Fogyó energiatartalékokkal, de változatlan lelkesedéssel vetettük bele magunkat az EFOTT kínálta programokba szombaton. Rengeteget nevettünk, megtanultuk, hogyan kell életet menteni a Kiskarácsony, nagykarácsony segítségével, és kitomboltuk magunkat.
Mielőtt még végképp feladta volna a szervezetünk, szombaton végre olcsón ebédelhettünk frisset, ugyanis a Lidl jóvoltából a fesztiválozók egy előre lefoglalt időpontban ingyen használhatják a mobil konyhákat, ráadásul minden nap más sztárséf ad tanácsokat és látványos bemutatót a jelenlévőknek. Ennek köszönhetően újult lelkesedéssel böngésztük át a programfüzetet.
Kora délután Zacher Gábor, az ismert magyar toxikológus előadásán kötöttünk ki, aki a rá jellemző laza, sztorizgatós-poénkodós stílusban beszélt rá minket, hogy bármilyen szakmában készülünk is elhelyezkedni – a sürgősségi orvostól a magyartanárig –, már az egyetem alatt vállaljunk önkéntes munkát vagy mellékállást, a szakma igazi fortélyait ugyanis sosem lehet a tankönyvekből megtanulni. „Használják ki az egyetemi éveket arra, hogy kérdezhetnek. Mert később maguktól fognak kérdezni.” – tanácsolta az orvos, aki mostanában már mentősként tölti a mindennapjait, és borzasztóan élvezi a munkával járó pörgést.
Megtudhattuk továbbá azt is, amit talán kevesen, hogy Zacher Gábor is ugyanúgy megszenvedte a vizsgaidőszakot, ahogy mi. Sőt, kétségbeesésében ő is kipróbálta azt a „tanulási módszert”, hogy a párnája alá tette a könyvet, viszont mint kiderült, „a libatollnál jobb szigetelőanyag nem létezik”.
Az összegyűlt tömeget az előadás végeztével sem engedte feloszlani a Te vagy a hős! program egyik vezetője, Klupách Péter, aki lendületes és szórakoztató gyorstalpalót tartott arról, hogy mi a teendő, ha valakit fekve találunk a fesztivál területén; és mit lépjünk, ha az illetőnek újraélesztésre van szüksége. A szívmasszázs ütemezéséhez számos ismert zenét fel lehet használni: én annak idején még a Stayin’ alive ritmusára gyakoroltam az újraélesztést, Klupách szerint viszont a Kiskarácsony, nagykarácsony is tökéletesen megteszi. A hangulat felpörgetése érdekében azonban a jelenlévők nem az ünnepi klasszikusra, hanem az AC/DC slágerére, a Highway to hellre gyakorolhattak egyszerű strandlabdákon.
Ezt követően sem ért véget a nevetés, ugyanis a Rauch Arénában Musimbe Dávid Dennis, a karcos hangú humorista adott önálló műsort. A poénokból megtudhattuk, hogy Dennis édesapja zimbabwei származású. Ez egyébként a humorista bőrszínét látva senkit nem lepett meg, ráadásul ő maga is rengeteget poénkodott azon, hogy „robbantós feje van”, sőt azt is elmesélte, hogy a reptéren többnyire jóval alaposabban átvizsgálják őt, mint a többieket. „A múltkor egy csávó annyira keresett valamit, hogy a végén én sajnáltam meg, hogy nem talált nálam dinamitot.” – nevetett az előadó.
Időközben újra beköszöntött az este, és ezzel együtt a tombolós koncertek, a véget nem érő tánc és a sör világa. Először az életigenlő popzene-vonalon indultunk a Margaret Islanddel, utána azonban rögtön áttértünk Krúbi kegyetlenül őszinte és ironikus stílusára, majd hatalmasat zúztunk a Tankcsapda és az Ivan and the Parazol koncertjein. A fáradtságból csak a 30Y lendületes bulija tudott felrázni minket, mielőtt lezártuk volna a fesztivál utolsó előtti napját.
A képek a szerző felvételei.
