Baranyai Melinda az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának legújabb HÖK-elnöke – ennek kapcsán beszélt a motivációiról, a közösségi életről, és az újdonságokról a PPK életében: például az újonnan bevezetendő szakos képviselői rendszerről vagy az Adj Hangot a Véleményednek elnevezésű programról, melyben a hallgatók az oktatóikat véleményezhetik minden szorgalmi időszak végén.
Hogyan lettél PPK-s?
A PPK-ra még 2011-ben kerültem, mint pedagógia alapszakos hallgató, ezt már elvégeztem, és közben elkezdtem a pszichológia alapszakot, ezen a szakon most diplomázom. A családban nagyon sok a gyógypedagógus, pedagógus, pszichológus, és megfogott ez a terület, de már talán az első félévem után tudtam, életem egyik legjobb döntése volt, hogy a PPK-t jelöltem be első helyen.
Mi fogott meg a közösségi életben, hogyan lettél HÖK-ös?
A PPK-n működik az Animátori kör, ami egy elég nagylétszámú közösség, akik próbálnak a hallgatókért és a közéletért minél többet tenni. Ők vesznek részt például szervezőként a gólyatáborban, tehát már ez első integrációs eseményen, dolgoznak a kulturális, tudományos és a zenés-táncos kari rendezvényeken. Már gimnáziumban is folyamatosan tenni akartam az osztályközösségért, egy-két osztálytársammal szerveztünk például osztálykirándulásokat. Amikor idekerültem az egyetemre, azt éreztem, hogy szeretnék valamit tenni a közösségért, itt az Animátori körben megtaláltam a helyem, és megtaláltam azt a közösséget, ahova én tartozni szeretnék. Harmadévesen lettem pályázati és kollégiumi ügyekért felelős bizottsági tag a Diákjóléti Bizottságban (DJB), és aztán, 2014 márciusában lettem a Diákjóléti Bizottság elnöke.
Mi motivált arra, hogy elnök legyél?
Az elmúlt két évben, mióta az elnökség tagja voltam, nagyon sok tapasztalatot szereztem, beleláttam például az alapszabály-átalakításba is. Mialatt DJB elnök voltam, nagyon sok változás volt szoctám-téren, átéltem azt, hogy átvittük a Neptunba a rendszeres szociális támogatás pályázását, utána egységesítettük a pont- és igazolásrendszert. Eközben pedig folyamatosan segítettem további projektek megvalósítását is, például kezembe vettem a Mindenki segít nap szervezését, ami egy önkéntes nap, amit szeptemberben tartottunk ezen kívül jótékonysági bált is szerveztünk. Mint delegált, a tanulmányi ügyekben is jártas vagyok, kétszakosként pedig két intézet működésébe is beleláttam. Mindezek a tapasztalatok motiváltak arra, hogy elinduljak, és még többet tudjak tenni a PPK hallgatóiért és a közösségi életért.
Hogyan látod a PPK HÖK szerepét az egyetemi szintű hallgatói önkormányzat részeként?
Ugyanolyan fontos szerepe van a PPK HÖK-nek, mint a másik nyolc részönkormányzatnak. Amivel mi hozzá tudunk járulni ehhez, az az, hogy nálunk egy nagyon elfogadó-befogadó légkör van, mind a karon, mid a HÖK-ben, törekszünk arra, hogy tényleg megfeleljünk a „Minden, ami ember” kari jelmondatnak. Szeretnénk hozzátenni a nagy egészhez valamit, én most a programomban amit kiemeltem, az az önkéntesség. Ezt elindítottuk, de a továbbiakban is szeretnénk megtartani, és akár összegyetemi szintre kiterjeszteni. Úgy érzem, hogy ebben találtam már támogatókat, például az ELTE HÖK leendő esélyegyenlőségi referense, Dávid Szamanta ezt nagyon jó kezdeményezésnek tartja, és ő is szeretné a jövőben megszervezni, ebben őt teljes mértékben támogatni fogjuk. Szeretnék egy gyűjtéssorozatot beindítani, hiszen nem csak karácsonykor van szüksége erre a rászorulóknak, szeptemberben tervezünk iskolaszereket gyűjteni például, segítséget nyújtani az iskolakezdéshez.
Nálatok közvetlenül választják a HÖK elnököt és csapatát a hallgatók. Jó rendszernek tartod a közvetlen választást?
Úgy gondolom, hogy legyen meg mindenkinek a joga ahhoz, hogy megválaszthassa azt, hogy ki képviselje őt akár kari, akár egyetemi, akár országos szinten. Ha jó emlékszem, a választáson a részvétel több mint 30%-os volt, ami szerintem ELTE szinten egy jó arány, úgy látom, hogy meg tudjuk mozgatni a hallgatókat. Törekedtünk arra, hogy minél jöbban megismertessük az induló csapatot és a programot is, tartottunk programbemutató fórumot. Szeretnénk minél jobban nyitni a hallgatók felé, hogy ne egyirányú legyen a kommunikáció, hanem ők is mondják el, hogy mit szeretnének, milyen problémáik vannak.
Milyen nagyobb projektet terveztek elindítani a következő tanévben?
Kiemelném, hogy már most nyáron szeretnénk elindítani egy szakos képviselői rendszert – jelenleg ez nálunk nincs úgy kiépülve, mint más karokon, a delegált kör teljesen vegyes társaság, nincs feltétlenül minden szak képviseltetve benne. Minden szak vagy évfolyam élére egy vagy két képviselőt kineveznénk, akiket a gólyáknak már a szakos Facebook-csoportokban bemutatunk, hozzájuk fordulhatnak majd elsőként kérdéseikkel. Ezek a képviselők képzést, a változásokról pedig továbbképzést kapnak majd tőlünk, így naprakész, pontos információkkal tudják ellátni a hallgatókat.
A PPK-n az OHV mellett egy másfajta kérdőív került kialakításra a nyilvánosságra hozatali problémák miatt, ez miben más, mint az OHV?
Az O(M)HV nagyon sok kérdésből állt, így a hallgatók jórésze egyszerűen bejelölte, hogy kevesebb, mint az órák felén vett részt, és megkapta a nyolc rangsorpontot. Egyrészről érthető, hogy nem töltik ki a sokszor nem releváns kérdéseket, hiszen az egyetemi szinten meghatározott kérdések nem biztos, hogy minden kurzusnál használhatóak. Volt egy kezdeményezés a PPK HÖK részéről, hogy legyen 5 olyan kérdés, ami tényleg arra kérdez rá, amire kíváncsiak vagyunk. Ez az 5 kérdés került kiküldésre az Adj Hangot a Véleményednek részeként az OHV-kérdőívek mellett, viszont már a szorgalmi időszak utolsó két hetében, hogy ne befolyásolja a hallgatókat az, hogy milyen érdemjegyet kapnak. Ezt, hogy ha beleegyeznek az oktatók, nyilvánosságra lehet hozni. Sajnos voltak technikai problémák, így elég alacsony volt a részvételi arány. A következő félévre a problémákat igyekszünk kijavítani a következő félévre, hiszen nem szabad ezt abbahagyni az első kudarcélmény után.
Fotók: Vörös Tamás, ELTE Online
