Podcastok – A rádiózás jövője, vagy egyesek szerint jelene

„Először is, hiszek abban, hogy a podcastok világa Magyarországon is forradalmi változás, robbanás előtt áll. Tőlünk nyugatra ez a forradalom nemhogy elkezdődött, de – az elmúlt két év történései azt mutatják – már dübörög. Olyannyira, hogy a nagy hirdetésszervezők és a nagy hirdetők is úgymond rámozdultak erre a piacra, a méréseket szabványosítják, a folyamatot kiszolgáló technológiát rohamléptekben fejlesztik” – ezekkel a szavakkal indította el 2018 júniusában Tóth Szabolcs Töhötöm Az élet, meg minden elnevezésű podcastcsatornáját. Egyelőre viszont úgy tűnik, mintha itthon még nagyon gyerekcipőben járna ez a műfaj, így kétlem, hogy rövid időn belül eljönne a hazai podcastforradalom.

A podcastok alapvetően olyan beszélgetőműsorok, amilyeneket a rádióból is ismerhetünk – azzal a különbséggel, hogy ezeket bármikor visszahallgathatjuk, megállíthatjuk, letölthetjük, és amikre akár fel is iratkozhatunk. A legjobb az egészben, hogy mindezt ingyen tehetjük meg. Sokan a rádiózás jövőjének tartják, míg egyesek már a jelenének. 

Okostelefonon előre telepített vagy letöltött alkalmazás segítségével lehet a legegyszerűbben podcastokat hallgatni, de asztali gépen is van rá lehetőség. Részletes összefoglalót erről ide kattintva találsz.

A podcasting gyökerei egészen az 1980-as évekig nyúlnak vissza; eredetileg „audio blogging” néven futottak. A felvételek terjesztéséhez azonban nem álltak rendelkezésre megfelelő eszközök, ezért még húsz évnek el kellett telnie a műfaj valódi elindulásához – eleveníti fel a kezdeteket a brandastic.com nevű oldal.

Az ezredfordulón Dave Winer és Adam Curry, a podcastok atyjai megbeszélést tartottak; ekkor viszont még közel sem az audiófájlok terjesztésén gondolkodtak, hanem a videókén. Időközben Dave Winer megalkotta az RSS-hírfolyamot, ami új blogposztokról küldött értesítést a felhasználóknak; ők viszont egy idő után elégedetlenek voltak, és kérték, hogy ne csak szövegrészleteket, hanem fájlokat is tudjon továbbítani. A felhasználók között volt Adam Curry is, aki aztán kifejlesztette, hogy az iTuneson keresztül audiófájlt lehessen továbbítani iPodra, abban a pillanatban, amikor az elérhetővé válik. Így jöttek létre a podcastok technikai feltételei.

2004 februárjában pedig megszületett a podcasting kifejezés is Ben Hammersley brit újságírónak köszönhetően, aki a The Guardianben megjelent cikkében említette először. (Állítólag azért, mert rövid lett a cikke, és így próbálta a megfelelő karakterszámot elérni.) A kifejezés szóösszevonással keletkezett, egész pontosan az  „iPod” (az Apple zenelejátszója) és a „broadcast” (műsor, műsorszórás) szavak összevonásával. A kifejezés némiképp megtévesztő: sokan arra asszociálnak a hallatán, hogy iPhone nélkül nem is lehet hallgatni, holott mindössze annyiról van szó, hogy ekkoriban az iPod volt a legfőbb digitális audióhallgató eszköz az angol nyelvű országokban. Érdekesség, hogy az új Oxford American Dictionary szótár szerkesztői 2005-ben a podcastot választották az év szavának. Magyar kiejtése lehet „podkaszt”, „podkászt” és „podkeszt” is, de írásban a legtöbb helyen az eredeti angol forma, a podcast terjedt el. Többesszáma leggyakrabban „podcastok”, ami arra enged következtetni, hogy a hazai cikkírók és bloggerek a „podkaszt” kiejtést követik. A műfaj neve „podcasting”, készítői pedig a „podcasterek”.

