Szalóki Viktor, Az ELTE ÁJK harmadéves politológus hallgatója amellett, hogy ambiciózus, rendkívül szeret a civil szférában tevékenykedni. Az ELTE berkein belül a Politológus Műhely és a Politikatudományi Intézet aktív tagja, az egyetemen kívül pedig a Tudatos Ifjúságért Alapítványnál tevékenykedik. Munkásságairól mesélt nekem részletesen, illetve azt is elárulta, miért szereti az ELTE-t.
Miért az ELTE-t és azon belül a politológia szakot választottad?
Már középiskolás éveim közepén elkezdtem érdeklődni a közélet, a politika iránt, tevékenykedtem a diákönkormányzatban. Illetve mai napig az életemnek, és a tanulmányaimnak egyik meghatározó része a civil szféra és a civil szervezetekben való aktív szerepvállalás, így egyértelmű volt, hogy ebben az irányban szeretném folytatni a tanulmányaimat is. Kettő terület érdekelt igazán, a politológia és a szociológia, valamint azt is biztosan tudtam, hogy mindezt az ELTE-n szeretném tanulni. Egyrészt már gimnazistaként is tudtam, hogy ELTE-s szeretnék lenni, másrészt több ismerősöm is az említett szakokon tanult, és tőlük is rengeteg jót hallottam az egyetemről. Az utolsó évben dőlt el végül, hogy a politológiát jelölöm meg első helyen. Döntésemet nagyban befolyásolta, hogy számomra meglehetősen imponálónak hatott, hogy az Állam- és Jogtudományi Karon tanulhatok.
Ez az utolsó éved az alapszakon. Hogyan tovább, tervezel mesterképzésre jelentkezni?
Igen, tervezek mesterképzésre is jelentkezni, azt is az ELTE berkein belül, csak nem az ÁJK-n, hanem a Társadalomtudományi Karon. Survey statisztika adatanalitikát tanulnék, úgy érzem, ez egy jó párosítás a politológia alapszakkal, egy olyan tudás, amit később párosítani tudok a politikatudományok szakon megszerzett tudásommal.
Muszáj megkérdeznem… Pontosan milyen területeken tudsz elhelyezkedni egy ilyen diplomapárossal?
A családban és a baráti társaságban, mikor előkerült, hogy politikatudományok szakra jelentkeztem, az első kérdés az volt, hogy akkor én politikus leszek-e. Ezt egyébként a mai napig sokan szokták kérdezni tőlem. Nagyon sokan nem tudják, mi az a politológia, hiszen ez egy végzettség, nem egy szakma. Nincsenek kifejezetten politológus álláshirdetések, mint például egy tanár vagy egy orvos esetében. A politológia egy olyan végzettséget ad, ami a közéletről és a politikáról mint tudományterületről ad egy átfogó képet. Én azt gondolom, nagyon sok elhelyezkedési lehetőség van, a tudományos élettől kezdve különböző elemző- és kutatócégeken át. De lehet mondjuk a politikában elhelyezkedni egy pártnál vagy a frontvonalban, viszont nagyon sok gazdaság- vagy marketingpolitikával foglalkozó cég is alkalmaz politológusokat. Ami ezek közül engem konkrétan érdekel, az a kutatói, elemzői terület
És most, hogy már közeledsz alapszakos tanulmányaid végéhez, mit gondolsz, hogyan élted meg ezt a lassan három évet az ELTE-n?
Számomra egy nagyon pozitív csalódás volt! Amikor bekerültem az egyetemre, eleve nagyon nagy elvárásaim voltak, hiszen már a középiskolás éveim vége felé is arra készültem, hogy milyen jó lesz az egyetemen végre csak azt tanulni, ami igazán érdekel. Volt bennem egy elképzelés, hogy milyen sokféle dolgot tud nekem nyújtani az ELTE, és ez be is igazolódott. A diákélet, az órák, maga az egész közeg, hogy olyan emberek vesznek körül, akiknek ugyanaz az érdeklődési körük, mint nekem… Még nem fejeztem be, mégis szépen gondolok vissza az elmúlt két évre, hiszen találtam egy olyan közeget, ahol ki tudok bontakozni, illetve számomra hatalmas előrelépés az is, hogy megtaláltam azt a területet a politikán belül, amivel foglalkozni szeretnék.
