Sallay Kíra az ELTE ötödéves, angol nyelv és kultúra tanára – magyartanár szakos hallgatója. Egyetem mellett a Tanítsunk Magyarországért! és a Tanulótárs mentora, a Független Színház Magyarország peertrénere és a Nagytétényi Úti Kollégium Diákbizottságának elnöke. Kimeríthetetlen energiákkal rendelkező, elhivatott leendő tanár, aki a jövőben hátrányos helyzetű gyermekekkel szeretne foglalkozni, és már most sokat tesz azért, hogy segítse a rászoruló tanulókat. Egyetemről
és tanári hivatásról kérdeztük őt.
Mióta tudod, hogy tanár szeretnél lenni?
Nagymamám és a nővérem is pedagógus, elsősorban ők motiváltak engem. Amikor gyerekek voltunk a testvéremmel, folyton tanárosdit játszottunk, mert már akkor nagyon érdekelt bennünket ez a szakma. Mindezek ellenére azonban csak végzős gimisként jutottam el odáig, hogy én mindenképp ezzel szeretnék foglalkozni.
Miért pont az ELTE-t választottad továbbtanulásnál?
Meg sem fordult más a fejemben. Az ELTE-re járni mindig presztízsnek számított, ezenfelül rengeteg jót hallottam az itteni oktatásról.
Tudom rólad, hogy elképesztően sok dologgal foglalkozol egyszerre. Mesélnél azokról a projektekről, amelyben jelenleg részt veszel?
A második féléve vagyok vezető mentor a Tanítsunk Magyarországért! programban. Ennek keretein belül hátrányos helyzetű gyerekeket tanítunk, én Csemőn mentorálok 5 gyermeket. Emellett nemrég beszálltam a Magyar Vöröskereszt Tanulótárs programjába, amely a Családok átmeneti otthonával működik együtt, itt egy diákot mentorálok. A Független Színház Magyarország romafelzárkóztatással és érzékenyítéssel kapcsolatos programjai is nagyon fontosak számomra, trénerként workshopokon veszek részt, melyeket gimnáziumi és egyetemi csoportoknak tartunk.
Mindemellett pedig a Nagytétényi Úti Kollégium Diákbizottságának elnöke is vagy. Milyen teendőid vannak, illetve mennyiben változtak a feladatköreid a koronavírus alatt?
A jelenlegi helyzetben csak a Nagytétényi Úti Kollégium és a Kőrösi Csoma Sándor Kollégium van nyitva, ezért idén több helyről is jöttek hozzánk hallgatók. A kollégiumvezető úrral működünk együtt, de főként adminisztratív teendőim vannak, mint például szobabeosztások tervezése, vagy statisztikák elkészítése. Igyekszünk megfelelni a hallgatói igényeknek, bárkinek bármilyen kérése van, hozzám és a diákbizottsághoz fordulhat vele. Sajnos a koronavírus miatt nem rendezhetünk rendezvényeket, de normális esetben ezek is a Diákbizottság feladatai lennének.
Mi az, ami a leginkább motivál a hivatásoddal kapcsolatban?
Engem abszolút a segíteni és tenni akarás motivál leginkább. Hátrányos helyzetű gyerekekkel szeretnék foglalkozni a későbbiekben, őket szeretném inspirálni és hozzásegíteni egy kedvezőbb életúthoz. Azon vagyok, hogy közösen egyenlő esélyeket teremtsünk mindenkinek a tanulás terén és a tanulás által.
A rövid gyakorlatod alatt megszerzett tapasztalataid alapján mi az, ami más a gyakorlatban, mint az elméletben?
Most online dolgozunk, amitől nagyon féltem, de nemrég megtartottam az első órámat, amely egészen jól sikerült. Azt gondolom, hogy a gyermekek szükségleteihez való alkalmazkodás tipikusan olyan dolog, amit csak gyakorlatban lehet megtanulni. Például XY-nak könnyebb valahogy, de lehet, hogy YX máshogy működik, és ezt egyeztetni kell. Meg kell azt tapasztalni, hogy fejben nem minden úgy működik, ahogy előzőleg óratervezésnél kitaláltad, de ebbe idővel belejön az ember.
Mondanál 3 pozitív és 3 negatív dolgot a tanári léttel kapcsolatban?
Mindenképp pozitív a tanulók visszajelzése és érdeklődése. Szuper azt látni, hogy a munkád segít egy gyereknek. Ami nagyon nagy pozitívum, hogy én a tanári hivatást rendkívül kreatív munkának látom, ami folyamatos inspirációt termelhet. Nos, ami a negatívumokat illeti, én nem nagyon szeretem a tanársággal kapcsolatos adminisztratív feladatokat. Esetleg néha az is rosszul eshet, ha nem megfelelő az eszköz, amit órán használsz. Ezt be kell látni és elfogadni, de ez is gyakorlat és tapasztalat kérdése. Negatívumnak mondanám még a bérezést.
Mik a tapasztalataid az ELTE tanárképzésével kapcsolatban? Melyek a legnagyobb előnyei a ELTE osztatlan tanári képzésének, és mik azok, amik esetleg fejlesztendők?
Nagyon szeretek az ELTE-re járni, mert rengeteg kapcsolatot biztosít. Rendkívül színes az egyetemi közösség, ezáltal nagyon sokféle emberrel találkozhatsz ez egyetemen, talán ez a legnagyobb pozitívum, amit ki tudnék emelni. A tanárok is elképesztően segítőkészek. Meglátásom szerint az ELTE tanárképzése nagy hangsúlyt fektet a szaktárgyi tudásra, ami nagyon jó, mert elengedhetetlen a tanári hivatáshoz, viszont én személyesen nem bántam volna, ha egy picit több szakmódszertani óránk van és többet találkozunk gyerekekkel, akár a rövid gyakorlat előtt is. Ha egy dolgot mondhatnék, amivel kibővíteném a tantárgylistát, akkor az mindenképp a tanulási és viselkedészavarokkal lenne kapcsolatos, mert azok kezeléséről viszonylag keveset tanultunk, habár sok gyermek él hasonló nehézségekkel.
Szerinted mik azok a tulajdonságok, amikkel egy jó tanárnak rendelkeznie kell?
Empátia, alkalmazkodóképesség, nyitottság és humor. Ezen kívül szerintem egy jó pedagógus nagyon törődő is a diákjaival szemben.
Mit üzennél azoknak, akik a pályaválasztás előtt állnak és az ELTE tanárképzésén gondolkodnak?
Azt üzenném, hogy ha valaki bizonytalanságot érez magában, akkor is megéri az ELTE tanárképzésére jönni, mert én például itt találtam meg igazán a helyemet és a motivációmat a hivatásommal kapcsolatban!
Kiemelt kép: Teiter Sára
