Július elsején tartotta Alakuló Küldöttgyűlését az ELTE HÖK az ÁJK dísztermében. A gyűlésen választották meg az új elnököt, Kiss Edinát, aki Zaránd Pétert követi a tisztségben. Edinával beszélgettünk többek között az egyetem által elfogadott új gólyatábori koncepciókról, illetve a BTK dékánválasztásával kapcsolatban felmerült problémákról.
Először is szeretnék gratulálni a megválasztásodhoz! Évek óta az első női ELTE HÖK elnök vagy. Éreztél valaha is bármiféle hátrányt abból kifolyólag, hogy nőként próbálsz ebben a közegben érvényesülni?
Abban hiszek, hogy valakit azért ismernek el, mert a teljesítménye olyan amilyen. Ha lett volna egy másik induló, aki férfi, és Őt választja meg a küldöttgyűlés, nem gondoltam volna, hogy ez azért történik, mert én nő vagyok. Két éven át dolgoztam a Kollégiumi Hallgatói Önkormányzatban, és ott is nagyon sokáig egyedüli nőként voltam az elnökség tagja. A HÖOK-ban szintén egyedül vagyok nő a Felügyelő Bizottságban, ám egyik szervezetben sem éreztem, hogy emiatt hátrányom származna.
Ez általánosságban jellemző, jelenleg is nagyon kevés a nő az EHÖK-ben…
Az ELTE HÖK kabinetben velem együtt összesen öten vagyunk nőként tagok. Azt gondolom, talán ez azért mutatkozik meg, mert a férfi vezetők feladatorientáltabbak, a nők pedig inkább kapcsolatorientáltabbak, viszont akár egyik, akár másik stílusú vezető valaki, meg kell találni az egészséges egyensúlyt ahhoz, hogy jó vezető lehessen. Bizonyos helyzeteket nők és férfiak máshogy kezelnek, de emellett nő és nő, férfi és férfi is másként reagál, kezel és old meg helyzeteket, hiszen két egyforma vezető nincsen, maximum hasonló. Őszintén bízom benne, hogy a küldöttgyűlés a teljesítményem, céljaim és képességeim alapján választott meg, és nem azért, mert nő vagyok.
Következő nagy feladatként a gólyatáborok és orientációs napok várnak Rátok. Nagyban függ a HÖK megítélése ezeknek a sikerességétől. Én több gólyatábor-szervezéssel kapcsolatos előadáson részt vettem, és jellemzően az integráció, érzékenyítés, felelősség kérdést járták körül és dobálták egymásnak a labdát a résztvevők. Mit gondolsz, eredményesek voltak a tárgyalások, valami fog változni?
Azt gondolom, hogy fog. Nyilván ketté kell bontani a gyakorlati részt és a hozzáállást. 2015 egy nagyon meghatározó év volt az ELTE gólyatáborok tekintetében, és nem csak az ősz eseményei miatt, hanem – véleményem szerint – idővel ezeknek a változásoknak el kellett jönniük. A szenátus elfogadott két koncepciót „Erőszak-megelőzési és áldozatsegítési koncepció” és „A gólyatáborok és orientációs napok szervezési keretei” címmel, utóbbiban benne van, hogyan akarjuk a hallgatókat megfelelő módon integrálni és egy közösséget kovácsolni belőlük. Persze ebben benne van, hogy sok úgynevezett hagyományt el kellett engednünk, amit úgy kezeltek eddig, hogy emiatt lehet jó egy integrációs program. Fontos változás, hogy a szervezők érzékenyítő tréningen vettek részt, emellett a rendezvényeken nem lesznek olyan játékok, amikben alkoholt használunk, nem szerepelhetnek olyan feladatok, amelyek a szexualitásra vonatkozó utalást tartalmaznak és napközben a büfékben nem lehet tömény alkoholt sem vásárolni sem fogyasztani, és minden táborban lesz a tábori orvos mellett pszichológus is.
Eddig változó volt, hogy egy-egy kar mennyire vette ki a részét a szervezésből. Most az adott kar dékánjának jóvá kell hagynia a programot és a résztvevő szervezők névsorát is.
A visszajelzések is nagyon fontosak lesznek majd. Van, ahol már el is fogadta a dékán a programokat, folyamatos a szervezés.
