2006 óta hazánkban is évről évre megrendezésre kerül az Európa-szerte nagy népszerűségnek örvendő Kutatók Éjszakája eseménysorozat. Ugyan idén a járványhelyzet miatt az egyetemek, a múzeumok és a könyvtárak csak virtuálisan nyithatták meg a kapuikat, 2020-ban sem maradtunk izgalmas előadások nélkül. Az ELTE oktatói november 27-ére élőben közvetített és online visszanézhető előadásokkal készültek. A többi karhoz hasonlóan a BTK is színes, változatos programokkal állt elő, melyekből néhányat természetesen mi is meghallgattunk.
„Azt álmodtam, hogy le tudom fordítani.”
Elsőként egy igazán jó hangulatú Zoom Meetingen vehettem részt este 6-tól, mely a Fordítás-ferdítés címet kapta. Kutasy Mercédesz művészettörténész, az ELTE BTK Spanyol Tanszékének oktatója, műfordító idén egy különleges feladat végére tehetett pontot: egyik kedvenc regényét fordította elsőként magyarra. Erről a vállalkozásról kérdezte őt Báder Petra, az ELTE Spanyol Nyelvi és Irodalmi Tanszékének adjunktusa.
Forrás: Jelenkor Kiadó
Ha azt a nevet halljuk, hogy Gabriel García Márquez, mindnyájan tudjuk, kiről van szó, azonban a kubai Guillermo Cabrera Infante neve a magyar olvasó számára valószínűleg nem cseng ismerősen. Bevallom, ezzel magam is így voltam, pedig, ahogy a Jelenkor Kiadó ajánlásában is olvashatjuk, a Trükkös tigristrió remekmű, „az egyik legjátékosabb regény, amely Latin-Amerikából valaha eljutott a világba”. Hogy miért kellett a fordításra több mint ötven évet várnunk? És hogyan lehet egy olyan regényt magyarra átültetni, melynek első számú főszereplője a kubai nyelv, és aminek már a címe is egy nyelvtörő? Többek között ezek a kérdések is előkerültek a beszélgetésben, de volt szó olyan fordításelméleti dilemmákról is, hogy kell-e, lehet-e eredetiségre törekedni a kubai humor, a choteo fordítása során.
Nem véletlen, hogy nem akadt ez ideig senki, aki megpróbálkozott volna Cabrera Infante fordításával, hisz a szerző külön felhívja a figyelmet arra, hogy kubaiul ír, méghozzá többféle dialektusban. Sőt, azt is tanácsolja olvasóinak, hogy lehetőleg hangosan mondják a szöveget a helyes értelmezés érdekében, hisz a regény valójában a szóbeliség lejegyzése. Cselekmény tulajdonképpen nincs, nyelv van. Ha kezünkbe vesszük az elkészült fordítást, valószínűleg meg sem fordul a fejünkben, hogy már a cím is óriási fejtörést okozott Kutasy Mercédesznek és a kiadónak. Az utolsó pillanatig vártak a döntéssel, míg a Tres tristes tigres, ami szó szerinti fordításban ’Három szomorú tigris’, végül Trükkös tigristrió lett. Ami pedig a különleges dialektusokat, a humoros szófordulatokat illeti, természetesen felmerült az a lehetőség, hogy a magyar nyelvjárásokat és közismert szójátékainkat hívja segítségül a fordító. Mercédesz azonban kifejtette, hogy egy bevallottan kubai regényt a magyar tájhoz kötni félrevezető lenne, másfajta asszociációkat ébresztene bennünk, olvasókban. Pont ezért ő inkább az egyes beszédmódokkal szemléltetett társadalmi tagolódást próbálta megragadni, és a szókincs segítségével sajátos nyelvi stílust formálni.
Érdekes volt hallgatni, ahogy Kutasy Mercédesz az alkotás folyamatáról, a kiadóval való közös gondolkodásról, a számtalan lehetséges megoldásról beszélt. Kihangsúlyozta azt is, hogy a megszületett mű is csupán egy lehetséges megoldás, és hogy Cabrera Infante még több ilyet, még több fordítást érdemelne, hisz pontosan így lehetne az ő nyelvi sokféleségét, játékát szemléltetni.
Nálam célba ért a beszélgetés, a könyv már szerepel is a karácsonyi kívánságlistámon. És azt hiszem, ez az a pont, ahol muszáj tolmácsolnom Kutasy Mercédesz kérését: „Írjatok a kiadónak, és kérjetek még Cabrera Infante-fordítást!”
