Majer Zsolttal, a BEAC labdarúgájával készítettünk interjút. Szóba került, hogyan került Zsolt a BEAC-hoz, milyen a csapat, a közeg, továbbá milyen célok vannak a BEAC-nál, és kiderült az is, milyen programok, játékosok használják az újonnan átadott Pluhár pályát.
Röviden be tudnád magad mutatni, mivel foglalkozol, hol tanulsz és mit?
Az ELTE Informatikai Karán mint programtervező informatikus tanultam négy évig, majd idén szeptembertől már a Pedagógiai és Pszichológiai Karon vagyok elsőéves edző szakos hallgató. Szabadidőmben leginkább sportolni szeretek, és különösen a labdasportokat részesítem előnyben. Azonban hogyha nem labdázom épp, akkor szívesen utazom vagy fedezek fel új dolgokat. Nyitottnak, barátságosnak és jókedvűnek tartom magam.
Hogyan, miképpen jelent meg az életedben a sport?
Az életemben mindig jelen volt a sport, már egészen kiskoromtól kezdve. A szüleimmel és a bátyámmal gyakran jártunk ki a Népligetbe focizni, valószínűleg ennek is köszönhető, hogy azóta is a sportolás szerelmese vagyok. Az első sportág, amibe versenyszerűen is belekóstoltam, az asztalitenisz volt egészen fiatalon, amit apukám által ismertem meg, aki profi szinten űzte évtizedeken keresztül. Azonban a pingpongot hamar meguntam, és általános iskolai éveim első felében megismerkedtem életem legmeghatározóbb sportjával, a korfballal. Emellett az iskolai, regionális és egyéb versenyeken sikeresen szerepeltem kosárlabdában, röplabdában, futásban, asztaliteniszben, sakkban és fociban is. Általános iskolában minden szünetben az udvaron fociztunk a társaimmal, és amint a tanítás véget ért, akkor sötétedésig folytattuk a közeli pályákon, és rúgtuk a labdát. A gimnáziumi éveimben is a szabadidőm legnagyobb részét sportolással töltöttem. Az egyetemi éveimben kipróbáltam újabb sportokat is a sportkurzusoknak köszönhetően. Például teniszeztem és a tollaslabdát is kipróbáltam, de atlétikában még versenyekre is mentem. Ha jól emlékszem, akkor az első egyetemi évemben vettem fel az atlétika kurzust, amit Janecskó András tartott. Nagy köszönettel tartozom neki, hogy hitt bennem, és elhívott az ELTE SE edzéseire, amit szintén ő vezetett. Az elkövetkező évben az országos egyetemi tízpróbán második helyezést értem el az ELTE színeiben versenyezve. Ezután különösebb motiváció és idő hiányában abbahagytam az atletizálást, rövid, de annál mozgalmasabb és élménydúsabb időszak volt.
A sportolás mellett játékvezetőként is tevékenykedem. Korfballban és kispályás labdarúgómeccseken szoktam a játékot vezetni, továbbá kosárlabdában remélhetően hamarosan megszerzem a játékvezetői vizsgát, és abban is szerezhetek tapasztalatot.
Milyen sportág vonz még?
Kosárlabdázni is nagyon szeretek, a barátaimmal gyakran kosarazunk az 525-ön, főleg nyáron. Az ELTE-n kurzusként is megismerkedtem a kosárlabdával, de egyesületnél nem szerepeltem még mint igazolt játékos.
Hogyan kerültél a BEAC csapatához?
Az ELTE hallgatójaként gyakran találkoztam a BEAC-cal az egyetem épületeiben vagy az online felületeken. Korábban a BEAC futsalcsapatában is pályára léptem néhány mérkőzésen, de idő hiányában akkor arról sajnos le kellett mondanom. A nagypályás labdarúgócsapatra, ahol most igazolt játékosként képviselem a BEAC-ot, a közösségi médiában, egy hirdetés által figyeltem fel. Idén (2020) februárban mentem el az első edzésemre, ahol – az addigi tapasztalataim miatt – meglepően jó társaság fogadott. Ez a benyomásom azóta sem változott. Szerencsére egy olyan időszakban érkeztem a csapatba, amikor változásokon ment keresztül a szakosztály. Ráadásul a 2019-es bajnokságot idejekorán zárta le a BLSZ, így az edzések nagy részén a játéké volt a főszerep, ahol így több generáció is képviselte magát (felnőtt, öregfiú, veterán). Barátokat, rutinos játékosokat és olyan embereket ismertem meg a klub által, akiket őszintén tisztelhetek, és azóta is folyamatosan tanulhatok tőlük, általuk.
Milyen korábbi csapataid voltak, milyen poszton szerepeltél, hol szerepelsz most?
Először még gimnazista éveim első felében próbáltam ki fél évig a nagypályás focit annál a klubnál, ahol korfballozom is, az 1908 SZAC Budapestnél. Akkor nagyon rossz tapasztalatokat szereztem, a társaság elutasító és barátságtalan volt, ez azóta lehet, hogy változott, nem tudom, én nem éreztem jól magamat, ezért gyorsan otthagytam. A SZAC-nál az edzőm balhátvédként játszatott azon a néhány meccsen, amin szerepeltem. A BEAC-nál támadóként, felállástól függően csatárként vagy szélsőként számít rám az edzőm, Porvay János. Inkább középen élvezem a támadást, szeretek szabadon mozogni az egész pályán. A védekezés nem tartozik az erősségeim közé, ha nincs nálunk a labda, akkor igyekszem kiismerni az ellenfél játékát, és a hibás döntéseiket kihasználni.
