta: „Folyamatosan zenéket küldök Denisnek, hogy inspiráljam az írás során. Ha valaha igent mondanak nekünk, ha valaha engednek minket, készen állunk.”
Képek forrása: imdb.com
