Towards a Student-Centered University. Ezzel a címmel rendezett konferenciát október 4. és 8. között az UNICA Rómában. Az ELTE hallgatói csapatából Schmidt Bertalan (BTK) és Vértes Sára (PPK) számolt be az élményeiről.
A konferenciát az UNICA szervezte, melynek az ELTE is tagja. Mesélnétek az UNICA-ról, illetve a céljairól?
Bertalan: A szervezet maga az európai fővárosokban megtalálható egyetemek hálózata, amelyhez a csatlakozás önkéntes jellegű, és országunkból – sajnálatos módon – csak egyetemünk társult. Maga az UNICA 1990-ben alakult, és azóta gyűjti tagjait, jelenleg 35 fővárosból 46 egyetem van jelen ebben az alakulatban, ez nagyjából 1,8 millió hallgatót fed le.
Ez a társulás alapvetően egy fórumot biztosít a hálózat tagjainak, hogy a legújabb fejleményeket megosszák egymással, és új stratégiákat dolgozzanak ki és vitassanak meg a folyamatosan megjelenő, illetve változó igények mentén a kutatási, oktatási és adminisztratív területeken. A szervezet működése leginkább a tagok aktivitásán múlik, de emellett szorosan együttműködik az Európai Unió különböző oktatással kapcsolatos projektjeiben is mint szereplő vagy koordinátor.
Milyen sűrűn rendeznek konferenciát, és hol került megrendezésre idén októberben az UNICA-találkozó?
Sára: Az UNICA rendezvénysorozata eredetileg nyári egyetemként indult 2000-ben, hogy lehetőséget biztosítson kapcsolatteremtésre és eszmecserére azoknak a hallgatóknak, akik érdeklődnek Európa társadalma és jövője iránt. A szervezet ma is ismert célja – vagyis az európai felsőoktatási hagyományok fejlesztése – viszont csak néhány évvel később kristályosodott ki. Az esemény 2004-ben nőtte ki magát kétévente megrendezendő konferenciává, amelynek mindig más európai egyetem ad otthont, és a résztvevői az UNICA-partneregyetemek hallgatói közül kerülnek ki.
A szervező országok körében megfordult már Lengyelország, Svájc és Norvégia is. Idén Olaszországot érte a megtisztelő kihívás, hogy lebonyolítsák a konferenciát, így minket a római La Sapienza Egyetem látott vendégül, három másik intézmény (a Tor Vergata, a Roma Tre és a Foro Italico) segítségével.
–
Kik képviselték az egyetemünket? Ti hogy kerültetek a csapatba?
Bertalan: Mivel ez egy hallgatói konferencia volt, ezért, mondhatni, minden karról egy hallgató képviselte egyetemünket. Olyan személyek lettek felkérve a részvételre, akik mélyebb szinten látják át az egyetem külügyi tevékenységek munkáját, emellett nem idegenkednek a nemzetközi megállapodások, szokások és gyakorlati tevékenységek témájától sem.
Így lettem én is felkérve a delegációba, mert vezetője vagyok a BTK HÖK Külügyi és Határon Túli Ügyekért Felelős Bizottságának, Sári pedig a PPK HÖK Külügyi bizottságának elnöke és aktív ESN-mentor.
–
Nyilván a legkülönbözőbb felsőoktatást érintő kérdések kerültek terítékre. Melyek voltak a konferencia főbb témái?
Sára: A szervezők célja az volt, hogy a közös munka során a lehető legtöbb témát lefedjük, így kisebb szekciókra bomolva vitattuk meg az európai egyetemek legégetőbb kérdéseit. Ezek közé tartozott például a tanárképzés és a tanítási módszerek repertoárjának fejlesztése vagy az egyetemek felelőssége a fenntartható fejlődésben.
Az egyik szekció feladata az volt, hogy arról ötleteljen, hogyan lehetne szélesebb körben elérhetővé tenni az egyetemi oktatást, egy másik csoportnak pedig ugyanezt kellett végiggondolnia, de kifejezetten az Európába érkezett, menekültstátuszú továbbtanulni vágyó személyekre vonatkozóan. Ezenkívül érintettük az Európán belüli tanulmányi mobilitás témáját és ennek nehézségeit, mint például a más egyetemeken szerzett kreditek hiányos elfogadását.
Minden szekció hatalmas témát ölelt fel, melyek tényleges megvitatása még hosszú időt vesz igénybe. Ez a négy nap éppen arra volt elég, hogy körüljárjuk a problémákat, és ötleteket merítsünk ahhoz, hogy a jövőben részt vehessünk a megoldásukban.
–
Volt-e olyan kitűzött cél, amelyet elértetek, illetve sikerült-e feltérképezni a legsürgetőbb kérdéseket?