Én alapvetően jó ötletnek tartom az orientációs napokat, amik esetében az egyetem számára egy nagyon fontos szempont, hogy csak a napközben zajló programok azok, amik hivatalosan az ELTE neve alatt futnak. De ezek a hallgatók este majd elmennek szórakozni. Ha ne adj’ Isten, akkor történik valami, valószínű, hogy annak ellenére, hogy az esti programot már nem az ELTE szervezte, a médiában mégis az fog megjelenni, hogy ELTE-s rendezvényen történt?
Ez az első alkalom, hogy az ELTE-n orientációs napokat szervezünk, nyilván így a helyzet is új, de alapvetően én nem tartom ezt rossznak, sőt, szerintem ebből is nagyon sok pozitív dolgot ki lehet hozni. Bízom benne, hogy működni fog, és azt az élményt nyújtja a frissen felvett hallgatóinknak , hogy az ELTE egy befogadó és sokoldalú közösség, nagyon sok tudományterületet és embert foglal magába.
A tavalyi események után az egyetem részéről nem zajlott zökkenőmentesen a kommunikáció külvilág felé. Tulajdonképpen ennek orvoslására került felvételre Jegyes-Tóth Kriszta, mint kommunikációs vezető. Ezen túlmenően készültök külön kommunikációs stratégiával erre az időszakra?
Igyekszünk felkészülni Kommunikációs Igazgató asszonnyal arra, hogyan is változtassunk. Június végén az HÖK és az Egyetem belekezdett egy jól megtervezett proaktívkommunikációba a gólyatáborokról, ami azt gondolom megfelelően informálta a gólyatáborok iránt érdeklődőket. Azt akartuk elérni, hogy senkiben ne forduljon meg a gondolat, hogy nem tudatosan történik a gólyatáborok szervezése, ezért is igyekeztünk folyamatosan tájékoztatni a nyilvánosságot. A szervezők ismerik a programokat és sokkal tudatosabban készülünk arra, hogy ha akár csak egy egyszerű kérdés felmerül, akkor azt a megfelelő módon tudjuk kezelni.
Jelenleg nincs elnökhelyettesed. Hogyan tudjátok ezt a helyzetet megoldani?
Elnök és csapata rendszer már nincs, mindenki önállóan adta le a pályázatát. Ennek ellenére folyamatosan egyeztettem a jelöltekkel, mert szakmailag kompetens emberekkel szerettem volna a későbbiekben együtt dolgozni. Az alelnökök és a referensek is nagyon segítőkészek és felkészültek, tudok rájuk számítani, de szeretném, ha ez a kérdés minél hamarabb rendeződne, és lenne elnökhelyettes.
A HÖOK-ban Felügyelő bizottsági tag vagy jelenleg, de megválasztásodra még azelőtt került sor, hogy az ELTE EHÖK elnöke lettél. Hogyan fogod tudni a két tisztséget összeegyeztetni?
A Felügyelő bizottságban hárman vagyunk, egy elnök és ketten tagok. Az elnöki teendők nyílván több feladattal járnak, mint a korábbi kabinetfőnökség, de a másik két tagnak jeleztem, hogy új tisztségbe kerültem, így igyekszünk a feladatainkat úgy felosztani, hogy mindenkinek a legjobb legyen. Az, hogy ez a két tisztség nem megy-e egymás rovására, a jövőben fog kiderülni, természetesen azt semmiképpen sem szeretném, hogy bármelyik tisztséget kevésbé felelősségteljesen tudjam végezni, mint a másikat.
Végül a BTK dékánválasztásával kapcsolatban szeretnék Tőled kérdezni. Sujtó Attila az Átlátszó Oktatásnak azt nyilatkozta, hogy oktatói nyomásgyakorlás miatt adtak le végül érvénytelen szavazatokat a Hallgatói Önkormányzat küldöttei a BTK április 30-ai dékánválasztó Kari Tanács ülésén. Mennyire tartod elfogadható megoldásnak, hogy egy hallgatói önkormányzatnak ilyen módszerhez kell folyamodnia?
Ez egy nagyon-nagyon nehéz helyzet. Azt gondolom, hogy az, hogy oktatók ilyen helyzetben hoznak hallgatókat, nem oktatóhoz méltó viselkedés. Nincs miért bírálnom Attila és a BTK HÖK döntését, és remélem, hogy hallgatói önkormányzati tisztségviselők nem kerülnek a jövőben ilyen helyzetbe, de úgy gondolom, hogy adniuk kellett valamilyen jelzést, hogy nem értenek a kialakult helyzettel egyet.
Nagyon szépen köszönöm válaszaidat!
Fotók: Kelemen Ádám, Nagy Ádám Zoltán
