Szombathelyi tehetségekről készült portréfotókat állítottak ki az Agora Művelődési és Sportház körteraszán. Garas Kálmán fotóművész, az ELTE SEK oktatója korokat ragadt meg, pillanatokra szakította az időt, hogy az most az örökkévalósággal léphessen diskurzusba. A kiállításon köszöntőt mondott Majthényi László, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke, fuvolán közreműködött Madaras Gergely, s a portré-pillanatok kiállítását Tóth Csaba Munkácsy Mihály-díjas festőművész nyitotta meg.
A csarnok akárcsak egy nyári mező. A hatalmas citromsárga paravánokon fekete-fehér fotók feszülnek, a körterasz akárcsak egy napraforgómező. Még az arcok is a lemenő nap sugaraiba fordulnak. Arcok, azaz a fotósnyelv, ha megkívánja: portrék. A portréfotózás történelmet ír, 2000 éves múltra tekint vissza. Garas Kálmán fotóművész 50 éves pályafutása mosolyog, int, kacsint és egyszerűen pompázik a falakon. A látogatókkal akár egy színháztermet is meg lehetne tölteni, de a színházzal ellentétben, most állóképeket nézünk. Az elmúlásra nyomott megálljt Garas Kálmán, s az örökkévalóságnak többé nem öregedő pillanatokat ajándékozott.
Az idő megállítása című kiállítás megnyitójának keretében Majthényi László a Vas Megyei Közgyűlés elnöke munkásságának elismeréseként kitüntetést adott át a művésznek. Madaras Gergely fuvolaművész szintén az idő pillanatnyi megragadhatóságát emelte ki a művészet csodái közül. Darabválasztása ezért is esett egy Bach-szonátára, mely szakadatlan menetekkel a szubjektív időérzékelés zenei megvalósulása. Tóth Csaba Munkácsy Mihály-díjas festőművész a közös nevezőket kereste a fotókban. Garas Kálmán minden portréja szombathelyi, avagy Szombathelyhez köthető tehetséget ábrázol. A város bátran indulhat az Európa Kulturális Fővárosa címért, hiszen számos nagy név is mutatja most, hogy a kulturális életnek igazán látványos központja a Vas megyei város. A teljesség igénye nélkül, hiszen a kiállításon 60 fotó szerepel, álljon itt néhány név: Bogányi Gergely, Fischer Annie, Vásáry Tamás, Kocsis Zoltán, Molnár Edit, Esterházy Péter, Cseh Tamás, Szörényi Levente, Kelemen Barnabás, Balog József, Ligeti György, Jordán Tamás, Zalán Tibor és még sokan mások.
Szombathelyen jelenleg több fotókiállítás is látogatható párhuzamosan. Többek között a Képtár, az Irokéz Galéria, a Savaria Múzeum vagy akár az egyetem ZERO Galériája is várja a fényképészet iránt érdeklődőket. A fotóművészet iránti lelkesedést az is mutatja, hogy az – összeadva – közel 250 négyzetméternyi szombathelyi kiállítótér mindegyike állandó tárlatvezetéssel és magas látogatottsággal működik.
A fotózás egy örökké megújuló művészet, viszont soha nem újra alkotható. A megismételhetetlenség csodája minden megragadott pillanat. Sokan emlegették Garas Kálmán művész úr szemüvegét, melyen keresztül ő látja a világot. De itt már nem a szemüveg, hanem a lencse a fontos. A lencse, amelynek változó töréspontjai most, mint egy nyárból ránk maradt, le nem aratott napraforgó mező szikrázik. Arcok a lenyugvó őszi napsugarak között.
Garas Kálmán fotóművész, az ELTE SEK oktatójaként digitális fotózás kurzust vezet rajz, illetve képi ábrázolás szakos hallgatóknak. Tegnap délelőtt tartott bevezető óráján a fotózás egy fontos kulcsgondolata hangzott el, mely gondolat az ő munkásságát is merőn meghatározza:
„Fényképezni annyit jelent, mint visszatartani a lélegzetet, amikor az illékony valóság pillanatában minden képességünk egyesül. Akkor a fej, a szem, a szív is ugyanazért működik. A fényképezés egyfajta kiáltás, de nem azért, hogy eredetiséget bizonyítsuk. A fényképezés az élet egyik formája.” (Henri Cartier-Bresson)
A kiállítás megtekinthető 2017. október 13-ig az Agora Művelődési és Sportház nyitvatartási idejében.
A fotókat a cikk szerzője készítette.
