Szombaton a szokásosnál is nagyobb futball-láz köszönt a Ruhr-vidékre. A Schalke 04 együttese ugyanis a Bundesliga listavezető Borussia Dortmundot látja vendégül Németország legparázsabb hangulatú rangadóján, a Ruhr-vidéki derbin. A két klub évtizedek óta tartó rivalizálása üde színfolt a mai, egyre inkább elüzletiesedett labdarúgó világban. A fantasztikus derbi-hangulat s a két klub ragaszkodása régi tradícióikhoz, igazi futballünneppé varázsolja a BVB és a Schalke egymás elleni mérkőzéseit. Cikkünkben bemutatjuk, miért olyan különleges a Ruhr-vidéki rangadó, közelebbről is megismerhetjük a rivalizálás történetét, s a legemlékezetesebb mérkőzésekből is szemezgetünk!
„Die Mutter aller Derbys”, azaz „Minden derbik anyja.” A Ruhr-vidéki rangadót gyakran illetik ezzel a jelzővel Németországban. A két csapat játékosai, szurkolói, a környék rendőrei egész héten fokozott izgalommal készülnek a szombati mérkőzésre. A két klub közötti rivalizálásnak s ellenségeskedésnek köszönhetően a BVB-Schalke párharc Németország legnagyobb, legtöbb feszültséggel járó összecsapásává vált, amely európai szinten is kiemelkedő. Családok válnak szét a stadionban, barátok, házastársak kerülnek szembe egymással. De hogyan alakult ki a mérhetetlen ellentét?
A Ruhr-vidék Németország legnagyobb agglomerációs övezete, s legfontosabb ipari régiója. A helyi lakosok felettébb büszkék labdarúgásukra. A Bayern München mellett ugyanis az ország két legtöbb szurkolóval bíró egyesülete is Észak-Rajna-Vesztfália ipari körzetében található. Dortmund és Gelsenkirchen mindössze 29 km-re fekszenek egymástól. A BVB és a Schalke szurkolói ezért állandó, mindennapos kapcsolatban vannak. A Ruhr-vidéki rangadó a legnagyobb futballünnep a térségben. Ezt jól bizonyítja, hogy egy derbi-győzelem még a bajnoki címnél is többet ér a szurkolók szemében. A győztes csapat hívei ilyenkor büszkén vonulnak be munkahelyükre, iskolájukba, a vesztes csapatnak drukkoló kollégáik és társaik kárára. A rangadó nemcsak a két várost érinti. A régióban mindkét együttes rengeteg szimpatizánssal bír, így az egész Ruhr-vidék felbolydul.
Képzeljük el, ahogyan 60-80 ezer ember egyszerre ugrál, s énekel. A Ruhr-vidéki rangadók során a közönség megőrül, s több mint kilencven percen át folyamatosan, megállás nélkül buzdítja csapatát. Kisgyermektől kezdve nyugdíjason át mindenki. A harc már a mérkőzés előtt elindul. A szurkolók az ellenfél játékosainak minden egyes megmozdulását, lélegzetvételét éles füttyszóval kísérik rögtön a bemelegítéstől kezdve. Saját játékosaikat pedig már hetekkel a mérkőzés előtt derbi-győzelemre szólítják. Európa legnagyobb állószektora, a 25.000 emberből álló Sárga Fal még a szokásosnál is hevesebben biztatja csapatát, s hajtja ki játékosaiból a legutolsót is, néhány Schalkét szidó dallal megfűszerezve. De ugyanaz igaz a királykékekre is. Otthonukban, a Veltins-Arénában nincs ember, aki ne hallatná hangját, s próbálná kiénekelni csapatának a győzelmet. Vajon a véletlen műve lenne, hogy a Dortmund ultrák a déli lelátóról, a Südtribünéről szurkolnak csapatuknak, míg a Schalke legvehemensebb szurkolói az északi kanyarban, a Nordkurvében foglalnak helyet?
A két együttes legvadabb ultrái olyannyira gyűlölik a riválist, hogy még az ellenfél városának nevét sem hajlandóak kiejteni, ez egyfajta tiltott szóként szerepel szótárukban. Ha Dortmundban járunk, nem ajánlatos a kéket, főleg a királykéket kedvenc színként megnevezni, Gelsenkirchenben pedig jobb a sárga-fekete öltözetet kerülni. A nagy ellenségeskedést jól kifejezi a Borussia korábbi játékosa s klubikonja, Kevin Grosskreutz válasza arra a kérdésre, mit tenne gyermekével, ha az a Schalkénak szurkolna. „Örökbe adnám” − válaszolta tréfásan a dortmundi születésű világbajnok, aki hasonló kijelentései miatt előkelő helyen szerepel a Schalke-drukkerek „fekete listáján”.