A podcasting további története a főbb mérföldkövek említésével elolvasható a internationalpodcastday.com oldalon. Mielőtt rácsodálkoznál az oldal nevére, igen, van nemzetközi podcast nap is már – minden év szeptember 30-án. A főbb történelmi pillanatokból még párat kiemelnék:

• Az első podcast interjúsorozat volt a blogolásról és a politikáról.
• Az első amerikai elnök, aki podcastot adott, George W. Bush volt.
• Barack Obama 2015-ben adott podcast interjút a WTF-nek.

A musicoomph.com nevű oldalon friss statisztikák találhatók a podcastokkal kapcsolatban, amiket nagynevű vállalatok adatai alapján grafikus formában is ábrázolnak. Az oldal szerint jelenleg több mint 850 000 aktív podcast és több mint 30 millió podcast epizód van a világon; 2018-ban ezek a számok 550 000, illetve 18,5 millió voltak, tehát rendkívül dinamikus növekedésről beszélhetünk. Tartalmak ma már több mint 100 nyelven léteznek. A legnépszerűbb témakörök: a társadalom és a kultúra, az üzlet, a humor, a hírek és a politika, valamint az egészség.

A népességre vonatkozó adatok tekintetében elmondható, hogy az USA-ban a lakosság 70%-a képben van a „podcasting” kifejezés jelentésével (ez körülbelül 329 millió embert jelent), és az itt élők 50%-a hallgatott már valaha podcastot. Sőt, 32%-uk minden hónapban, 22%-uk pedig minden héten űzi ezt a tevékenységet. Az amerikaiak 6%-a ráadásul egyenesen podcastfannak vallja magát. A felhasználók 28%-a 25 és 34 év közötti, ezzel ők adják a legnagyobb fogyasztói korcsoportot. Viszont ha a fiatalokat 18 és 44 év között vesszük, akkor ők a podcastközönség 67%-át teszik ki. Nemek megoszlását tekintve egyenletes eloszlásról beszélhetünk.

A rendelkezésre álló eszközök közül az okostelefonok a legáltalánosabbak, amiken podcastokat hallgatnak az emberek; 54%-uk iOS-en, 43%-uk Androidon, 3%-uk egyéb helyen veszik igénybe a szolgáltatást. Kissé meglepő, de 49%-ban otthon, 22%-ban vezetés közben, 11%-ban munka közben, 4%-ban tömegközlekedési eszközön, további 4%-ban edzés közben, 3%-ban sétálás alatt, a többi esetben pedig egyéb körülmények között hallgatják a podcastokat az USA lakosai.

A jó hír az, hogy a visszafordulási arány nagyon alacsony a podcastok körében: a fogyasztók 80%-a vagy teljesen végighallgatja az adott epizódot, vagy a legnagyobb részét meghallgatja. Átlagosan hat csatornára vannak feliratkozva, és hetente átlagosan hétféle podcastot hallgatnak. Azok, akik heti szinten hallgatják őket, nagyjából 6 és fél órát töltenek ezzel a tevékenységgel egy héten.

Sajnos ehhez hasonló adatokkal nem tudunk szolgálni a magyarországi lakosok podcasthallgatási szokásaival kapcsolatban, mert egyrészt nem igazán vannak ilyen felmérések, másrészt ha vannak is, azok közel sem reprezentatívak – ezt sajnos Pohly Ferenc is megerősíti a Podcast egyszeregy című munkájában. 

Az említett szerző négy kategóriába sorolta az itthon elérhető podcastokat a készítő személye, illetve a tematika alapján.

