Ha megkérünk bárkit, hogy színes ceruzák segítségével rajzoljon nekünk egy napot, feltehetően mindenki a sárga ceruzáért nyúl a feladat teljesítéséhez – és ezen meg sem lepődünk, hiszen a Nap valami nagy sárga objektumként létezik gondolatainkban. Kutatók bebizonyították azonban, hogy ez nem teljesen egyezik meg a valósággal.
Korábban már írtunk arról, hogy mitől kék az ég, most pedig arról a mítoszról rántjuk le a leplet, hogy a Nap sárga – ugyanis csak a légkör miatt látjuk sárgának. Azt, hogy egy dolog milyen színű, az határozza meg, hogy milyen hullámhosszú fény jön belőle –vagy azért mert világít, vagy azért, mert valami rávilágít, a dolog meg visszaveri a fényt.
A Nap a látható fény tartományán belül az összes létező hullámhosszon sugároz, ez a hullámhossz-keverék pedig fehér fénnyé áll össze, ami több színt tartalmaz. Ezt láthatjuk, amikor a vízcseppek a levegőben prizmaként viselkedve komponensekre bontják a fényt, és létrejön a szivárvány. A légkörben a rövidebb hullámhosszú fény szétszóródik, ami kék színű (ettől kék az ég). Így ha az összes színt tartalmazó keverékből kivonjuk a kéket, akkor sárgát kapunk – ezért látjuk sárgának a Napot.
A napfényben az 500 nanométer körüli hullámhosszú színkomponensből van a legtöbb, ami a zöldet jelenti. Így igazából a Nap szivárványszínű (egészen pontosan fehér), amiből a zöld a legerősebb.
Forrás: index.hu
Kép forrása: NASA