Kapcsolatépítés szempontjából hogy tekintesz vissza az elmúlt évekre?
A kapcsolati tőke kiépítése több faktorból áll. Hiszen ott vagyunk egymásnak mi, hallgatók, akik támogatjuk egymást, és egymáson keresztül jutunk el olyan eseményekre, rendezvényekre, közegekbe, ahol inspirálódhatunk, és tovább tudjuk építeni a kapcsolati tőkénket. Másrészt maga az Intézet az oktatóival is egy olyan légkört biztosít, hogy én bármelyik tanáromat fel tudom keresni, és tudok vele beszélgetni, segítséget kérni tőle. Olyan tanácsokat kaphatok az oktatóktól, ami által el tudok indulni. Ehhez van is egy nagyon jó személyes példám: A Magyar Politikatudományi Társaságnak most volt a 25 éves jubileumi vándorgyűlése és ez pont a mi karunkon, az ÁJK-n került megrendezésre. Itt volt lehetőségem az egyik nemrég megjelent publikációnkat bemutatni és olyan emberekkel beszélgetni, akiknek a könyvéből tanultam, akik engem tanítanak. Ez egy hatalmas feltöltődést, egyfajta pluszt jelentett, hogy igen, van értelme fiatalon is belekezdeni a tudományos életbe, még hogyha nem is olyan intenzitással vagy olyan szinten csinálom, mint azok, akik ebben több évtizede benne vannak.
Említetted, hogy ezen a konferencián az egyik publikációdat adtad elő. Ezek szerint rendszeresen szoktál publikálni?
Itt elkanyarodnék arra, hogy számomra nagyon fontos a civil szféra és a civil szervezeti lét. Viszonylag korán, 15-16 évesen kerültem kapcsolatba a hazai civil ifjúsági szférával, főleg az érdekképviselet kapcsán. Azóta több éve egy civil szervezetnél tevékenykedem mint kuratóriumi tag. Ennek a szervezetnek hitvallása, hogy a fiatalokat tudatosabbá neveljük, mind az állampolgári ismeretek, mind az aktív demokráciára nevelés kapcsán, mind a világ dolgaira való nyitottságban. A Tudatos Ifjúságért Alapítványnak van egy magazinja (Tőled Hallottam Online Magazin) azon belül a Civil Körkép rovatba szoktam interjúkat készíteni civil szervezetekkel, aminek az a célja, hogy felhívjuk az olvasó figyelmét arra, milyen fontos a magyar civil társadalom létezése és működése. Ez az a téma, ami engem a politikatudomány területén belül is érdekel, ebből írtam az évfolyamdolgozatomat, a szakdolgozatomat is ebből szeretném, és ebből volt a később előadott publikációnk is.
(Nagy Ádám – Oross Dániel – Szalóki Viktor: Nemzeti Ifjúsági Tanács közpolitikai elemzése, különös tekintettel annak érdekképviseleti funkciójára. Civil Szemle, 2018/3)
A Politikatudományi Intézet demonstrátorai Fotó: ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet
Mindemellett a Politológus Műhely aktív tagja vagy. Mesélj egy kicsit erről!
Amikor elsőévesként elkezdtem az egyetemet, nekünk, gólyáknak Orientációs Napokat szerveztek, ez egy háromnapos ismerkedős program volt még a regisztrációs héten. Volt lehetőségünk megismerni a karon működő diákszövetkezetet is. Korábban hallottam már a Politológus Műhelyről, viszont ott lehetőségem nyílt személyesen is megismerni őket. Az első egyetemi félévemben jelentkeztem ebbe a műhelybe, sikeresen fel is vettek. Ennek a diákszervezetnek az elsődleges célja az, hogy az egyetemi képzés mellett olyan gyakorlati tudást nyújtson a diákszervezet tagjai számára, amit aztán később a mindennapi életben, munkájuk során alkalmazni tudnak. Egy önképző, önfejlesztő szervezetről van szó, nagyon sok képzést tartunk magunknak is meghívott előadókkal, viszont az is egy nagyon fontos missziója a műhelynek, hogy ne csak saját magának, hanem egyébként mindenkinek aki érdeklődik a közélet iránt, programokat és lehetőségeket nyújtson. Tehát nagyon sok nyitott előadásunk van, amit mindenkinek szervezünk. A legutóbbi például pár hete volt, amikor a rendszerváltás harmincadik évfordulójáról emlékeztünk meg.
