Ez az összeg elegendő lesz a megfelelő működéshez, és ez a növekedés fontos előrelépés a hallgatói létszám csökkenése mellett – mondta Palkovics László felsőoktatási államtitkár.
Az államtitkár elmondása szerint az előzetesen elfogadott felsőoktatási stratégia a lényegi pontokon nem módosult. Viszont az előzetes elképzelésekkel ellentétben, továbbra is érettségihez kötné a kormány a felsőoktatásba való belépést. Az eredeti tervek szerint a német modellhez hasonlóan, a szakképzésből bizonyos felsőfokú képzésekbe érettségi nélkül, felvételivel, felkészítéssel lehetett volna bekerülni. Ugyanakkor az érettségit át kell majd tekinteni – jelezte.
Jövő év szeptemberétől minden felsőoktatási intézményben bevezetik a kompetenciaméréseket a frissen belépett hallgatóknál. A kérdés az, hogy minden területen vagy csak pilot-jelleggel. A mérésen nem lehet majd megbukni. Akik gyengébben teljesítenek, felzárkózató tanfolyamokon vehetnek majd részt. Végzéskor szintén megnéznék, hogyan fejlődtek a hallgató adott képességei.
Palkovics László elmondta: megkezdődött az oktatói bértábla kidolgozása is a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetével közösen. Most végzik azokat a számításokat, amelyek alapján eldönthető, hogy a bérrendszert milyen formában lehet és kell átalakítani. A felsőoktatás finanszírozásáról szólva kifejtette: csökkenni fog a hallgatói létszám és az ellátandó feladatok, de az állami szerepvállalást nem szeretnék csökkenteni. Ugyanakkor a felsőoktatási intézményeket arra ösztönzik, hogy a közösségi típusú források, például a kutatás-fejlesztés értékesítéséből származó források is jelenjenek meg.
Új intézkedésként jelenik meg, hogy a jövő évi adótörvények szerint az intézményi támogatások 50 százaléka levonható a társasági nyereségadóból. Mindemellett újabb változás, hogy megkülönböztetik a tudományegyetemet és az alkalmazott tudományok egyetemét – az utóbbi a főiskoláknak feleltethető meg. Beszélt a közösségi főiskolákról, melynek lényege, hogy a közösség finanszírozza, és az adott régióban élők számára fontos képzéseket folytat, de ez akár a környező, akkreditált intézmények kihelyezett képzéseként is megvalósulhat. Ilyennek a kialakítása kezdődött meg Salgótarjánban, és jelenleg Békéscsabán is folynak tárgyalások, utóbbinál az önkormányzat adna támogatást.
Jövő tavaszig minden intézménynél szeretnék átvizsgálni az oktatott szakokat területi alapon, a munkaerő-piaci igények szerint. Már ennek megfelelően hirdetnék meg a 2016-ra vonatkozó képzéseket. Palkovics László előzetesen annyit tudott mondani, hogy nincs értelme negyven helyen közgazdászokat képezni, de hasonló helyzet a 16 helyen zajló turisztikai szakemberképzéssel, s nagyon szétaprózottak az agrárszakok is.
A PPP-konstrukciók kiváltásáról is tárgyalnak, azok lezárása rendkívül fontos, mivel egyaránt terhelik a felsőoktatási intézményeket és az államot is.
A gólyatáborokban történt erőszakos cselekményekkel kapcsolatban kiemelte: a hallgatók által szervezett rendezvényeket törvényben akarják szabályozni. Ennek értelmében a hallgatói önkormányzatok ezeknél a rendezvényeknél “cégként” működnének, az intézménytől függetlenül. A hallgatói érdekképviselet jelenlétét a szenátusokban nem tervezik megváltoztatni – jegyezte meg.
Az államtitkár elmondta, hogy jövő évtől létrejönnek az egyetemeken a konzisztóriumok, amelyek a rektor és a kancellár, két egyetemi tag mellett külső szakemberekből állnak, utóbbiakat a fenntartó delegálja. Elsősorban ellenőrző funkciót töltenek majd be, de egyetértési joga is lenne, valamint bizonyos terülteken a szenátusnak kötelező lesz hozzájuk fordulni.
Forrás: eduline.hu
Kép: kormany.hu