Bertalan: A konferencia leginkább egy hétvégi workshopra hasonlított, ugyanis minden délelőtt egy plenáris előadással kezdtünk valamilyen, az európai felsőoktatást befolyásoló témában, mint például a Közel-Keletről vagy Afrikából ide kényszerült menekült hallgatók ügye. Ezek után tíz különböző szekció tíz különböző témát dolgozott fel a megjelent hallgatók egyvelegének segítségével, aminek célja egy akcióterv volt, amelyből hármat az UNICA végre fog hajtani a következő konferencia időpontjáig. Az én témám a felsőoktatásba való bejutás, bent maradás, valamint az egyetem utáni életben való szerepe az egyetemeknek a külföldi vagy helyi, de valamilyen életviteli nehézségben – legyen az szociális, egészségi vagy pénzügyi helyzetben – lévő hallgatókat érintően.
A konferencia rendezői és a szervezet vezetői végül a Zöldebb egyetemek szekció tervét és egy, a menekültválsághoz köthető európai felsőoktatási stratégia akciótervét véltek sürgősen végrehajtandónak, így ezeket tűzték ki célul a következő 2-3 évre. A harmadik akciótervet titkos szavazással választották meg, ezt azonban még nem hirdették ki.
A magunk piciny delegációja leginkább a tapasztalatgyűjtést tűzte ki célul, hogy ellessük, más országokban milyen bevált ügyrendek és szokások léteznek, amelyek esetleg itthon is tudnának könnyíteni az ELTE hivatali vagy hallgatói eljárásain.
Bizonyára érdekes lehetett különféle nemzetek hallgatóival együtt gondolkodni a felsőoktatás helyzetéről. Mi volt a legnagyobb élményetek, milyen új tapasztalatokkal tértetek haza?
Sára: Mindenképpen inspiráló volt találkozni és együtt dolgozni olyan diákokkal, akik hozzánk hasonlóan szívükön viselik és próbálják jobbá tenni az egyetemük sorsát. Az országok és intézmények közötti különbségek persze nagyok, így sokszor kihívást jelentett olyan problémát felvetni, amely elég általános ahhoz, hogy a legtöbb egyetem képviselője kapcsolódni tudjon hozzá, de egyben elég konkrét ahhoz, hogy helyet kaphasson az akciótervben.
Én a New ways of teaching and learning nevű szekció csapatát erősítettem, ahol főként a rohamosan fejlődő technológiáról, illetve ennek a felsőoktatásban való felhasználásáról értekeztünk. A beszélgetések során az egyik csoporttársamban merült fel, hogy a hallgatók ún. „fordított tanórák” keretében mutathatnák be az általuk használt technológiát a tanáraiknak, ami egyrészt a tanárok alkalmazkodását segítené a korszerű(bb) tanítási módszerekhez, másrészt a hallgatók igényeihez közelíthetné az egyetemi követelményrendszert. Ezt az ötletet én nagyon szerethetőnek találtam, és egyike volt azoknak az élményeknek, amelyeket magammal hoztam a Student-Centered University témájából.
Bertalan: Voltak érdekes, sőt meghökkentő történetek, elhiheted. Az egyik sztori kifejezetten meglepő volt: egy belga – politológiát és szociológiát tanuló – hallgatótársunk mesélte, hogy a tanegységlistákban szereplő kötelező gyakorlatokért nem járt semmiféle ösztöndíj vagy szerződéses fizetés, mert ott nincs erre törvényi keret, és a munkáltatóknak természetesen az ingyen munkaerő éri meg leginkább, így a belga országos hallgatói önkormányzat beperelte az államot emberi jogi és etikai érvekre hivatkozva, és nyertek a hallgatók, a törvénytervezetet most készítik elő. Ez egy lenyűgöző történet! Ehhez kapcsolódóan ugyancsak érdekes, hogy a skandináv államok többségében az országgyűlés része egy fix létszámú hallgatói képviselet, amely oktatást érintő törvényjavaslatokat nyújthat be pártpolitikától függetlenül, ők ugyanis nem politikai tényezők, mivel nem indulnak listás választásokon, hanem a különböző egyetemek delegálják a saját képviselőiket, és természetesen eléggé korlátozott a működésük, de meglepő, hogy ilyen magas szinten ilyesfajta végrehajtói egység is létezik.
–
Mikor lesz a következő konferencia, és mit lehet már most várni tőle?
Sára: A következő konferencia mikéntjeiről még nem esett szó, egyelőre annyit vehetünk biztosra, hogy 2019-ben lesz, a többi fejleményt pedig izgatottan várjuk! Az ELTE HÖK Külügyi Bizottságában reméljük, hogy egyre több hallgató kap majd lehetőséget arra, hogy az ELTE-t képviselje ezen – vagy bármely más – konferencián, ahol a saját látókörük szélesedésén túl olyan ötletekkel gazdagodhatnak, amelyek az intézményünknek is hasznára válnak.