Az évek során előfordultak komolyabb szurkolói összetűzések, amikor a rendőröknek is be kellett avatkozniuk. Az elmúlt rangadók azonban viszonylag békésen lezajlottak, s egyre több pozitív példát látni arra, hogy a szurkolók a nagy rivalizálás ellenére békésen megférnek egymás mellett. A két csapat keresztény drukkerei például a rangadó előtt közös misét tartanak, ahol csapatuk győzelme mellett a mérkőzés békés lefolyásáért is imádkoznak. Közös elvként lefektették: a piszkálódás elfogadható, az agresszió s az erőszak nem.
A két egyesület közötti ellenségeskedés egyik legfőbb kiváltója a földrajzi közelség mellett a hasonló múlt és identitás. Mindkét klub alapítása azokban az időkben történt, amikor a Ruhr-vidék főleg szénkitermelésének és acélfeldolgozásának köszönhetően a német ipar központjává vált, s munkások, illetve vendégmunkások tömegeit foglalkoztatta. Mindkét egyesület a munkásnegyedeket célozta meg, a labdarúgás a kemény fizikai feladatokat végző lakosok fő örömforrásának számított. A kemény munka mellett hétvégente kiélhették a foci iránti szenvedélyüket, válság és elszegényedés idején a futball szeretete egyfajta mentsvárként szolgált számukra. Egyes legendák szerint a rivalizálás egyik oka, hogy a gelsenkircheniek szénbányászként dolgoztak, a dortmundiak pedig inkább az acélfeldolgozásban tevékenykedtek. Mindkét csapat komoly szociális funkcióval bírt, s jelentős szerepet játszott a külföldről érkezett vendégmunkások integrálásában. A BVB és a Schalke is mind a mai napig büszke tradícióira, s ragaszkodnak gyökereikhez, igyekeznek az egyre inkább kikopó szenvedélyt megőrizni a fociban. A szurkolók mindenféle globalizációs, hagyományokat megtörő lépés ellen erőteljesen tiltakoznak.
Ugyan a drukkerek hajlamosak megfeledkezni róla, de a 20. század elején a két klub kifejezetten baráti viszonyt ápolt egymással. Ennek legfőbb oka, hogy a II. világháborúig a Schalke megközelíthetetlennek számított a régióban, nem akadt riválisa, a Dortmund eredményeiben meg sem közelítette a gelsenkirchenieket. A környék legjobb csapataként a Schalke ekkoriban még Dortmundban is nagy tiszteletnek örvendett. A baráti viszony legjobb példája, hogy az 1925-ben bajnoki címet nyerő Schalke Berlinből hazatérve Dortmundban is megállt, a játékosok nyitott autókon ünnepelték a sikert. Sőt, a csapat neve Dortmund város Arany Könyvébe is bekerült. A fordulópont a II. világháború után következett, sokan az 1947-es mérkőzést tartják az igazi rivalizálás kezdetének. A BVB az Észak-Rajna-Vesztfália bajnoki címéért zajló döntőben 3:2-re legyőzte a Schalkét. A királykékek hosszú idő után először nem lettek bajnokok, megszűnt egyeduralmuk a régióban.
1962-ben mindkét csapat alapító tagként vett részt a Bundesliga megalakulásában. 1963. szeptember 7-én került sor az első Ruhr-vidéki rangadóra a német első osztályban. A Schalke hazai pályán 3:1-re győzte le a Borussiát.
A Ruhr-vidéki derbik megannyi különleges történetet, izgalmat, furcsaságot s hőst hoztak a Bundesliga történetébe. Most a legérdekesebb mérkőzéseket elevenítjük fel!
1964 szeptemberében a Dortmund bámulatos első félidőt produkált a királykékek otthonában, 6:0-ra vezetett az első 45 perc után. A játékosok olyannyira elégedettek voltak teljesítményükkel, hogy a mérkőzés szünetében egy üveg pezsgővel jutalmazták meg magukat az öltözőben. Nem csoda, hogy a második félidőben már kevésbé domináltak a sárga-feketék, a Schalke két gólt is szerzett, de ez is csak a 6:2-es szépítéshez volt elegendő.