Milyen a csapat, a közeg?
Nagyon jó, sok értékes embert ismertem már meg a kevesebb mint egy év alatt, amióta csatlakoztam a csapathoz. Jó hangulatban telnek az edzések, hogyha előfordul néha kisebb összeszólalkozás, akkor utána kulturált módon tisztázásra kerül a konfliktus, így nincs feszültség a csapatban.
Jelenleg a BLSZ 3-ban szerepeltek. Szerepelnek nagyobb célok is?
Az elkövetkező években szeretnénk dobogós helyen végezni, ami érdekében minden tőle telhetőt megtesz az egész csapat és az értünk dolgozók. A Budapest Kupában is pályára fogunk lépni tavasszal, ahol a 3. fordulóban a tét Budapest legjobb 8 csapata közé kerülés.
Van tervben utánpótláscsapat is?
Igen, tervben van utánpótláscsapat létrehozása, egyelőre a klub vizsgálja a lehetőségeket. Amennyiben lesz, motivált vagyok a megvalósításban és segédkezésben, így izgatottan várom a fejleményeket a BEAC utánpótlásának kialakításával kapcsolatban.
Mennyire egyetemi egyesület a BEAC foci csapata? Milyen arányban vannak ott jelenlegi, korábbi hallgatók?
Teljes mértékben nyitottak vagyunk az ELTE-n tanuló, focizni szerető hallgatókra. Rendszeresen csatlakoznak egyetemisták a csapathoz, korábban az ELTE-n tanulókból is többen vannak az egyesületnél a mai napig.
Heti hány edzés van?
Hetente kétszer edzünk a Mérnök utcai Pluhár István Labdarúgópályán.
Gondnokként is dolgozol, ha jól tudom. Hogyan jött ez a munkalehetőség?
Igen, július óta végzem a pálya karbantartását és az egyéb tennivalókat. A csapat Facebook-csoportjában találtam egy felhívást, miszerint gondnokot keres a BEAC, felkeltette az érdeklődésemet a lehetőség, így jelentkeztem.
Nemrégiben került átadásra az új Pluhár pálya. Milyen lett az új pálya, milyen programok vannak ott?
Szép és profi minőségű a pályánk. Számos programnak adott otthont idén a Pluhár István Labdarúgópálya, például testnevelés óráknak, egyetemi kispályás bajnokságoknak, a BEAC nagypályás csapatainak (Felnőtt, Öregfiúk, Old Boys, Veterán) és utánpótláscsapatok edzéseinek, meccseinek.
Különösen büszkék vagyunk rá, hogy a pálya színhelye az MLSZ Öregfiúk válogatott edzéseinek, amiben például Gera Zoltán, Tököli Attila, Mészöly Géza, Király Gábor, Hajnal Tamás, Keller József, Rósa Dénes és más nagy múltú labdarúgók szerepelnek Gellei Imre kapitány vezetése alatt. Rendeztek a pályánkon sportújságíróknak médiabajnokságot, valamint nyáron a KEK-döntőt is itt játszotta és nyerte meg a BEAC a MAFC ellen.
Előtte hol voltak a mérkőzések, edzések?
Abban az időszakban én még nem voltam a csapatnál, de a többiek sok mókás történetet meséltek a Kövér Lajos utcai Sporttelepen töltött edzésekről, meccsekről és élményekről, amikben azért az idő által megszépült bosszúság is érezhető volt. Sok éve igényelte már ez a klub a saját pályát, ahol otthont teremthet és biztos körülmények között erősödhet, most azon vagyunk, hogy ez megvalósuljon és stabil legyen.
A Covid milyen hatással volt az egyesületre?
Én nem éreztem negatív hatást a labdarúgó szakosztályon, és úgy gondolom, hogy ami nem öl meg, az megerősít, tehát a nehéz helyzetből erőt lehet és kell is meríteni, halmozott koncentrációval készülni az elkövetkező kihívásokra. Ha a mérkőzések el is maradnak, akkor is fontos, hogy edzésben és erőben maradjunk, valamint ami szerintem elsődleges és a legfontosabb, hogy ugyanúgy megtaláljuk a sportban az élvezetet, ha tétmeccsen nem is kell egyelőre bizonyítani.
Milyen rövid és hosszú távú célok vannak még tervben a csapatnál?
Szerintem reális célkitűzés lehet, hogy a jövőben dobogós helyezést érjünk el a BLSZ III-ban. Erős a mezőny, és nagyon kiegyenlített, így folyamatosan magas koncentráció szint mellett kell dolgoznunk, hogy a munkának meglegyen a gyümölcse. Úgy gondolom, hogy minden lehetőségünk adott a fejlődéshez, a csapat motivált és erős.
Végezetül: aki szeretne csatlakozni a BEAC nagypályás csapatához, hogyan teheti ezt meg? Mikor vannak az edzések, kit keressen?
Kedden és csütörtökön este edzünk a Mérnök utcai Sporttelepen. A labdarúgószakosztály vezetőjét érdemes felkeresni, Kovács Gergelyt (hajra.beac@gmail.com). Továbbá úgy gondolom, hogy az edzőnk, Porvay János is tárt karokkal vár bárkit, aki szeretne csatlakozni hozzánk.
Képek forrása: Majer Zsolt
