Ezekben az időkben, amikor nincsen sportélet, így Forma-1 sem, és otthoni bezárkózásra vagyunk ítélve, számos lehetőség kínálkozik arra, hogy szórakoztassuk magunkat, valahogy elüssük az időt. Erre egy remek lehetőség a következő film, amelyet bemutatunk. Március 21-én töltötte volna be a hatvanadik életévét minden idők legjobb Forma-1-es versenyzője, Ayrton Senna.
A brazil pályafutása alatt három világbajnoki címet szerzett, negyvenegyszer győzött, hatvanötször indult az élről, s ha nincs az a nagyon szerencsétlen balesete Imolában, amelyben életét vesztette, valószínűleg ő lenne a legtöbb világbajnoki címet szerző Forma-1-es pilóta. Senna Forma-1-es karrierje, vetélkedése Prosttal, és az a hihetetlen kultusz, ami a mai napig övezi életét szülőhazájában, rendkívül érdekes és izgalmas. 2010-ben pedig meg is filmesítették az életét, akkor került ki a róla készült dokumentumfilm, amelyet a japán Asif Kapadia rendezett.
A rendezőnek nem volt könnyű dolga, hiszen közel 15 ezer (!) órányi anyag állt rendelkezésére Sennáról, ebből kellett egy nézhető, élvezetes filmet készítenie, amely bemutat minden egyes részletet és elemet a karrierjéből. Természetesen nem lehet olyan filmet készíteni, amiben minden fontos pillanat szerepel a brazil klasszisról, de Asif Kapadiának sikerült azt bemutatnia, mitől is vált ennyire népszerűvé Senna, miért imádták úgy az emberek, mintha isten lenne, továbbá a Prosttal kapcsolatos konfliktusa is remekül megjelenik.
Ez a film nem egy klasszikus dokumentumfilm, Senna gyermekkoráról, fiatalkoráról keveset tudunk meg, annyi kerül elő, hogy Senna egy kifejezetten előkelő, gazdag családból származott, anyagi problémái egyáltalán nem voltak. A jó családi környezet is segítette, hogy elérje a célját, és meg is szólalnak a filmben Senna családtagjai, elmondva, hogyan látták őt, miképpen élték meg, hogy ilyen sikeressé vált.
Senna pályafutásában kétségtelenül az Alain Prosttal folytatott küzdelem volt a legfontosabb, legvitatottabb kérdés. Sennát sokszor támadták amiatt, mert túlzottan keményen, erőszakosan vezetett, és sok balesetet is okozott. Az akkori csapattársával, a „Professzorral” viszonyuk kifejezetten ellenségessé vált, Prost egy év után ott is hagyta a McLarent. Amikor később a Williamshez igazolt, egyetlen kikötése volt, mégpedig az, hogy Ayrton Senna nem lehet a csapattársa. Elképesztően utálták egymást, de ennek megvolt az „előnye”. A rivalizálásuk hozta meg az átütő sikert a Forma-1-nek, mondhatni ennek (is) köszönhetően vált azzá a sporttá, ami ma is. A filmben Prost és Senna nézőpontját is meg lehet érteni, természetesen a film „inkább” Senna álláspontját védi és Prostot állítja be ellenszenvesnek, ugyanakkor Prost sokszor eléggé nyíltan fogalmazta meg, mi is volt a baja a brazillal.
