Február 23-án az ELTE ÁJK-n feszül egymásnak Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Balázs Péter, Magyarország első EB-biztosa, a Bajnai-kormány külügyminisztere. A JÖSz által szervezett vitán várhatóan a Kelet–Nyugat kérdés lesz központban, és sok olyan közhely elhangzik majd, hogy “Magyarország Putyin trójai falova”, meg hogy nem “orosz- vagy amerikabarát”, hanem “magyarbarát” külpolitikát folytat a kormány.
19.47: Az Iszlám Állammal kapcsolatos magyar fellépésről még nincsen döntés, a parlamenti pártok véleményének az ismerete és akár támogatása nélkül nehéz lépni ebben az ügyben. Ez a végszó, köszönik a figyelmet, és köszönjük mi is!
19.45: Balázs szerint az USA “kegyesen” kiengedte a magyar kormányzatot az ügyből, az új amerikai nagykövetasszony nem hozta fel, Goodfriend hazament, ennyi. A korrupcióvád azt jelentette, hogy az USA tudja, hogy nagyban megy a játszma, de az ügy elcsitult anélkül, hogy megoldódott volna.
19.43: Újabb sokat hallott kommunikációs panel: André Goodfriendet feljelentette Vida, de diplomáciai mentességet élvez, ezért az ügyet lezártnak tekintjük. Újra kell viszont építeni a politikai kapcsolatokat, sok-sok munkával.
19.40: Hiszen ha A azt mondja B-re, hogy korrupt vagy, akkor B joggal kér bizonyítékokat – ezen logika alapján közelítette meg a magyar kormány a helyzetet. Mindenképp pragmatikus.
19.38: Kitiltási ügy: amikor először értesítették, hogy tíznél nem több kormányzati alkalmazott beutazását akarják megtiltani, Szijjártó azt kérdezte, hogy miért; csak annyit mondtak, hogy korrupciós ügyek miatt, de sem a neveket, sem a konkrét okokat nem áll módjában közölni. Ez is gyanús!
19.37: Az EU és Oroszország közötti kereskedelmi forgalom hét százalékkal esett vissza a tavalyi esztendőben; az Egyesült Államok és Oroszország közötti 6 százalékkal emelkedett – mondja Szijjártó. Gyanús! A külügyminisztert kérdezték a Fiumei úti koszorúzásról is, de arra nem tért ki.
19.33: Elképesztően összetett helyzet van a térségünkben, és nem szabad egyszerű kommunikációs kliséknek bedőlni – mondja Szijjártó. Nem lettünk helyőrség, egyszerűen meg kellett állapodni a 2016-tól érvényes gázszállításról. Nagymértékben támogatja a kormány, hogy az EU-nak valamiféle konzultációs kapcsolatot kellene kialakítani az Eurázsiai Unióval, a TTIP pedig pozitív lesz Magyarország számára – mondta.
19.32: Balázs szerint nem kellene Európának két fronton is “háborút” viselnie, elég lenne az Iszlám Államra koncentrálni – Szijjártó egyetértően bólogat.
19.28: Kérdések következnek: Putyin elnök budapesti látogatása nemzetközi visszhangot váltott ki, mi lehet ennek hosszútávú következménye, mi leszünk-e Oroszország előretolt helyőrsége? Balázs Péter szerint bizalomvesztés tapasztalható Magyarországgal kapcsolatban, a Putyin látogatás csak egy utolsó eleme volt egy olyan közeledésnek, amelyben ott volt Paks 2, az illiberális állam dícsérete és hasonlók.
19.26: A pragmatikus külpolitika nem áll ellentétben azzal, hogy a nyugati szövetségi rendszer része vagyunk; a barátaink az EU-ban és a NATO-ban vannak – szól újra a pragmatikus atlantista Szijjártóból.
19.19: Szijjártó a legfontosabb kérdésnek tartja az Iszlám Állam elleni fellépést; tevékenysége ellentétes minden általunk vallott értékkel. A kormánynak szándékában áll részt venni az IÁ elleni harcban, a keresztény szolidaritás jegyében is felelősségünk van. A huszonegy lefejezett kopt keresztény családjának például pénzbeli támogatást nyújtott Magyarország – hoz egy példát.
19.15: Úgy tűnik, hogy érdekek és értékek állnak szemben egymással – veti fel a moderátor. Balázs szerint műkonfliktus, hogy érdek vagy érték, mindig az érdek az első – építi tovább a nagykoalíciót, de aztán árnyalja a képet: soha nem lehet olyan döntést hozni, ami a hitünket, meggyőződésünket keresztezné. Ahol emberéleteket oltanak ki, azt nem lehet helyeselni semmi módon, a tízparancsolatot is illik betartani, nem szabad olyan érdekvédelmet végrehajtani, ami keresztbe megy alapvető emberi értékekkel. Balázs szerint ilyen volt Putyin “beszólása” az ukrán belpolitikába, ezért Orbánnak reagálnia kellett volna rá.
19.13: Újra előkerül, hogy a Nabuccot nem támogatta az Európai Unió, sőt, a Déli Áramlatot sem, ezért nem egyszerű diverzifikálni – reagál a volt külügyminiszter energetikai függésével kapcsolatos megjegyzésére. “Oroszországgal, ha tetszik ha nem, úgy kell számolnunk, mint a közép-európai energiaellátás nagyon fontos szereplője” – fogalmazott.
19.11: Nehezen tudná összeszámolni, hogy a miniszterelnök hányszor tett hitet Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, és segítséget is nyújtott, például a gázszállítás fizikai lehetőségének megnyitásával – hangsúlyozza Szijjártó.
