2021. március 24-én este hét órakor tanúi lehettünk, mint válik Magyarország legismertebb királynéja az anarchista eszme egyik áldozatává. Az előadást az Állam- és Jogtudományi Kar Perjátszó Köre hozta el nekünk – a helyzetre való tekintettel ezúttal online.
„Ahol a jog és színház találkozik.” Így hangzik Egyetemünk egyik különleges színköre, a Perjátszó Kör jelmondata. 16 éve indultak egy kurzus keretében dr. Kisteleki Károly ötlete nyomán, amely idővel önálló életre kelt, és az előadások egyre teljesebbek és egyre elismertebbek lettek: a társulatot nem egyszer hívták más városokba, mint például a debreceni, pécsi vagy szegedi jogi karra fellépni, és szerepeltek a 2008-as OTDK megnyitóján is. 2018-ban A Sissi-merénylet – Legendák és valóság című darabjukat pedig a királyné kedvenc magyarországi ingatlanjában, a Gödöllői Királyi Kastélyban is előadták.
A 2018. október 26-ai előadás felvételét láthattuk most is az ELTE saját Youtube-csatornáján, melyet a Jogi Kar Dísztermében, a neves Aula Magnában adtak elő a tagok. A három évvel ezelőtti előadásnak is tanúja lehettem (beidézésre szerencsére nem került sor), így rögtön bekerült a naptáramba, amint megláttam az időpontot. Emlékezetemben főleg a második rész, a merénylő perének szimulációja maradt meg, mivel előtte nem találkoztam még ilyen koncepciójú előadással, emiatt felkeltette a figyelmemet.
Mert mi is a Perjátszó Kör különlegessége? Az, hogy színpadra viszik mind az adott per előzményeit, a tett körülményeit, és a jogi következményeket. A darabokat maguk írják, a jelmezeket és a díszleteket a tagok állítják össze. Egy-egy darab megírása akár három évig is eltarthat, ahogy az az egyik taggal, Kiss Gergellyel készült interjúból kiderült. Természetesen ez nem a szerző lustasága miatt történik, hanem a precíz kutatómunka és a jelenetek aprólékos kidolgozása következtében. Ahogy Nádas Krisztina, A Sissi-merénylet Sztáray Irma grófnője és az O. J. Simpson per társszerzője fogalmaz egy vele készült beszélgetésben: „…nem is szabad elkezdeni a kidolgozást úgy, hogy legalább 2 hónapnyi anyaggyűjtés ne állna a hátad mögött, mert miközben egyre több infóhoz jutsz, úgy változik meg a koncepció is. Eszedbe juthat, hogy még valamit bele kellene tenni, ami átvariálja a teljes jelenetrendet, szóval emiatt gondolom, hogy az a legjobb, ha mikor leülsz írni, már lehetőség szerint az összes fellelhető információ a rendelkezésedre áll.”
A Sissi-merényletet beharangozva a Perjátszó Kör több spotot is készített az ELTE Alumni támogatásával. Ezekben több érdekességet is megosztottak Erzsébet királynéról (Tóth Orsolya), Lucheniről (Varga Sébastien), a királyné kísérőiről, csakúgy, mint Sztáray Irma grófnőről (Nádas Krisztina), Festetics Mária grófnőről (Somogyi Viktória) vagy Ferenczy Idáról (Dobosi Kinga). Az Osztrák–Magyar Monarchia császárnéjának élete sokak számára ismert: 16 éves korában szerelmi (!) házasságot köt Ferenc József császárral (Dóra Donát), azonban a bécsi udvar hűvössége, zártsága és intrikái, illetve a közte és anyósa, Zsófia főhercegnő (Rakonczai Kitti) között folyó állandó ellentétek hamar kimerítik a fiatal feleséget, aki így idővel végeláthatatlan utazásokba menekül. Sőt, idegállapota is megroncsolódik, feltehetően depresszióban szenvedett.
A császárné életével párhuzamosan kibontakozik előttünk Lucheni, az olasz anarchista sorsa és szemlélete. Látjuk, amint honfitársaival az anarchista nézetekről beszél, és amint a merényletet készíti elő. Majd megfigyelhetjük a per folyamán tanúsított büszke viselkedését, ahol magát a tette miatt az anarchizmus „hősének” tartja. Azonban, ahogy arra az előadás rávilágít, ismertségét végső soron nem cselekedetének, hanem áldozata népszerűségének köszönhette.
Az előadás első része tehát a két főszereplő, Sissi és Lucheni a merénylet előtti életét mutatja be, a második része pedig magát a tárgyalást idézi meg. Tanúként megjelenik Lina Zahler (Mikó Lilla), Lucheni feltételezett szeretője, Rotschild bárónő (Füzesi Fruzsina), akinél Erzsébet a halála előtti napon vendégeskedett, Sztáray grófnő, illetve Mayor professzor (Harsányi Rebeka), aki jelen volt a halotti vizsgálaton. Mint az köztudott, Lucheni bűnösnek találtatik, ám az ítélet kihirdetése előtt ügyvédje (Zambelly Márk) ismerteti védence gyermekkorát és hányatott fiatalságát, ami szélsőséges nézeteihez vezetett. Mint az kiemeli: Luchenire „nem mint szörnyetegre, hanem mint emberre és mint áldozatra” kell tekintenünk, hisz az élete során tapasztalt szeretethiány és elégedetlenség vezette őt az összeesküvők karjai közé.
Mi mást is mondhatnánk: az előadás megállja a helyét, a forgatókönyv megalapozott, a siker pedig egyöntetű.
A Sissi-merénylet – Legendák és valóság ezen a linken tekinthető meg. Az esemény az ÁJK Alumni Tagozatának kezdeményezésére, az ELTE Alumni Központ pályázati támogatásával valósult meg.
Kiemelt kép: Nádor Eszter grafikája (forrás: a Perjátszó Kör Facebook-oldala)