• hagyományos rádióműsorok podcast formátumban (például Millásreggeli, Önkényes Mérvadó)
• profi tartalomműhelyek (például az Index podcastjai)
• amatőrök podcastjai (rengeteg példát lehetne erre hozni)
• profi tartalomelőállítók médiakészítési szándékkal létrehozott podcastjai (például Szertár)

A podcastokat sokan hasonlítják a hangoskönyvekhez, de valójában sokkal lazábbak, könyedebbek és kötetlenebbek, ezért ideálisak tömegközlekedés közben, házimunkavégzés mellé, de akár még futáshoz vagy otthoni tornához is jó lehet. Személy szerint én esténként szoktam podcastokat hallgatni; akkor, amikor már túl fáradt vagyok az olvasáshoz, de még nem tudok egyből aludni. Ilyenkor csak ledőlök, behunyom a szemem és már jöhet is az éppen soron következő epizód a kedvenc podcastereimtől.

Mindenképpen előnye a hagyományos rádióbeszélgetésekhez képest, hogy bármikor megállíthatjuk őket, hogy aztán később ugyanonnan folytatni tudjuk. Ha rálelünk egy jó csatornára, nem kizárt, hogy ugyanolyan lelkesedéssel várjuk az új részeket, mint egy sorozat esetében. Ha pedig idegen nyelvű podcastokat hallgatunk, akkor természetesen a nyelvtudásunkat is fejleszthetjük. Mivel gyakran találkozhatunk olyan epizódokkal, amelyek aktuális témát dolgoznak fel, naprakész tudásra tehetünk szert, miközben megismerhetünk különféle nézőpontokat is. (Ez ugyanúgy csak jól jön a nyelvtanulóknak, hiszen a nyelvvizsga tételek között általában szerepel a current topics is.)

Annak ellenére, hogy régen nem lehetett akárkiből rádiós, ma lehet bárkiből podcast tartalomgyártó. Ez viszont sokáig azzal járt – főleg hazai viszonylatban –, hogy minőségi epizódok után kutatva gyakran botlottunk bele olyanokba, ahol két ember beszélget, bár többnyire inkább csak össze-vissza nevetgél. Szerencsére ma már sokkal jobb a felhozatal, viszont továbbra sem olyan egyszerű ez a műfaj, mint sokan gondolnák.

A felszerelést viszonylag könnyen be lehet szerezni – egy USB-csatlakozású mikrofon és egy laptop lényegében elég hozzá –, viszont a neheze csak ezután, a felvételkor jön. Természetesen egy podcast során nem kell annyira formálisnak lenni, mint a rádiósoknak a műsoraikban; pont ez a fajta kötetlenség a szép a podcastokban. A tartalomgyártók között mégis akad, aki a lazaságot túlzásba viszi, és háttérzajjal, egymás szavába vágó és egymást túlkiabálni vágyó felek beszédjével rögzíti a felvételt. Mondanom sem kell, ez kapásból olyan dolog, amit érdemes kerülni. Továbbá egyértelmű az is, hogy a podcasterek nem mind Kazinczy-érmes szépkiejtők, ugyanakkor az „őőő”, a töltelékszavak és a káromkodás mind olyan dolog, amit jobb, ha mellőzünk.

Egyelőre úgy tűnik, nem a 2020-as év fogja elhozni a hazai podcastforradalmat. Noha azt gondolná az ember, hogy a médiagyártók nyertesei a koronavírus-járványnak, ez azért nem ilyen egyszerű. Míg a Netflix 16 millióval növelte előfizetői számát az első negyedévben, addig a Podtrac elemzése szerint csak márciusban 15 százalékot esett az összes, általuk mért podcast hallgatottsága – írja a kreativ.hu. A Kreatív kérdésére Hampuk Richárd, a Betone stúdió producere azt mondta, hogy az itthoni fogyasztás azért esett vissza, mert a magyarok zömében tömegközlekedés közben hallgatnak podcastokat, viszont a kijárási korlátozás miatt most csökkent a tömegközlekedők száma is. Ugyanakkor Mark McCrery, a Podtrac alapítója bizakodóan tekint a jövőre: „Múlt héten még mindenki a Netflixen lógott, most meg már inkább társasoznak. Érdekes, nem? Meglátjuk, hogy mik azok a szokások, amik maradnak, és mik azok, amik gyorsan megváltoznak” – mondta az Adweeknek április elején.

 

Kiemelt kép: javleech.com