Az ELTE SEK Történeti Diákműhely előadóestjei minden félévben szorgalmas diákok érdekfeszítő előadásainak ad otthont. Nem volt ez másképp a két júniusi alkalommal sem, ahol tudománynépszerűsítő prezentációk mellett saját kutatási eredményeiket is bemutatták a hallgatók.
Még az online tér sem vette el az előadók kedvét: mindenki töretlen lelkesedéssel prezentálta nagy gonddal megszerkesztett előadását. A színvonalas estek minden hallgató és oktató számára tartalmaztak érdekes és új információt, erről következik most összefoglalónk.
Lenkai Nóra, a Savaria Campus Iroda vezetője szívmelengető szavaival kezdődött az est, megköszönve a Savaria Egyetemi Központ és az egyetemi vezetés nevében a résztvevők és a TDM tevékenységét. Hangsúlyozta, micsoda szorgalom és mennyi munka szükséges egy színvonalas előadás elkészítéséhez, valamint hangot adott annak is, mennyire örül, hogy a TDM a pandémia ellenére is töretlen lelkesedéssel munkálkodik: „Nekünk itt, az egyetemi központban – nekem külön – küldetésem, hogy a hallgatóinkban tudatosítsuk, hogy nemcsak a diploma megszerzése kell hogy elsődleges motiváció legyen, hanem hogy az oklevelük birtokában a társadalmat a tudásukkal, valamint cselekvő akaratukkal egyaránt szolgálják. Ez az est az ékes példája annak, hogy mi jó úton járunk.”
A szarajevói merénylet a korabeli sajtó tükrében
Hengszter Norbert Márk negyedéves történelem–magyar szakos hallgató neve már biztosan nem ismeretlen azok számára, akik előszeretettel hallgatják meg a TDM előadóestjeit. Norbert ezúttal is rendkívül érdekes témával állt elő, melyet igyekezett közérthető, érdekes módon végigvinni. Alapos kutatómunkájában nagy hangsúlyt fektetett a forrásként használt folyóiratok kiválasztására: különböző politikai beállítottságú újságokat keresett és hasonlított össze. Így esett a választása a Népszavára, a Pesti Naplóra és a Világra.
Ferenc Ferdinánd és a közvélemény róla alkotott véleményének rövid bemutatása után a hallgatóság a jól ismert Pesti Naplóval ismerkedhetett meg egy új oldaláról. Norbert elmondása alapján a Pesti Napló teljességgel elítélte a merénylőket, továbbá Ferenc Ferdinánd és felesége házasságát a legromantikusabb szerelemként említik.
„A következő folyóirat a Népszava, ami biztosan ismerős, hiszen most is van ilyen. Ők ellenkezőleg gondolkodtak Ferenc Ferdinándról, mint az előbb említett Pesti Napló. Objektíven próbálták megkeresni az okokat, hogy miért is történt a merénylet, mintha a merénylők oldalára állnának az osztrák-magyar imperializmust okolva a történtekért. (…) Mintegy erkölcsi tanulságként levonták azt a következtetést, miszerint minden egyes emberölés bűn és mindet elítélik, és ennek a kegyetlenségnek a létezése az imperialisták hibája. Az osztrák hadvezetést, uralkodót tették felelőssé, de nem emelték vétkesként ki sem a merénylőket, sem pedig azokat, akik ösztönözték az előbbieket” – hangzott el.
A harmadik – és egyben utolsó – Norbert által kiemelt folyóirat a Világ, amely politikailag függetlennek tartotta magát, egyébként pedig egy polgári radikális folyóirat. Általános és titkos szavazati jogot, felekezetlen közoktatást és szekularizációt fogalmaztak meg többek között reformtörekvéseik között. Norbert elmondta, hogy a Világ gyászolta Ferenc Ferdinánd tragikus halálát, többször előkerül a lapban, de az előző lapokkal ellentétben nem mondanak ítéletet a merénylők fölött. Egy kis kivétel van ez alól: amikor azt írták, hogy a merénylő meggondolatlan volt. Viszont ez sem erős értékítélet. Ferenc Ferdinánd személyéről sem jelentettek meg túl sok mindent, reménységet láttak benne a monarchia megmentésére.
Neveléstörténeti trendek a századfordulótól az első világháborúig
Kardos Laura harmadéves angol-földrajz szakos hallgató a századforduló után kezdődő, egészen az első világháborúig tartó neveléstörténeti trendeket vázolta fel a jelenlévők számára.
Ez az az időszak, miután a hazai intézményesített tehetséggondozó mozgalom intézményesedik, a reformpedagógia, a pszichológia pedig fellendül. Útjára indul a magyar gyermektanulmányi mozgalom, aminek talaján Nagy László pedagógiája is szerveződik. Ennek részletezése után az előadó szót ejtett az első világháború utáni nevelésügyi törekvésekről is.
Trianonon túl: Nyugat-Magyarország az országos sajtóban 1918-1922
Agg Richárd ötödéves földrajz – történelem szakos hallgató is a sajtó témáját választotta, alcímében kiemelve: a Népszava és a Pesti Napló érvelésének összehasonlítása – diskurzuselemzés.
Richárd az OTDK előadása kibővített változatát mutatta be a hallgatóság számára, melyben Norbert előadásához képest jóval hosszabb történelmi betekintés után került a sajtó bemutatásra. Több más érdekesség mellett a „Burgenland” név eredetét is kiemelte az előadó a világos, jól felépített előadásában.