19.09: A külügyminiszter rendszeresen tart megbeszélést a magyar parlamenti pártokkal, bármilyen képviselettel is rendelkeznek; így a Magyar Liberális Pártot is meg szokta hívni, hiszen van képviselőjük – mondja Szijjártó, derültséget keltve.
19.05: Oroszországgal problematikus kanyarban vagyunk – mondja Balázs –, veszélyes az amúgy is meglévő energetikai függést tovább erősíteni a paksi bővítéssel. Ukrajna területi integritásának tiszteletben tartásával kapcsolatban elmondta: szívesen hallotta volna ugyanezt a miniszterelnöktől, amikor ott állt Putyin mellett, de erre hiába várt; miközben Putyin innen üzent az ukrán területen lévő ukrán hadseregnek. Ugyanúgy megvédhette volna az ukrán területi integritást, ahogy Merkellel szemben védte meg az illiberális demokrácia kifejezést egy héttel korábban – mondta a volt külügyminiszter.
19.02: Érik a nagykoalíció: Balázs felidézi, hogy a 2002-es kormányváltáskor felkérték az EU-államtitkárság vezetésére, az egyetlen feltétele az volt, hogy a külgazdasági ügyeket is csatolják hozzá. Teljesen egyetért azzal, hogy a külgazdaságnak ott van a helye, bár nem az első helyen; a biztonságpolitikát semmi nem előzheti meg, de ha az adott, akkor lehet és kell is a külgazdaságra koncentrálni.
18.58: Az atlantista szól Szijjártóból: Ukrajna területi integritása és szuverenitása nem lehet kérdés; még Orbán Viktor is békés megoldást kért Putyintól az orosz-ukrán konfliktusban!
18.55: Németország az első szövetségünk az Európai Unión belül, az Egyesült Államokkal a gazdasági és a védelmi együttműködés kiváló; de néhány nyitott kérdés terhelte a politikai együttműködést, amit újra kell építenünk – fogalmaz a külügyminiszter. Célja még a nemzeti külpolitikának az Oroszországhoz fűződő pragmatikus viszonyunk. A nemzeti érdek pedig fölötte áll a pártérdeknek, ezért Ujhelyi Istvánnal is egyeztet például a keleti nyitással kapcsolatban. Szép szólamok.
18.51: Szijjártó borzasztó pozitívan látja a változást a 2010 előtti és utáni külpolitika között. 2014-ben pedig továbbgondolva úgy szervezték át a külpolitikát, hogy a külgazdasági célokat helyezték fókuszba. A külpolitikának klasszikus diplomáciai funkción túlmenően egy olyan funkciót is adni kell, hogy a magyar gazdasági teljesítményt külgazdasági oldalról támassza alá – mondta Szijjártó. A külpolitikát nem célnak, hanem eszköznek kell tekinteni Magyarország gazdasági teljesítményének segítségéhez – teszi hozzá. Szijjártó szerint felértékelik a klasszikus diplomáciát, nem elég azt elvégezni, ez csak kiindulóalap lehet ahhoz, hogy a magyar nemzetgazdasági- és általában a magyar érdekeket érvényesíteni tudjuk. Hillary Clinton könyvéből kiderül, hogy az amerikai külpolitika is komoly hangsúlyt fektet a nemzetgazdasági érdekek érvényesítésére.
Pragmatikus külpolitika szolgálja Magyarország érdekeit! – hangzik el végre.
18.45: Balázs felidézi, ahogy Hillary Clintonnak kellett magyarázkodnia amiatt, hogy Gyurcsány Ferenc Putyinnal barátkozott – nem 2010-ben kezdődött tehát a keleti kalandozás. Gyurcsány is imádta a keleti nyitást, és a Bajnai-kormány alatt is voltak konfliktusok például Szlovákiával, de összességében jól működött a külügy, az EU-n belül jól sikerült a visegrádi együttműködés, mert a lengyelek (Tusk) és a magyarok (Bajnai) is nagyon akarta.
18.40: Balázs Pétert fantasztikus örömmel tölti el, hogy megtelt a terem, és a külügy ennyi mindenkit érdekel. Megütötte a fülét az a szó, hogy a külügyeket nyugalmas területnek tekintik; külügyminisztersége első napján gyilkolták meg Rózsa-Florest, és ilyen “nyugalmas” perc volt még Sólyom konfliktusa a szlovák határon is. Balázs szerint a külügy az összes politika közül a legkevésbé tervezhető, túl sok a tényező, a külügyminiszternél pedig az számít, hogy váratlan helyzetekre hogyan reagál az apparátusával. A hidegháború utáni status quo felrúgásával és a közel-keleti káosszal nehéz helyzetben van a magyar külpolitika – fogalmazott.
18.36: Előzetes állásfoglalásokkal kezdődik. Milyen helyzetben van ma a magyar külpolitika? Szijjártó Péter azzal kezdi, hogy a külpolitika sosem volt ennyire a belpolitikai kommunikációs tér része; a világ azonban folyamatosan változik, és a változásoknak drámai következményei vannak. A világpolitikában, világgazdaságban és katonai-védelmi kérdésekben olyan helyzetek állnak elő, amelyekre még a szakértők is kevésbé számítottak: régen lesajnált országok kerülnek a versenyképességi listák élére, rendszerek emelkednek fel, tűnnek el, katonai tekintetben pedig itt van az ukrán-orosz konfliktus és a közel-keleti káosz. Ezek a hatások átírták a külpolitika funkcióit, és minden eddiginél gyorsabban reagálni képes külpolitikára van szüksége minden országnak.
18. 22: Illiberális ráhangolódás: miközben Szijjártó Péter a vitára tart, érkezett a hír, hogy Merkel és Putyin után Ahmet Davutoglu török kormányfő is tiszteletét teszi Magyarországon.