1966-ban a novemberi időjárás rendesen megtréfált mindenkit. A mérkőzés látványos megoldásairól senki sem tud beszámolni. Az erős köd miatt ugyanis még a játékosok sem mindig látták a labdát. Hogy miért döntött úgy a játékvezető, hogy a mérkőzést le kell játszani? Az rejtély. Később ő maga is úgy fogalmazott, hogy rendszeresen nem tudta, pontosan hol van a labda. Az összecsapást a dortmundiak nagyon simán, 6:2-re nyerték meg, köszönhetően a BVB klublegenda Lothar Emmerich mesterhármasának. Emmerich a mérkőzés után úgy nyilatkozott, még nagyobb különbséggel nyerhettek volna, ha bármit is láttak volna a pályán.
Az 1969-70-es szezonban különös módon állatoknak jutott a főszerep. A dortmundi mérkőzést még nem a BVB mostani otthonában, a Signal Iduna Parkban, vagy a szurkolók által kedveltebb nevén a Westfalenstadionban játszották, hanem ma a sárga-feketék U23-as csapatának otthonául szolgáló, kevesebb néző befogadására alkalmas Rote Erde Stadionban. A biztonsági kordonok nélküli futballarénában a Schalke vezetőgólja után a vendégszurkolók a pályára tódultak. A tömeget a biztonságiak kutyákkal próbálták megállítani. Az egyik eb azonban a nagy káoszban megharapta a Schalke védőjét, Friedel Rauscht. A játékos fájdalmai ellenére sem kért cserét, folytatta a mérkőzést, amelyen a BVB később kiegyenlített. Rausch tavalyi haláláig őrizte sebe nyomát, s ugatással fogadták, ha a dortmundi stadion környékén sétált.
A gelsenkircheni szervezők nem aprózták el a visszavágót. A mérkőzés során egy oroszlánt vezettek végig a pálya mentén, elrettentve a nézőket a berohangálástól. Az oroszlánról később kiderült, hogy szelíd volt, s félelmetes kinézete ellenére nem bántott volna senkit. Ezt azonban a nézők nem tudták, így inkább a helyükön maradtak.
Talán nem meglepő, hogy a Bundesliga első kapus gólja is egy őrült Ruhr-vidéki derbihez kötődik. 1997 decemberében a Schalke hálóőre, Jens Lehmann a hosszabbítás utolsó percében szerezte meg csapata második gólját, s egyenlített ki Dortmundban. Lehmann ezzel a kékek hősévé vált. Egészen addig, mígnem egy Milánóban tett rövidebb kitérő után átigazolt Dortmundba, kiváltva ezzel a Schalke-szurkolók haragját. A Lehmannt dicsérő énekeket a Júdás-táblák váltották fel.
Legszebb öröm a káröröm. Ez a derbikre is igaz. Dortmundban a 2007 májusában aratott győzelemre a mai napig az egyik legkedvesebb derbi-élményként emlékeznek. Az egyébként sikertelen évet záró sárga-feketék a szezon utolsó előtti fordulójában 2:0-ra győzték le a nagy riválist. A derbi-győzelem már önmagában is megszépítette a BVB bajnoki évét, a legnagyobb örömet azonban az okozta a dortmundiak számára, hogy a Schalke vereségével elveszítette esélyét a bajnoki címre, s arra, hogy történelme során először magasba emelhesse a győztesnek járó „salátástálat”. A királykékek talán legfájóbb derbi-vereségének emlékére a dortmundiak pólókat nyomtattak, s a mai napig örömmel gúnyolódnak azon, hogy a Schalke azóta is Bundesliga-győzelem nélkül áll. Különösen fájó lehet a királykékek számára, hogy mikor legközelebb álltak a diadalhoz, épp a nagy rivális vetett véget álmaiknak.
A Dortmundban legendává vált edző, Jürgen Klopp első Ruhr-vidéki rangadója a mesterhez illően érzelemdúsra s emlékezetesre sikeredett. 2008 szeptemberében a Schalke már 3:0-ra vezetett, innen állt fel a BVB, s egyenlített ki. Kloppot már akkor szívébe zárta a dortmundi közönség, s maga is arról beszélt, hogy ez a döntetlen többet ért, mint a legtöbb győzelem. Érdekesség, hogy a ma már Liverpoolban dolgozó edző Angliában több Liverpool-Everton rangadót is átélt, mégis úgy fogalmazott, a BVB és Schalke szurkolók közötti rivalizálás intenzívebb, mint a két liverpooli csapat szintén híres párharca. Példaként említi, hogy míg Angliában az Everton szurkolói is tisztelettel beszélnek a német mesterről, addig Németországban Schalke-drukker szomszédjai királykék zászlókat lengettek, ha őt meglátták. Derbi után pedig csak akkor köszöntöttek Kloppnak, ha a Schalke nyerte a rangadót.
