2014 decemberében zajlott a hallgatói elégedettségfelmérés a Hallgatói Önkormányzatok megújulásával kapcsolatban. A felmérésre az ELTE HÖK elnöksége által tavaly novemberben megszavazott alapszabály-módosítás előkészítéséhez volt szükség, melyet márciusban teljes tisztújítás követ az EHÖK elnökétől a kari részönkormányzatok tisztségviselőiig. Az alábbiakban a rövid helyzetelemzés mellett szép színes infógrafikák segítségével mutatjuk be a kérdőívet kitöltők véleményét.
A határozatot 2014 októberében fogadta el az ELTE HÖK elnöksége (vagyis az EHÖK elnökből, a kari HÖK elnökökből, és a Kollégiumi HÖK elnökéből álló testület) azzal a céllal, hogy a Hallgatói Önkormányzat legitimációját erősítse, vagyis „hallgatóközelivé” tegye azt.
Erre az intézkedésre nyilvánvalóan az ELTE-n (és persze az egész országban) működő hallgatói önkormányzatok renoméját súlyosan romboló gólyatábori botrányok miatt volt szükség, hiszen bár a felelősöket megnevezték, az eseményeket nyilvánosságra hozták, a közvélemény mégis átfogó változtatásokat szorgalmazott. Ez elsősorban a sajtó szenzációéhségének és olykor a lehető legetikátlanabb módszerek alkalmazásának köszönhető, de valljuk be, lehet benne igazság. Ez persze nem azt jelenti, hogy a jelenlegi rendszer alapjaiban alkalmatlan feladatai ellátására (itt fölmerül a kérdés: mit is csinál a HÖK, illetve mit kellene csinálnia), hanem azt, hogy valahol porszem került a gépezetbe, és azok, akikért létrejött a szervezet, nem látják, mi történik az egyes irodákban és nem érzik, nekik mi közük lehet ehhez.
Hallgatóbarát. Azt mondják, kulcsfogalom, egyfajta ars poetica, de szerintem csak egy hangzatos kifejezés, aminek nincs, és nem is lehet jelen kontextusban értelme – az érdekképviselet és a hallgató nem két külön fogalom, hanem egy egység két fele, melynek tagjai között szoros, elsősorban kommunikációs kapcsolat van. Hogyan is szolgálhatná „a hallgatók érdekeit” egy olyan szervezet, mely tagjait közvetve választják és melynek döntései zárt ajtók mögött születnek?
De térjünk vissza a kérdőívre, melyet az ELTE-s hallgatók alig több mint nyolc százaléka töltött ki, közel kétezren. Nyolc százalék? Elenyészőnek tűnik a huszonháromezer-ötszáz egyetemistához képest, és kétségkívül az is. Ha az okokat keressük, megállapíthatjuk, hogy az időzítés (a vizsgaidőszak első napján zárult a kérdőív) sokat rontott a kitöltési kedven, de valószínűsíthető egyfajta HÖK-kel szembeni érdektelenség is – amit szintén többféleképpen értelmezhetünk. Az érdektelenséget (leegyszerűsítve) két okra vezetném vissza: egyfelől elképzelhető, hogy a hallgatók a botrányok ellenére decemberre belátták, hogy a HÖK működése megfelelő, változtatásokra nincs szükség, másfelől az okot kereshetjük egyfajta tehetetlenség-érzésnek, magyarul az „úgysem változik ettől semmi” gondolkozásnak. Természetesen mindenki tegye föl a kérdést magának a pontos válaszért, miért nem akart, vagy miért nem volt lehetősége beleszólni a HÖK megújításának folyamatába.
A fenti grafikonon a karonkénti részvételi arány látható. A kérdőív megítélése és további életútja nagyban függ attól, hogyan értelmezik az ELTE HÖK tagjai az alacsony kitöltési arányt, illetve hogyan jutnak konszenzusra a különböző kari érdekek és véleménykülönbségek ellenére. Véleményem szerint megfontolásra mindenképpen alkalmasak az összesített eredmények – úgy gondolom, hogy a hallgatói közélet iránt leginkább érdeklődők lehettek a kitöltők, míg a kevésbé elkötelezettek nem foglalkoztak a kérdőívvel. A továbbiakban a különböző kérdések alapján összeállított infógrafikák láthatók – ezekben kiválaszthatóak az egyes karokra vonatkozó adatok, de – én a továbbiakban az „összELTE” címszóhoz tartozó, azaz az összes kitöltő válaszaiból kiértékelt eredményekkel foglalkozom, a továbbiakban (az egyszerűség kedvéért) nem vitatva a kitöltési arány és a reprezentativitás kérdéskörét. Az első problémakör (amit futólag említettem is a korábbiakban): Mivel foglalkozik a HÖK? Azaz mivel foglalkozzon. Mint láthatjuk, az 1-től 6-ig terjedő skálán fej-fej mellett vezet a tanulmányi érdekképviselet és a tájékoztatás, a kitöltők pedig a bulik szervezését tartják a legkevésbé a HÖK feladatának. (Számomra a tudományos élet szervezése meglepően kevéssé preferált terület.) A következő grafikából kiolvashatjuk, hogy még az oly elszánt hallgatók, akik kitöltötték a kérdőívet is csak közepesen tartják fontosnak a HÖK választásokon való részvételt – sajnos a kérdőív készítői nem tértek ki arra, mitől éreznének nagyobb beleszólási kedvet…
A következő, talán legérdekesebb kérdés a HÖK tisztségviselők közvetlen vagy közvetett választásáról szól – számomra meglepő eredménnyel. Eszerint a kitöltők minden megjelölt HÖK tisztséget inkább közvetlenül választanának, ez jelenleg csak a kari küldöttek esetében van így. Vajon ez az álláspont a nagyobb beleszólási kedvet tükrözi? Minden esetre a legitimáció kérdéskörét nagyban befolyásolja.
A gólyatáborokról születtek a legeltérőbb kari eredmények, érdemes végigböngészni a grafikont.
Összességében leszűrhető megállapításokkal nem szeretnék terhelni senkit, az írásom célja egyfajta figyelemfelhívás volt (az eredmények bemutatása mellett), így bízom benne, hogy a kérdőív konstruktív vitát generál, és nem tűnik el nyomtalanul.
A Hallgatói Önkormányzat kérdőívének pontos eredményeit és részletes kiértékelését ITT tekinthetitek meg!