A film másik nagy előnye, hogy Sennát mint embert mutatja be. Senna vallásos volt, lévén, hogy brazil volt, nem meglepő, de azt is megtudjuk, hogy ez mennyire fontos volt számára. Rendkívül erősek azok a részek, amikor hitéről beszél. Szintén csodálatosak a családi nyaralásokon készült felvételek, amelyek közelebb hozzák Sennát, és azt is, milyen hatalmas érzelmek, indulatok dúltak benne, és mennyire egyet akart mindenáron: nyerni. Pont ettől vált a legjobbá, nem érdekelte más, csak és kizárólag az első hely. A film megmutatja Senna érzelmeit, mit hogyan élt meg. A legérzelmesebb rész az, amikor először, hosszú évek próbálkozása után végre diadalmaskodik otthonában. Teszi ezt úgy, hogy az utolsó körökre elromlott a váltója, és végig hatosban kellett mennie. Senna annyira kifáradt fizikailag, hogy a verseny végén elájult, és nem tudta mozgatni a vállát. Embertelen volt, amit megcsinált. Ennyire akart nyerni. Szintén hihetetlen pillanat, amikor úgy nyert meg egy versenyt, hogy egy kivételével minden autót lekörözött. Az is remekül be van mutatva, mennyire nehezen viselte, amikor 1989-ben a japán nagydíjon történtek miatt kizárták a versenyből, és őt tették meg egyedüli felelősnek a Prosttal történt incidens kapcsán.
Senna egy végletekig profi versenyző volt, aki kizárólag a Forma-1-nek élt, nem tudott tőle elszakadni, és ennek a túlzott szenvedélynek is tudható be tragikus halála.
A film remekül mutatja azt is be, hogyan vált a Forma-1 globálissá, és milyen fontos szerepet játszott a politika is benne. Senna, mint azt sokszor el is mondta, csak versenyezni szeretett volna, más nem érdekelte, így sokszor hátrányba került, amikor a Forma-1 politikájáról volt szó. Alain Prost ebben is profi volt, remek kapcsolatot ápolt a FIA akkori vezetőjével, Jean-Marie Balestre-rel. Senna annak is hangot adott, mennyire nem tetszett neki az, hogy nem emberek csatájáról van szó, hanem a gépek küzdelméről, és hangsúlyozta, hogy az emberek erre így nem kíváncsiak.
A film talán legerősebb pontja az, amikor arról van szó, milyen hatással volt Senna a brazil emberekre, hogyan viszonyultak hozzá honfitársai. Sennát hazájában tulajdonképpen istenként kezelik. Brazíliában milliók éheztek, nyomorogtak, az embereknek szükségük volt valamilyen boldogságra és reményre. Ez teljesen érthető. A nők imádták; amikor meghalt, egész Brazília gyászba borult. Háromnapos gyászszünetet rendeltek el.
A filmnek két nagyobb hibája is van, ami miatt nem lehet tökéletesnek nevezni. Az egyik, hogy Senna kevésbé jó oldalát nem igazán mutatja be, túlzottan is arra törekszik a film, hogy szinte csak személyiségének pozitív oldalát lássuk. Számos olyan balesetet nem mutattak be, ahol Senna túlzott agresszivitása volt az ok, továbbá Senna nemcsak Prosttal került konfliktusba, hanem másokkal is. Persze, ez nem olyan nagy probléma egy Sennáról szóló dokumentumfilm esetén, de egy kicsit lehetett volna árnyalni a személyiségét.
A másik kisebb hiba, hogy halálának körülményeit elnagyolva, röviden mutatja be. Ezzel nincs is baj, hogy a film nemcsak a haláláról szól, mint ahogyan eredetileg akarták volna, hanem Senna teljes életművét mutatja be. Ugyanakkor lehetett volna kicsit részletesebb is, szinte bizonyos, hogy a kocsi hibásodott meg, ezt említik is a film végén, hogy feltehetőleg eltört a kormánykerék, és emiatt nem tudta bevenni az egyszerű kanyart Senna. Talán alaposabban utána lehetett volna járni ennek.
Összességében a Sennáról készült dokumentumfilmet a hibái ellenére mindenképpen ajánlom, olyan archív felvételeket is meg lehet nézni benne, amelyek korábban nem voltak nyilvánosak. Az a bő másfél óra, amíg tart a film, végig leköt és odaszögez a képernyő elé.
Felhasznált képek: sportulunk.sk, hu.motorsport.com, essentialysports.com