Sokan emlékezhetnek még a Dortmund korábbi csatára, Pierre Emerick Aubameyang különleges gólörömére. 2015 februárjában, a 3:0-ra végződött mérkőzésen a vezetés megszerzése után Aubameyang és Marco Reus előkapták Batman- és Robin-maszkjukat, úgy ünnepelték a gaboni gólját. Aubameyang egy évvel később tovább borzolta a Schalke-szurkolók kedélyét. „Emlékeztek?” − tette fel kérdését Batman-logóval ellátott aláöltözetén, miután ismételten gólt szerzett a nagy rivális ellen, s segítette a Dortmundot 3:2-es győzelemhez.
2017 áprilisában a Schalke kabalája, Erwin került a figyelem középpontjába. Az 1:1-re végződött mérkőzésen Felix Zwayer játékvezető azzal haragította magára a Schalke „bányászát”, hogy a hosszabbításban nem ítélt meg egy tizenegyest, a kékek reklamáló edzőjét, Markus Weinzierlt pedig a lelátóra küldte. Erwin, a kabala úgy döntött, büntetésként ő is kioszt egy piros lapot a bírónak. A Német Labdarúgó Szövetség kevésbé díjazta Erwin kreatív megoldását, s figyelmeztetésben részesítette a túlbuzgó kabalát.
/https://images.sport1.de/imagix/35d1bfd3-16f6-11e7-b3ce-f80f41fc6a62)
A tavaly őszi rangadó talán a legizgalmasabb csatát hozta a két klub összecsapásainak történetében. A többféle problémával küzdő BVB rossz szériája ellenére 4:0-s előnyt szerzett az első félidőben hazai pályán. A Sárga Fal tombolt, s megsemmisítő győzelemben reménykedett. A Schalke azonban nem adta fel, rendezte sorait, s a második játékrészben szép lassan ledolgozta négygólos hátrányát, s 4:4-es döntetlent harcolt ki. A királykékek ünnepeltek, a BVB csalódottan fejezte be a mérkőzést.
Idén, ha csak a formát nézzük, egyértelműen a Borussia a mérkőzés favoritja. A dortmundiak fantasztikusan kezdték a szezont, s hét ponttal vezetik a bajnokságot. Ráadásul mióta Lucian Favre a nyáron átvette a csapat irányítását, a sárga-feketék még nem szenvedtek vereséget a Bundesligában. A Schalke pont ellenkezőleg, nagyon gyengén, öt vereséggel indította az őszt, s jelenleg a csalódást keltő 12. helyről próbál feljebb kapaszkodni. A Ruhr-vidéki rangadón azonban nem számít a tabellán elfoglalt pozíció, hiszen általában mindkét csapat a legjobbat hozza ki magából, a játékosok az utolsó leheletükig küzdenek. A hazai közönség által feltüzelt királykékek ezért gyenge szezonkezdésük, s a BVB mögötti 19 pontos hátrányuk ellenére is veszélyesek lehetnek az éllovas riválisra.
Felmerül a kérdés, a Schalke vajon bevállal-e egy erősen defenzív taktikát, amellyel a Dortmundnak többek között a Brugge elleni BL-csoportmérkőzésen is meggyűlt a baja, vagy rangadó révén bátor, támadó focit játszik, amivel ugyan megzavarhatja a dortmundi védelmet, s elnyerheti a közönség tetszését, ugyanakkor nagyobb területet hagy a BVB gyors támadóinak, amit az élete formájában futballozó Marco Reus, a csodacsere, Paco Alcacer, s a szélvész szélsők, Jadon Sancho és Christian Pulisic kegyetlenül kihasználhatnak.
A Ruhr-vidéki rangadó magában foglal mindet, amiért a focit szeretni lehet. Két nagy múlttal bíró csapat, leírhatatlan hangulat, szenvedély, hatalmas küzdelem és megannyi izgalom jellemzi a BVB és a Schalke összecsapásait. Érdemes lesz szombaton a képernyők elé ülni!
Képek forrása: bundesliga.com, onefootball.com, schalke-news.de, dw.com