Én azt gondolom, nagyon fontos a diákszervezeti élet az egyetemeken. Amellett, hogy ilyen eseményeket szervezünk, a Kar közéletével is foglalkozunk, például jelent meg kutatásunk a hallgatói önkormányzattal kapcsolatban. Foglalkozunk a mikrokörnyezetünkkel is, hiszen itt is szintúgy megvannak a közéleti kérdések, amikkel ugyanúgy foglalkozni kell. A műhelyben nagyjából 30 fős az aktív tagságunk, van egy 5 fős elnökség, korábban betöltöttem egy alelnöki pozíciót, én voltam a gazdasági ügyekért felelős alelnök. A különböző szakmai programok mellett ennek nagyon jó közösségkovácsoló ereje is van. Rengeteg mindent csinálunk közösen, ez is hozzátartozik az egyetemi élet színesebbé tételéhez. Vitákat rendezünk magunk között, itt kiemelném, hogy semmilyen irányultságba nem tolódunk el, fontos, hogy sokszínű maradjon ez a környezet.
Milyen rendszerességgel ültök össze?
Általában havi szinten van egy belső képzés, ami a tagoknak szól. Itt például külsős meghívott előadók vannak, akik lehetnek politológus elemzők a tudományos életből, de volt egy olyan sorozatunk is, amikor a különböző pártok vezetőit hívtuk el egy-egy ilyen beszélgetésre. Emellett kiegészítésképp vitaesteket szervezünk, amikor egymás közt szoktunk bizonyos témákról diskurzust folytatni. Kikapcsolódásként különböző kulturális programokon is részt veszünk együtt. Külsőleg egy-két nagyobb esemény van, ami minden hallgató számára nyitott, illetve ami még kifele szól, azok a kutatásaink. Hangsúlyos szerepet tölt be a szervezetünk életében a tudományos munkák készítése. Több kutatás és elemzés is készült az elmúlt években, amikre mind nagyon büszkék vagyunk.
Kérlek, mesélj a Politikatudományi Intézetnél végzett demonstrátori munkádról!
A karon nagyon pezsgő a diákélet, sok lehetőségük van a hallgatóknak az egyetem bizonyos szegmenseihez kapcsolódni. Nálunk is működik a demonstrátori intézmény, ami azt jelenti, hogy különböző tanszéki intézetekhez kapcsolódhatnak a diákok demonstrátorként. Én idén első alkalommal felvételiztem, majd nyertem el a pozíciót a Politikatudományi Intézetnél. Ez elsősorban azt jelenti, hogy az Intézetnél segítem az ott történő tudományos munkát, illetve az oktatók különböző kutatásait is. Lényegileg minden, az Intézetben folyó tudományos munkába bekapcsolódhatunk, végezhetünk kutatásokat akár önállóan, akár segítséggel is.
it tanácsolnál annak, aki politológus hallgatónak készül?
Azt gondolom, hogy nagyon jó képzési rendszer lett kialakítva a politológia szakon, nagyon sok területbe kóstolhatunk bele. Ami miatt kifejezetten jó, hogy a Állam- és Jogtudományi Karon van a politikatudományok szak, az az, hogy nagyon sok jogi tárgyunk is van. Szerintem ez hatalmas plusszal jár, hiszen szélesebb spektrumba nyerhetünk betekintést. Ez kiváló alapot ad, az ember akár már az első szemeszter után egy jóval szélesebb perspektívában tud gondolkodni. Azok az ismerőseink, akik tudják, hogy mi ezt tanuljuk, elkezdenek megkeresni minket bizonyos események, például választások előtt, hogy kire szavazzanak. Egy idő után rájön az ember, hogy ez nem arról szól, hogy elmondjuk, kire szavazzon az illető, hanem hogy elmondjuk, hogyan zajlik egy választás, mire kell figyelni, hogyan lehet alaposan tájékozódni a döntéshozatal előtt.
Ha esetleg érdeklődnétek a Politológus Műhely vagy a Tudatos Ifjúságért Alapítvány munkája iránt, a szövegre kattintva bővebb információkat találtok róluk.
