Négynapos nagyböjti lelkigyakorlatot tartott a II. János Pál Katolikus Szakkollégium április 4−7. között. A programok között szentségimádás, kiscsoportos elmélkedés és tihanyi kirándulás is szerepelt, melyeket ESTI8-as szentmise zárt.
A II. János Pál Katolikus Szakkollégiumban már hagyománnyá vált a nagyböjti lelkigyakorlatok tartása, hiszen lakói így tudnak tiszta szívvel, elcsendesülve, a keresztény katolikus értékekhez méltó módon felkészülni húsvét szent ünnepére. Az idei közös lelki elmélyülés április 4-én, csütörtökön vette kezdetét a kollégium kápolnájában: dr. Martos Levente Balázs egyetemi és szakkollégiumi lelkész gondolatait követően szentségimádáson vettek részt a fiatalok. Ennek fényét tovább emelte zenés-énekes előadásával Boncz Dorottya, Mihajliv Renáta és Teleki Blanka. Az Oltáriszentség előtt mindenki igyekezett csendes ügyeleti időt vállalni, így az imádkozók egészen hajnali kettőig ébren voltak.
Fotó: Mihajliv Renáta
Április 5-én, pénteken a Padlásterem adott otthont a kiscsoportokban zajló elmélkedésnek. „Balázs atya a hosszú, többórás elmélkedés helyett ezen a napon inkább megmozgatta a csapatot” – tudtuk meg Gulyás Bálinttól, a szakkollégium egyik lakójától. Hozzáfűzte: „Például csináltunk egy élő térképet az alapján, hogy honnan származunk. Az egyes településeket mi magunk jelöltük úgy, hogy odaálltunk, mintha valóban egy térképet hoznánk létre. Ez a játék még jobban összekovácsolt minket”. A csoportvezetők – Bodorkós Ágota, Gróf Annamária, Nagypál Levente és Vizsy Erzsébet − a hallgatók közül kerültek ki. A különböző imamódok megismerését követően ezt a programot tízperces csendes imádkozás zárta. „A megérkezés. Ez a gondolat hatotta át közösségünket abban a 10 percben, amit szigorú néma csendben, körbeülve sikerült imával egyénileg eltöltenünk. Milyen érdekes, hogy csupán 10 percet adtunk Jézusnak mély csendben és mennyi minden történt velünk ebben a rövid időben. Mindenkit megérintett ez a szokatlan csend” – írta Bodorkós Ágota a személyes hangvételű beszámolójában. A kollégium kápolnájában történő, gitáros énekkel kísért szentségeltétel után nem maradt más hátra, mint elkölteni a vacsorát a Brenner kollégiumban.
A szombati napon a kirándulás volt főszerepben, melynek célja a Balaton egyik legszebb ékköve, a mesés Tihany volt. Ennél ideálisabb helyszínt keresve sem találhattak volna: a település neve a szláv „tiho” szóból származik, melynek jelentése „csend”. A Bencés Apátság elé megérkezve már várta a csoportot Mogyorósi Márk, szerzetesi nevén Ányos atya, hogy beszélgessen a fiatalokkal. „Mesélt nekünk a szerzetesi életről, a fogadalmáról, illetve arról, hogy ő személy szerint hogyan jutott el a papságig, aztán a szerzetességig. A végén lehetőség nyílt arra is, hogy kérdéseket tegyünk fel neki: egyebek mellett arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan éli meg a szerzetességet, milyen az élet Tihanyban, és hogy mit is csinálnak a rend lakói az idejük nagy részében. Érdekesség, hogy azt mondta, minden vasárnapi szentmise telt házas, Budapestről is járnak le hívők ezekre” – mesélte Andó Gergely szakkollégista. Gulyás Bálint hozzátette, hogy Balázs atya ekkor felvetette azt a gondolatot, hogy „mindenkiben lakozik szerzetes: bár nem lesz legtöbbünkből valóban az, de mindannyiunknak szüksége van a csendre és a nyugalomra”. A beszélgetést szerzetesi imaóra (zsolozsma) zárta az Apátságban.
Fotó: Mihajliv Renáta
Az ebédet követően meglepetésben is volt részük a szakkollégistáknak: az igazgató, Gaspari Gábor sütizéssel kedveskedett nekik az Apátság melletti Rege Cukrászdában. Ám nem ez volt az egyetlen hely, ahol megálltak fogyasztani: a Nagyi sütödéje nevet viselő helyre is betértek, ahonnan a Belső-tóra nyíló, lenyűgöző panorámában volt része hazafele a szakkollégistáknak. Még a hazaindulás előtt gyónási és beszélgetési lehetőség nyílt előttük Balázs atyával és Míra nővérrel, majd ezt követően sor került a lelkészük által celebrált szentmisére az apátsági kápolnában; a zenei szolgálatot maguk a kollégium lakói végezték. A szabadidő során idegenvezetett Apátság-nézésre, belvárosi sétára, valamint Balaton-parti nyugodt időtöltésre is lehetőségük nyílt. A lelkigyakorlat utolsó napján – vasárnapi nap révén – szintén szentmisén vettek részt a szakkollégisták, melyre az ESTI8 keretében a Zárdatemplomban került sor.
„A Szakkoliban ez volt a második lelkigyakorlatom. Az elsőt Pécsen, míg a másodikat Tihanyban töltöttem, és egyszer sem bántam meg, hogy részt vettem rajtuk” – írta Bodorkós Ágota az említett beszámolóban.
(A programot az EGYH-KCP-18-P-0051 számú pályázat támogatta. A képek elkészítésében közreműködött Gaspari Gábor és Vizsy Erzsébet.)
Mihajliv Renáta galériája
