A társadalom elöregedésével párhuzamosan egyre fontosabbá válik a testi folyamatok megértése. Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia Tanszék tudományos főmunkatársa családi kutyák megfigyelésével végez kutatásokat a témában.
„Ha 69 vagyok, be vannak határolva a lehetőségeim. Ha viszont 49, akkor vehetek egy új házat, vezethetek egy másik autót. Több munkát vállalhatnék el. Ha a Tinderen azt mondom, 69 éves vagyok, nem kapok választ. Viszont 49 évesként, azzal az arccal, ami nekem van, fényűző helyzetbe kerülnék.” Egy holland férfi ezzel az érveléssel igyekezett alátámasztani, hogy miért kérvényezi életkorának hivatalos megváltoztatását. Emile Ratelband jogi úton próbálta elérni, hogy a születési dátumát 1949. március 11-ről 1969. március 11-re cserélhesse. A bíróság azonban nem osztotta a nézeteit. Kimondták, hogy mivel a törvények életkor alapján határoznak meg bizonyos jogokat (pl. választójog), ha elfogadnák Ratelband kérelmét, ezek a követelmények értelmetlenné válnának. Elismerik, hogy a társadalomban egyre többen egyre tovább érzik magukat fittnek és fiatalnak, de mindez nem lehet elég ok egy személy születési idejének módosítására.
Az öregedés folyamatával nem csupán az esetleges hátrányos megkülönböztetések miatt kell mindinkább foglalkoznunk, hanem azért is, mert az utóbbi 200 évben megduplázódott a fejlett országokban élők várható élettartama. Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia Tanszék tudományos főmunkatársa nemrégiben közölt egy cikket a témával kapcsolatban.
Az etológus mindenekelőtt arra hívja fel a figyelmet, hogy az élethossz (lifespan) nem feltétlenül egyenlő az egészségben töltött évek számával (healthspan). A legutóbbi KSH-adatok szerint a magyar nők 79, a férfiak pedig 72 évre számíthatnak, mindkét nemre vonatkoztatva a várható élettartam 76 év. A hosszabb élet gyakorta együtt jár bizonyos betegségek kialakulásával: az emberek életük 16-20 százalékában időskori betegségekkel küzdenek, melyek hajlamosító tényezői közé sorolható a túlsúly, a mozgásszegény életmód, de akár az iskolázatlanság is. Tudjuk már azt is, hogy a várható élettartamot 12-25 százalékban befolyásolják genetikai okok, tehát jelentős részben rajtunk áll, hogy az életmódunkkal mennyire járulunk hozzá a rizikófaktorok felerősítéséhez. Az időskori életminőség javítása nem elérhetetlen cél, a hosszú kort megért emberek sokáig egészségesek maradtak.
A harmincas éveinkben csökkenni kezd a csont- és az izomtömeg, növekszik a hasi zsír aránya, megváltozik a hormonrendszer és a vérnyomás, és a sok apró átalakulás végül betegségek létrejöttéhez vezethet. A 70 évesnél idősebbek közel egyharmada 5 vagy annál több gyógyszert szed. A dohányzás, a nagymértékű alkoholfogyasztás és a fizikai tétlenség évekkel rövidíti meg az életet.
Az öregedés folyamatainak lelassítására sok megelőzési módszert próbáltak már ki. Ezek közül hatékonynak bizonyult a kalóriabevitel csökkentése (ennek azonban az enyhébb formáit is kevesen képesek hosszú távon betartani), az időszakos koplalás (az egerek élethosszának növekedéséhez hozzájárult az is, hogy naponta csak egyszer kaptak enni) és a D-vitamin szedése. A cukorbetegségre hajlamosak akár 15 évvel meghosszabbíthatják az életüket, amennyiben változtatnak az étrendjükön, és rendszeresen sportolnak. Eddig az apolipoprotein E (APOE) az egyetlen olyan gén, melyről bizonyítani tudták, hogy közrejátszik a kivételesen hosszú életkor elérésében (az APOE a koleszterin szállításában vesz részt).
A személyre szabott terápiák kialakításához értenünk kell, hogy az egyes szövetekben milyen öregedési mechanizmusok játszanak szerepet az idő előrehaladtával. Jó kiindulópontot szolgáltathat ehhez a modellszervezetek vizsgálata. Kubinyi Enikő jelenleg a kutyák öregedését kutatja, ezeknek az állatoknak az öregedési mechanizmusa ugyanis hasonló az emberéhez. 2016-ban, az Európai Kutatási Tanács Starting Grant támogatásával alapította meg a Szenior Családi Kutya Programot, melyben a kutató Kamilla nevű (11 éves) labrador kutyája is részt vesz. Az idős kutyákat a kutatás során az emberekhez hasonlóan csoportosítják. A 11–12 éves kutyáknak közel harmada, a 15–16 éveseknek pedig körülbelül 70 százaléka a humán időskori demenciának megfeleltethető kognitív zavarokat mutat (pl. térbeli tájékozódási zavar, apátia, szobatisztasággal kapcsolatos problémák).
Az 5 éven át tartó projekt során a kutyákat az emberi öregedés modelljeként használják, és egy olyan módszertan kidolgozásán munkálkodnak, amely – a legkorszerűbb biológiai módszerekkel – kutyáknál is mérhetővé teszi a kognitív hanyatlást. Emellett céljaik között szerepel a családi és munkakutyák egészséges élettartamának meghosszabbítása és az emberi öregedés nemkívánatos folyamatainak megértése is. A kutatócsoport tagjai létrehoztak egy világszinten egyedülálló Kutya Agy- és Szövetbankot, melyben a gazdák által felajánlott, egészségi okokból elaltatott kutyák szöveteit tárolják és tanulmányozzák.
Források: BBC, Qubit, Családi Kutya Program
A képek forrása: Marina Capdevila
