Adunk pár kreatív ötletet a kikapcsolódáshoz. Az időhiány nem lehet kifogás: ezek a tevékenységek akár két húzósabb tétel megtanulása között is helyet kaphatnak.
Az egyetemisták leginkább akkor fogják fel az idő gyorsaságát, amikor a szorgalmi időszak első napján lehunyják a szemeiket, de egy nyugalmas alvás után kinyitják, és a vizsgaidőszak kellős közepén ébrednek. Legalábbis magamon ezt tapasztaltam, ráadásul úgy éreztem, ezt még a félév végi távolléti oktatás fel is gyorsította, több gondot, több stresszt akasztva a nyakunkba.
Ki sem látunk a feladataink közül. A vizsgák sűrűsége állandóan kísért minket, egy perc nyugtot sem hagy nekünk – nem volt ez másképp még a rendhagyó karácsony tájékán sem, aminek egyébként arról kellett volna szólnia, hogy a családunkkal vagyunk, és nem a jegyzeteink társaságában. Azóta is éjszakába nyúlóan ülünk a megtanulandó anyag fölött; fáj a fejünk, a hátunk, a szemeink pedig szinte kiesnek a helyükről. Ha valaki a hagyományos jegyzetelés híve, szerintem érteni fogja, ha csak úgy, mindenféle magyarázat nélkül annyit írok: ínhüvelygyulladás. Ilyenkor háttérbe szorul minden, pihenni sincs időnk – pedig erre igazán szükség lenne.
Könyvmolyként a legnagyobb fájdalmat az okozza, hogy nincs időm olvasni, legalábbis olyan könyveket nem, amiket magamtól rendezgettem listába, és nem a kötelező olvasmányok vagy történelmi források közé tartoznak. Csak a távolból figyelem őket, még csak hozzájuk sem érek, nehogy véletlenül bűnbe essek és megfeledkezzem a tanulnivaló-kupacról, ami az asztalomon tornyosul.
Fáradtan nem lehet tanulni – hangoztatják sokan, ami tényleg így van, de mégis mit tehetnénk ellene? Csak úgy nem száll a fejünkbe az a tudás, ami a jegyzeteinkben várakozik ránk, nem halogathatjuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy két tétel között ne hagyhatnánk magunknak legalább egy lélegzetvételnyi szünetet, egy kis kikapcsolódást. És ezt mivel is érhetnénk el jobban, minthogy azt csináljuk, amit szeretünk, vagy legalább ahhoz kötődően teszünk valamit? Ehhez hoztam néhány ötletet, ami szerintem hasznos lehet azok számára, akik szeretik kreatívan felhasználni az idejüket, és azok számára is, akik annyira nem szeretnek kézműveskedni, de szívesen használják a különböző szerkesztőprogramok lehetőségeit. Először a könyvek rajongóihoz szólnék.
Számomra jól bevált stresszoldás, hogy amikor besokallok a feladataimmal, egyszerűen lepakolom a könyveimet a polcokról és új rendet teremtek. Lehet ez akár olyan besorolás, ahol külön a fantasy, külön a romantikus vagy kalandregényeket tesszük más-más polcra; lehet szín szerinti kategorizálás; de ezt a kettőt vegyíthetjük is, hogy minden típuson belül szín szerint rendezzük őket. Kiadók szerint is csoportosíthatjuk, teljesen mindegy, a lényegen nem változtat: amikor végeztetek, sokkal felszabadultabban érezhetjük magunkat. Az embernek néha szüksége van arra, hogy változtasson, újrateremtsen valamit.
Van, aki megszámlálhatatlanul sok könyvjelző birtokosa, van, aki állandóan elveszíti, ezért a könyv csücskét hajtogatja, és van olyan is, aki csak egyszerűen egy zsebkendőt, papírfecnit tesz oda, ahol éppen tart. Nem számít, melyik kategóriába tartoztok, mert könyvmolyként semmivel sem tudunk betelni. Miért ne lehetne még eggyel több könyvjelzőnk a gyűjteménybe, eggyel több, amit aztán elveszíthetünk, vagy ami végigkísér minket az összes általunk olvasott könyv nyitotta kalandos úton?
Ha a kézművesség hívei vagytok, nincs más dolgotok, mint kivágni egy könyvjelzőszerű formát, bármilyen nektek tetszőt, amit aztán a kedvenc történetetekhez kapcsolódóan díszítetek ki: azt a színvilágot használjátok, ami szerintetek legjobban passzol a könyvhöz, ráírjátok a kedvenc idézeteteket, esetleg rárajzoltok valamit, ami emlékeztet titeket arra, hogy ez volt A Regény. Engedjétek szabadon a fantáziátokat, hiszen az a lényeg, hogy kikapcsolódjatok.
Most azokhoz szólok, akik messziről kerülik az ollót, a színes papírt, a ceruzákat, filceket, de szeretnek a gépen bütykölni valamit. Ismeritek a Canva nevezetű szerkesztőprogramot? Ha nem, mindenképp ismerkedjetek meg vele: én ezt használom és egyszerűen imádom. Nincs rá előfizetésem, mert így is tökéletesen ki tudom használni az oldal által nyújtott lehetőségeket. Ezzel szerkesztek könyvborítót, esetlegesen Instagram-posztokat, születésnapi, karácsonyi fotómontázsokat, képeslapokat – bármit, ami csak eszembe jut. (Az alábbi képet csak illusztrálásként mutatom három kis szösszenetemmel, bizonyításképpen, hogy mennyire nagyszerű is az oldal.)
A Canván szintén lehet a könyvszeretetnek élni könyvjelző formájában is, de létrehozhattok mémeket, amivel nem csak magatokat vidítjátok fel, de a sorstársaitokat is. Azt álmodtok meg és azt hoztok létre, amit csak akartok. Segít kikapcsolni, kicsit elfeledteti a stresszt, aminek köszönhetően újult erővel vághattok neki a tanulásnak, csak vigyázzatok: ez is tud addiktív lenni.
Ha nem vágytok könyvjelzőre, de mondjuk szerettek írással foglalkozni: írjátok ki magatokból azokat a szorító érzéseket, amiket legszívesebben világgá ordítanátok. Teremtsetek ezeknek egy jelenetet egy vers, egy novella formájában, vagy akár egy regény prológusaként. Az írás szintén segít levezetni a feszültséget, ha éppen nem tudjátok vagy nem akarjátok megbeszélni a problémáitokat senkivel. A lényeg, hogy ne tartsátok magatokban. A heves érzelmekből pedig izgalmas, megérintő történetek születhetnek.
Videónaplót is készíthettek, ha foglalkoztok ilyesmivel, hiszen az is segít, ha kimondjátok, ami bennetek zajlik éppen. Elvihetitek ezt humoros formába is, amin aztán közösen nevethettek a barátaitokkal, vagy egyszerűen elmenthetitek magatoknak anélkül, hogy ezt bárki is látná.
Ez csupán néhány tipp volt a részemről, olyasmik, amik nekem segítenek a vizsgaidőszak nehéz napjaiban, vagy olyasmik, amiket másoknál tapasztaltam, de persze nem vagyunk egyformák. Lehet, hogy valakinek egy kis alvás segít, a sorozatának egy epizódja, esetleg egy film, a lényeg, hogy hagyjatok magatoknak időt a regenerálódásra.
Kitartást és további sikeres vizsgaidőszakot mindenkinek!
Kiemelt kép: renataschoeman.co.za
Szövegközi kép: a szerző