Közelebbről, pozitívabban a magyar nyelvjárásokról
Ezután Bárth János, az ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológai Tanszékének adjunktusa tartott egy rövid előadást egy friss, rendkívül izgalmas és hasznos vállalkozásról.
Ma már mindnyájunk számára nyilvánvaló, hogy az online tér nagy segítséget nyújthat a kutatásban, a tanulásban. Most pedig, hogy erre rá is vagyunk utalva, egyre nagyobb igény fogalmazódik meg olyan munkák digitalizálására is, mint A magyar nyelvjárások atlasza. Várhatóan néhány hónapon belül már elérhető lesz az Online Nyelvatlasz, melynek funkcióiba Bárth János segítségével bepillantást nyerhettünk. Az egyes címszavakhoz tartozó jelenségtérképekhez magyarázó szövegek, illusztrációk is kapcsolódnak majd, valamint készül feladatgyűjtemény is. A főoldalon szabadon böngészhetjük a „napi menüt”, az ajánlott kifejezéseket, de természetesen lehetőségünk lesz listázni és keresni is a címszavakat.
Már a tesztverzióból is látható, hogy a honlap valóban új lehetőségeket kínál majd a kutatóknak, ötletes, kreatív feladatokat a tanároknak és diákoknak, és hiteles, megbízható, könnyen alkalmazható forrást nekünk, egyetemi hallgatóknak. Bárth János szerint nemcsak egyszerűbb és praktikusabb lesz az Online Nyelvatlasz használata a hat dobozban megjelenő nyomtatott változattal szemben, hanem az új funkciók által újra is értékelhetjük a már rendelkezésünkre álló anyagot. Hallhattunk az előadás során a szógyűjtés folyamán készült hangfelvételt is. Ahogy az idős hölgy vidáman válaszolgatott a kérdésekre, megfogalmazódott bennem, hogy a nyelv vizsgálata, a kutatás valójában sokkal izgalmasabb és szórakoztatóbb, mint ahogy azt elsőre feltételeznénk.
Én a magam részéről már kíváncsian várom a végeredményt, és hiszem, hogy az Online Nyelvatlasz segíteni fog abban, hogy a magyar nyelvjárásokat közelebbről is megismerhessük, valamint pozitívabban, nyitottabban gondolkodjunk róluk.
Forrás: Geolingvisztikai Műhely
„Nem olyan könnyű ez az ismerkedés.”
Utolsóként Bencze Norbert, az ELTE BTK Alkalmazott nyelvészet doktori programjának harmadéves doktorandusza által tartott rövid előadáson vettem részt.
Általános tapasztalat, hogy az egyes népszerű magazinokban, internetes portálokon számtalan tippet, trükköt találhatunk arról, hogy hogyan legyünk sikeresek az első randin. Az ilyen cikkek, videók szerint érdemes például zenei ízléséről, kedvenc szabadidős tevékenységeiről kérdezni a partnerünket, de a politika vagy a megélhetés egyértelműen a kerülendő témák közé tartoznak. Fontos továbbá, hogy ne beszéljünk se túl sokat, se túl keveset, valamint törekedjünk együttműködésre, a szerepek kiegyenlítésére.
Az előadás arra a kérdésre igyekezett választ adni, hogy ezek a tanácsok hogy működnek a valóságban, különösen a nyelvi diskurzusokra fókuszálva. A Bencze Norbert által épített villámrandikorpusz segítségével kiderül például, hogy a munka vagy éppen az előző kapcsolatok mégsem számítanak annyira tabutémának, és hogy a beszélgetés irányítása és a humorizálás nem feltétlenül a férfiak dolga.
Összességében elmondható, hogy az első randival kapcsolatban nem lehet általános kijelentéseket, szabályokat megfogalmazni. Azonban, hogy mégse maradjunk tanácsok nélkül, Bencze Norbert felhívta a hallgatóság figyelmét a kölcsönös odafigyelésre, valamint hangsúlyozta, hogy a nemi sztereotípiák helyett törekedjünk inkább a partner megismerésére, alkalmazkodjunk a személyiségéhez.
Azt hiszem, ebből a rövid összefoglalóból is kiderül, hogy idén különösen színes és izgalmas volt a programkínálat a BTK-n, azonban ez még nem minden. A kar honlapján még számos, online is visszanézhető előadás található, szerintem érdemes őket böngészni.
A kiemelt kép forrása: Facebook
