2016 egyik legnagyobb szenzációja, hogy Budapestre érkezik az emberiség történetének talán legizgalmasabb „kalandját” körbejáró Gateway to Space kiállítás. A NASA és a Rocket Center közös kiállítása az űrkutatások világát mutatja be egészen a kezdetektől napjainkig, sőt, a tervezett jövőbe is elkalauzol. Március 15-éig a Millenárison megnézhetjük a rakétaépítés kezdeteit, betekinthetünk az űrhajósok mindennapjaiba és felfedezhetjük, milyen a Földön kívüli élet, testközelből szemlélhetünk egy eredeti holdjárót és belekóstolhatunk az űrhajós-kiképzésbe. Az interaktív élményeket kínáló kiállítás már fél Európát meghódította.
Magyarország a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe, így sorsszerűnek tűnik, hogy a világ legnagyobb utazó „űrgyűjteményének” hetedik állomása éppen Budapest. A Gateway to Space nem akármire vállalkozott: a laikus érdeklődőknek szeretné bemutatni az űrutazás történetének legjelentősebb momentumait, az emberiség legnagyobb felfedezéseit, kezdve a korai álmodozóktól, akik elsőként építették meg saját űrrakétájukat, át az eseménydús 20. századon, amikor a Holdra szállásért folytatott űrversenyben küzdöttek meg egymással a nemzetek, egészen a naprendszer határának feltérképezéséig.
A Gateway to Space az űrkutatás történetét teljesen újszerű formában mutatja be, egyedi kiállított tárgyakkal, melyek közül többet, például a világ első rakétáját, a „Nellie”-t, még be sem mutattak Európában. A bámulatos kiállításon a NASA kupoláján át, a világűrből tekinthetünk a Földre néhány eredeti felvételen keresztül, és nem csupán az űrhajósok szemszögéből élvezhetjük a látványt, de olyan érdekes jelenségeket is láthatunk, mint például a Sarki Fény. A több, mint 100, űrprojektekből származó kiállított tárgyak széles palettáján szerepelnek eredeti műholdak, rakéták, űrhajózási eszközök, tárgyak, a visszatéréshez használt űrkapszulák, szkafanderek, űrrakéta, valamint a Földön jelenleg egyetlenként megtalálható Lunar Roving holdjáró (a létező háromból kettő jelenleg is a Holdon van). Az utóbbinak érdekessége, hogy a kerekeit magyar mérnökök fejlesztették ki.
A kiállított tárgyak megtekintését (és néhol megérintését!) követően magunk is részeseivé válhatunk az „űrélménynek”. A kiállítás interaktív része ugyanis lehetőséget ad a látogatóknak, hogy különböző szimulátorokon keresztül teszteljék pilótatudásukat, 360 fokban forgó giroszkópat próbáljanak ki, valamint egy speciális, úgynevezett zéró gravitációs gép segítségével megtapasztalhatják, milyen érzés a súlytalanságban dolgozni, szerelni, különböző nehézségekkel megküzdeni.
Több korai rakétatervező merített ihletet Jules Verne népszerű tudományos fantasztikus írásaiból. Az ő, 1865-ben megjelent Utazás a Holdba című regényében három férfi egy ágyúhoz hasonló szerkezetből kilőtt járművel szeretett volna eljutni a Holdra. Ezt a megálmodott járművet is láthatjuk a Millenárison, ahol a modern rakétatechnika és űrkutatás elméleti megalapozójának tartott tudós, Konsztantyin Eduardovics Ciolkovszkij is „megjelenik” majd. A kiállításon látható továbbá a Mercury-Redstone, az első amerikai, embert szállító rakéta, amely első szuborbitális repülésére vitte Alan Shepardot 1961-ben. Emellett az űrexpón végre „testközelből” is megismerhetjük, milyen volt a Szojuz űrhajó belseje, milyen a NASA, láthatjuk a holdkompot, az Apollo űrhajórendszernek azon részét, mely a kétfős legénységet az anyaűrhajóból a Hold felszínére és visszajuttatta, vagy az orosz MIR űrállomást, amely 1986-tól 1997-ig keringett a Föld körül.
A kiállításon megnézhetjük, milyen egy kísérleti majomkiképző kabin, hogy 1961. április 12-én milyen ruhában indult a szovjet Jurij Gagarin az űrbe, és megismerkedhetünk az Apollo–Szojuz kísérleti programmal is, melynek keretében az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió megegyezett, hogy megpróbálnak az űrben összekapcsolni egy Apollo-kabint egy Szojuz űrhajóval. A tárlat mindemellett bemutat eredeti felvételekkel és az Apollo 16 legénységeinek kommentjeivel egy holdjárót, az egyik legegyedibb darabja, az igazi „közönségkedvenc” pedig az a holdkőzet, amelyet nemcsak megtekinthetnek, de meg is érinthetnek a látogatók. A múlt felfedezései mellett pedig a jövőbe is bepillantást nyerhetünk az Orion űrhajón keresztül, amely a Marsra szállítja majd az embert.
A kiállítás az űrhajósok életét is megmutatja: megtudhatjuk, hogyan tudnak létezni a szélsőséges időjárási körülmények között, hogyan és mit esznek, és azt is, hogyan fürdenek. Az űr felfedezőinek szánt korai ételek egyszerű, pürésített élelmiszerek voltak fogkrémes tubushoz hasonló csomagolásban. Ahogy az emberek egyre több időt töltöttek az űrben, úgy fejlődtek a számukra készített ételek is – ezeket is láthatjuk a Millenárison, mint ahogy azt is, milyen az a berendezés, amelyet kifejezetten arra terveztek, hogy az űrhajósok a Coca-Colát és a Diet Coke-ot csapolni tudják a speciális ivópohárba.
A rendkívül látványos és szórakoztató űrexpó a tudomány határain is túlmutat, hiszen a kiállított dolgok között ott lesz a Star Wars egyik főszereplőjének, Darth Vadernek egy 2,02 m magas kellékmásolata is, mert ahogy a kiállítás megálmodói mondják: a Star Wars világa kitalált ugyan, de kiterjeszti az emberi képzelet határait.
A Gateway to Space űrkiállítás eredeti utazóanyagát kiegészítendő a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Repüléstörténeti és Űrhajózási Gyűjteményének anyagából kiválasztott tárgyak is ott sorakoznak a Millenárison.
A kiállítást március 15-éig tudjátok megnézni, bővebb információkat ezen a linken találtok, egy újságíró izgalmas élménybeszámoló cikkét ezen a linken olvashatjátok, a nemzetközi kiállítás látványos videóját pedig ezen a linken nézhetitek meg. Érdemes!
Forrás: edupress.hu, urkiallitas.hu, kulturaonline.hu, rated.hu
Képek forrása: rated.hu, edupress.hu, kulturaonline.hu
