Hogyan vehet részt egy ELTE-s szívproblémákat diagnosztizáló eszközök fejlesztésében? Milyen előnyökkel jár az egyetemek vállalatokkal való együttműködése? Ilyen és hasonló kérdésekre kaphattunk választ a Szoftver- és Adatintenzív Szolgáltatások Kompetencia Központ megalakulása alkalmából megtartott projektnyitó rendezvényen.
Ahogy a múlt heti interjúnkból kiderült, az ELTE nagyszabású projektet kezdett idén, melyet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs alap közel 1,8 milliárd forinttal támogat. Dr. Horváth Zoltán, az Informatikai Kar dékánja és a Szoftver- és Adatintenzív Szolgáltatások Kompetencia Központ Irányító Testületének elnöke régóta dolgozik azon, hogy az egyetem és üzleti partnerek között egy fenntartható gazdasági modell jöjjön létre. Az oktatás, kutatás és innováció összehangolásával erre nyílik most lehetőség.
A „Kompetencia központok létrehozása – Kutatási infrastruktúra fejlesztése” című felhívás keretében támogatást nyert projekt hivatalos megnyitójára szeptember 17-én került sor az ELTE Lágymányosi kampuszán. Az eseményen, bár személyes jelenlét mellett zajlott, lehetőség volt az online csatlakozásra, több előadó webkamerán keresztül jelentkezett be, többek között Dr. Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja is online volt jelen.
Az alkalmat indító három köszöntő mindegyike túlmutatott a projekt általános ismertetésén, és olyan egyedi gondolatokat tartalmazott, amelyek a központ létrejöttének jelentőségére világítottak rá. Elsőként Borhy László, az ELTE rektora köszöntötte a résztvevőket. Megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy az egyre megújuló követelményekre nem csak akadályként tekinthetünk, hanem lehetőségként is, ami az egyetemeket képes a vállalati versenyhez kötni. Pozitívnak tartotta továbbá, hogy az ELTE két helyszínen, Szombathelyen és Budapesten egyformán képviselteti magát, ami enyhít az egyébként túlzott Budapest-központúságon.
Dr. Horváth Zoltán, az ELTE Informatikai Kar dékánja, a Kompetencia Központ irányító testületének elnöke
Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) innovációs és általános elnökhelyettesének online bejelentkezése nem volt zökkenőmentes; ez alkalmat adott, hogy megerősítse, mekkora szükség van a hasonló kezdeményezésekre. Szabó István emellett azt tartotta legfontosabbnak, hogy ugyan egy pályázati projektről van szó, a központ létrehozása nem illeszkedik a projektalapúság elvébe, nem egy ideiglenes megoldásról van szó, hanem egy fenntartható modell első lépését követhetjük nyomon. Az NKFIH tehát mindenképp számol a projekt túlfutásával, és azzal, hogy hatékonyan segítik az innovációs ökoszisztéma szereplőinek összekapcsolását. Horváth Zoltán pedig arról beszélt köszöntőjében, hogy az elmúlt években összesen 19 projektet valósítottak meg, leginkább európai partnerekkel, melyek során nemzetközi tapasztalatokat szereztek. Ahhoz azonban, hogy a más európai városokban már működő modellt az ELTE-n is alkalmazni tudják, elsősorban helyi partnerekre volt szükség, akikkel biztosított a hosszútávú együttműködés. Erre ad lehetőséget a mostani projekt. Nem utolsósorban pedig arra, hogy a hallgatók már mesterszakon is valós, alkalmazott feladatokon dolgozhassanak.
A délelőtt további részében előadásokra került sor, amelyekben először egy-egy vállalat mutatta be a projektben való részvételét, majd közvetlenül ezután az ELTE részéről következett egy szakmai részletekbe menő beszámoló arról, hogy miként valósítják meg a feladatokat az adott cégnél.
