Ki lenne jobb politikus, Dumbledore vagy Voldemort? Szabad-e a mugliknak tudni a varázslókról? Valóban a világ ura akar lenni Voldemort? Mennyire egyértelmű a (fő)szereplők szándéka? Többek között ezekre a kérdésekre kaphattunk választ – vagy legalább betekintést a körbejárásukra – az ELTE TÁTK Szociológia Szhék által szervezett Elitizmus és értékkonfliktus a Harry Potter világában című előadáson.
Hangulatgyertyák, a jól ismert Harry Potter-filmzene, és természetesen vetített részletek. Kilépve a mozivászonról elemezte Tóth Csaba – az ELTE ÁJK oktatója, politológus, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója – és Szabó Miklós – az ELTE TÁTK oktatója, antropológus – az egyes jeleneteket Károlyi Kristóf – senior kutató – moderálásával.
Párhuzamos világok
Történelmi példákkal karöltve, más filmekkel, sorozatokkal párhuzamot állítva tudtuk meg például, hogy Harry Potternek és Luke Skywalkernek a Star Warsból ugyanúgy döntési joguk, hogy átálljanak-e a sötét oldalra. Áttérve a titoktartás témájára, ugyebár van egyfajta szigorú titoktartás a Harry Potterben, a varázslók világa tabu a muglik előtt, ahogyan a James Bondban is titkos ügynökökről, szervezetekről beszélhetünk, de a középkori boszorkányüldözések felé is húzhatunk párhuzamot. (Utóbbi természetesen már a titoktartás megbomlását követő állapot végkifejlete.) Ez a titoktartás egy bizonyos konfliktuskerülő módszer, mivel az emberek félnek az „idegentől”, hiszen a varázslók egyfajta Übermenschek, – azaz ebben az értelmezésben a varázslók képességben a muglik fölé rendelt csoport – akikről ha kitudódik a plusz töltet, képesség, akkor a boszorkányüldözésekhez hasonló történésekbe torkollana a megszokott valóság.
Dumbledore vs. Piton vs. Voldemort
A jól ismert repülő autós jelenetben Potterék majdnem leleplezték magukat, ezután a szokásos megérdemelt „dorgálás” következett, melyből az előadók Dumbledore és Piton reakciót hasonlították össze. Dumbledore akár ki is rúghatta volna őket Roxfortból, de nyilván nem tette meg, hiszen Harryt maga mellett akarja tudni, Voldemort miatt. Piton ezt kissé ellenzi, nem is akarja látni, tudomást venni róla.
A mugli-varázsló viszonyt Voldemort teljes mértékben kiélezni kívánja, semmiféle kapcsolatot nem akar a kettő között. Ez a szempont fő része uralkodói ambícióinak, „szimpla nagyúr” akar lenni, célja csupán önkényes, ellentétben Magnetoval (a Marvel Comics képregényeiből), aki az egész világa ura akar lenni. Voldemort önkényes hatalmi céljai mellett persze még lehetne akár jó politikus is, de sajnos ez sem teljesülne, hiszen gyenge, és csak még gyengébb lesz, mikor Harry az utolsó részben felkel a halálból. Ezzel szemben Dumbledore egyértelműen jobb politikus, ügyes manipulátor karakter.
A varázslóvilág politikája
Tóth Csaba említett egy nagyon fontos, reálpolitikai motívumot, a Churchill-rádió titkával magyarázta azt a részt, mikor Piton végignézi kollégája, egyben barátja, Charity Burbage halálát, aki nem mellesleg mugli-kutató volt, a titok pedig nem más, mint „végignézni a romokat”.
Végezetül pedig megállapították, hogy a varázslók rendszere nem demokratikus, – hiszen nem a varázslók választják meg feletteseiket – hanem meritokratikus politikai rendszerről beszélhetünk.
Dobby szabadsága valódi szabadság?
A hallgatóságnak köszönhetően a házimanók világa sem maradt érintetlenül az előadás folyamán. Intelligens, varázsképességgel rendelkező lények ők, azonban a szabad akaratuk enyhén szólva is korlátozott. Potter úgymond hiába szabadította fel Dobbyt, áttörő, hosszabb távú változás mely kihat többekre is, nem történt. Ez egy feloldatlan konfliktus marad a Harry Potter világában. Vajon mi lenne, ha a házimanók szabadok lennének?
További említett irodalom, média: A gonosz banalitása (könyv), Bukás (film), Joker (film), Westworld (tv-sorozat).