Ugyan Richárd is – Norberthez hasonlóan – számba vette a Népszava és a Pesti Napló munkáját, más perspektívából közelítette meg a két sajtóorgánumot. Diskurzuselemzésében öt kategóriába rendezte a cikkekben megtalálható érveket. Öt kategóriájába az alábbiak tartoztak: az önrendelkezési jogra való hivatkozás, gazdasági érvek, propagandatevékenységről szóló írások, ideológiai érvek és szimbolikus politizálás és történelmi érvek. A vizsgált időszakot hat szakaszra bontva vette számba a két folyóirat cikkeit, a szakaszolás pedig a bel- és külpolitikai konstellációk határozták meg elsősorban.
A koreai háború (1950-1953)
Novák Róbert negyedéves földrajz–történelem szakos hallgató ismeretterjesztő előadásában megismerkedhetett a hallgatóság a koreai háborúval, annak előzményeivel és következményeivel, és hogy hol tart napjainkban Korea. A félsziget földrajzi elhelyezkedése és a fontosabb geopolitikai tudnivalók után Róbert szemléletes térképes segítségével vezette végig a résztvevőket a háború legkisebb részletein is.
Az előző prezentációkhoz híven a Népszava itt is felbukkan: „Várható volt az, hogy 1950 Magyarországán a keleti blokkos hovatartozásunkból adódóan az ország hivatalos álláspontja Észak-Korea párti. A sajtó Észak-Koreát nem mint kezdeményező fél, hanem mint a déliek agressziójára reagáló félként mutatta be a szembenálló feleket.”
A harci helyzet sokszoros változásának prezentálására Róbert egy átlátható térképpel segítette a Koreai-háború könnyebb megértését. A háború érdekessége – amelyet Róbert is kiemel –, hogy az 1953-mas fegyverszünetet nem követte békeszerződés, így elmondható, hogy a felek papírforma szerint a mai napig így élnek.
Reformpedagógia az első világháborútól a rendszerváltozásig
Kardos Laura harmadéves angol-földrajz szakos hallgató előadása a reformpedagógia történetébe engedett bepillantást, mintegy folytatva a két héttel korábbi prezentációját.
Ez alkalommal a pedagógiai irányzat második (1918–1945), illetve a harmadik (1945–1990) korszaka került terítékre. Hangsúlyozta: az utolsó időszakot sokszor tévesen az alternatív pedagógiával azonosítják, de ez ebben a formában nem igaz.
Az előadásban szó esett a Waldorf-iskolai mozgalomról, annak antropológiai alapjairól és sajátos vonásairól, továbbá Freinet pedagógiájáról, a Dalton-tervről, a Winnetka-tervről, majd röviden kitért a Jena Plan-pedagógiára is.
Az Oszmán Birodalom az összeomlás szélén – Az első világháborút megelőző évek konfliktusai
Hengszter Norbert negyedéves történelem–magyar szakos hallgató elsők között megragadta az alkalmat, hogy tisztázza a Törökország és Oszmán Birodalom kifejezések közötti fontos különbséget és elmesélte, hogy régen a török szitokszó volt.
Az Oszmán Birodalom állapotának 19. századi tárképes ismertetése után megtudta a hallgatóság, hogy a 20. század elején a közvélemény „Európa beteg embere” névvel illette a birodalmat, ezzel utalva a területet ért csapásokra.
Az összeomlás szélén álló birodalom életéből Norbert a konfliktusok közül először az olaszokkal való nézeteltérést vette számba, amely 1911 és 1912~1913 között volt. A konfliktus célja Tripolitánia, vagyis a mai Líbia megszerzése volt, hogy Olaszország gyarmatra tehessen szert. A konfliktus az 1912-es Ochy-i békével zárult. Az eseménysor érdekessége, hogy ebben az időszakban tűnt fel Kemal Atatürk is. Érdekesség még a konfliktus kapcsán, hogy hazánkban cikkezett róla a Pesti Napló.
Következőként Norbert a balkáni-háborúkról beszélt, ismertetve a Balkán Ligát, vagyis az Oszmán Birodalommal szembenálló feleket, amelyet Oroszország támogatott, bár nem fűzött a konfliktushoz különösebb érdekeket.
A konfliktus érdekessége, hogy megannyi nemzet közül elsőnek Montenegró küldött hadüzenetet az Oszmán Birodalomnak, így kezdődött meg a háború.
Költészet és valóság: adalékok John Betjeman Slough című verséhez
Pipics János fizika-történelem szakos hallgató elöljáróban elmondta, hogy a vers címe egy város neve, valamint bemutatta a brit költőt, televíziós műsorvezetőt.
János elmondta, hogy John Betjeman munkássága meglehetősen konzervatív volt: a koraújkori és újkori formakészletet használta rímelésben és versformában egyaránt, amely viktoriánus szemlélettel társult.
A vers maga – János elmondása alapján – négysoros versszakokból álló vers, fegyelmezett stílussal és egyszerű rímekkel, mondókaszerűnek tűnik. Utóbbi jellemvonás Betjeman több versére is jellemző, sőt gyakran közelített a szabadversek felé is egyébként. A műben bombákat hív Slough városára, a pusztító fegyvereket „barátságos” jelzővel illetve.
A vers kicsengése kapcsán érdekes megemlíteni, hogy 1937-ben íródott, 1940-ben pedig valóban bombázás sújtotta a várost, a korabeli értelmiség pedig felfigyelt az összefüggésre, de a világháború elterelte a figyelmet arról, hogy emiatt esetleg csorba essen a koltő munkásságán. 1972-ben viszont rosszindulatú újságcikkeknek köszönhetően sokszor felmerült ez az érdekes összefüggés, sokat szenvedett emiatt Betjeman.
Kiemelt kép: celadonbooks.com