Elsőként Dr. Németh Gábor a Mediso Kft.-től vezette be a hallgatóságot vállalati tevékenységükbe és az ELTE-vel való együttműködés főbb célkitűzéseibe. A Mediso Kft. termékei elsősorban diagnosztikai berendezések, kisebb készülékek, melyek az orvosokat segítik a pontosabb kórkép felállításában. Ezek hatékonysága egyre nagyobb részben múlik a szoftvereken; nem véletlen, hogy a cég dolgozóinak 60%-a kutatásfejlesztésben dolgozik. A képalkotó és képfeldolgozó módszerek finomításával egyre pontosabb diagnosztizálásra nyílik lehetőség, hamarabb felismerhetők betegségek, így különösen fontos számukra a hatékonyság. Az ELTE-vel már régebbi az együttműködés, ennek megerősítése viszont plusz kapacitást jelent, amit arra fordítanak, hogy javíthassák a meglévő kódokat, a képfeldolgozást és a berendezések mozgását. Ehhez kapcsolódva Dr. Kovács Attila, az ELTE Informatikai Kartól, példákat hozott, hogyan működik egy konkrét program adott verziója, például a SPECT gamma-sugarakat használó orvosi képalkotó eljárás hogyan képes a szívet és annak elváltozásait két-, illetve háromdimenziós formában mutatni.
Dr. Németh Gábor „Kooperatív kutatás-fejlesztés a medikai informatikában” c. előadása. A kivetítőn a Mediso Kft. partnerei
Ezután Koltay Zsolt a Data-Press Kft. képviseletében az ipari adatok feldolgozásáról tartott előadást. A Data-Press többek között olyan adatok elemzésével foglalkozik, amelyeket nem új szenzorok beépítésével kívánnak megismerni, hanem a meglévők alapján becsül újabb értékeket. Ez alkalmazható például vízkezelő berendezéseknél, ahol nem mérhető paramétereket megbecsülve a karbantartás igénye is felmérhető. A meghibásodás az állapotsáv változásából is megjósolható, ilyen típusú feladatokon dolgoznak az ELTE-s partnerek is. A cég eddig a BME-vel, az Óbudai és a Pannon Egyetemmel dolgozott együtt; az új eredményekről Dr. Szekeres Béla számolt be az Informatikai Karról. Körülbelül két és fél hónap adatai alapján a csoport feladata az volt, hogy megállapítsa, hány üzemmódja van a vizsgált készüléknek. A klaszterezés, vagyis egy adathalmaz pontjainak hasonlóság alapján való elkülönítése több elmélet bevonásával ment végbe, sok tényezőt figyelembe vettek a hasonlóság alapjának meghatározásához. A kivetített példa érthetően alátámasztotta, hogy járul hozzá az ELTE-s kutatás a vállalat tevékenységének sikeréhez.
Koltay Zsolt a Data-Press Kft. képviseletében
Végül az E-Group Zrt. jövőjéről Kuthy Antal tartott rövid ízelítőt. A vállalat számos területen bizonyított már, fő specialitása, hogy rengeteg strukturálatlan adatból információt nyerjenek, legyen szó elektronikus ügyintézésről vagy épp adatbiztonságról, megannyi területen kínálnak és keresnek megoldásokat. Az E-Group alapvetően lokális, de szerte a világban értek már el sikereket; ehhez hozzájárul a személyes kapcsolati háttér is. Kuthy Antal külföldi tapasztalatai alapján is úgy véli, hogy megfelelő PhD-képzéssel és az egyetemekkel való szoros együttműködésben érhetnének el igazi sikereket a magyar vállalatok. Tarcsi Ádám az ELTE oldaláról szintén reflektált arra, hogy a közös munkát lassítja a járvány, és az is kérdéses, milyen feltételek mellett biztosított az adatok nemzetközi cseréje. Jelenleg egy hangeffektus-vizsgálaton dolgoznak, erről is osztott meg részleteket a résztvevőkkel.
Kuthy Antal, Az E-Group egyik alapítója
A délelőtt zárásaként egy kerekasztal-beszélgetésre került sor, ahol a tudáskoncentráció került előtérbe, ezzel együtt az ipari doktori képzés előnyei és lehetséges fejlesztési irányai. A résztvevők egyetértettek, hogy a hallgatók magyar vállalatoknál való tanulása és elhelyezkedése win-win-win helyzetet szül, az egyetem és a vállalatok mellett társadalmi szinten is értéket teremt a Kompetencia Központ céljainak megvalósítása.
