Budapesten havonta 179 órányi hamburgersütéssel lehet megkeresni egy garzon bérleti díját. A kollégiumok megteltek, szinte mindenütt túljelentkezésről számolnak be. Nincs könnyű helyzetben, aki szülői támogatás nélkül kénytelen végigcsinálni az egyetemi éveit.
A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. kutatást készíttetett arról, hogy hány órán át kell gyorséttermi munkát végeznie egy egyetemistának ahhoz, hogy ki tudja fizetni egy legalább 25 négyzetméteres, egyszobás, bútorozott garzonlakás havi bérleti díját. A budapesti eredményt összevetették a környező országok fővárosainak albérletáraival is. Kiderült, hogy a legkevesebbet a bécsieknek, a legtöbbet pedig a magyaroknak kell robotolniuk, ha egyedül szeretnének lakni. Igaz ugyan, hogy az albérletek Bécsben a legdrágábbak (átlagosan 282 000 Ft/hó), de itt a fizetés is magas, így az osztrák fővárosban havi 97 órányi munkával megkeresheti valaki a szükséges pénzt. Prágában 163, Varsóban 175, Budapesten 179 órányi munka kell ugyanehhez.
A fentiekből is kitűnik, hogy nagyon megemelkedtek az elmúlt években a kiadó lakások bérleti díjai, a szerződéskötéskor elvárt 2-3 havi kaucióról nem is beszélve. A fővárosi kerületek közül a legolcsóbb a XVII. és a XXI., itt havonta 100-120 000 forintot kérnek a tulajdonosok. Ezzel szemben az V., a VI., a VII. és a VIII. kerületben, főként az egyetemek környékén, 150-200 000 forintot kell fizetni egy 2 szobás ingatlanért. A vidéki egyetemvárosokban is nőttek az árak: Debrecenben, Szegeden és Pécsett 85-95 000 forintos szintnél jár az albérletek átlagára, Miskolcon ennél olcsóbban, 70 000 forintért lehet bérbe venni egy lakást.
Néhány évvel ezelőtt megjelentek a piacon a magánkollégiumok is, azóta olyannyira szaporodik a számuk, hogy a PwC könyvvizsgáló cég az idei év legjobb befektetései közé sorolja a magánkollégiumok építését és működtetését. Sokak szerint ez a lakhatási forma leginkább a külföldi diákok körében népszerű, de a tendencia azt mutatja, hogy mivel a magánkollégiumok intézményfüggetlenek – bármelyik egyetem hallgatója pályázhat férőhelyre –, egyre több magyar diák is érdeklődik irántuk. Ezek a létesítmények piaci alapon működnek, határozott idejű bérleti szerződést kötnek, és fix bérleti díjjal dolgoznak, a szobák általában 1-2 ágyasak. A Budai Diákhotel külföldi és belföldi hallgatók jelentkezését is várja. A XI. kerületben található épület 4, illetve 2 fős lakóegységekből áll, amelyek mindegyike rendelkezik konyhával és fürdőszobával. A 4 fős apartman havi 53 000 forintba kerül, a 2 ágyasért pedig 85 000-et kell fizetni. A Ferenc körúti Magánkollégiumban csak nappali tagozatos fiúkat, míg az Üllői úti Magánkollégiumban kizárólag nappali tagozatos lány hallgatókat fogadnak. Mindkét helyen 70 000 forint az egyágyas szoba, és 50 000 a kétágyas.
Mindezek miatt sokan szeretnének bekerülni egyetemük valamelyik kollégiumába. Ezekben az intézményekben alig emelkedtek a térítési díjak, így jelenleg 10–30 000 forint között mozognak, kategóriától függően (az első kategóriás kollégiumok a legolcsóbbak, a negyedik kategóriába tartozók a legdrágábbak). Szegeden az államilag támogatott hallgatók 10 000 forintot, az önköltségesek 10-16 000-et fizetnek. A Debreceni Egyetem kollégiumai között a legolcsóbb 12 000 forint, míg a legdrágább 36 000 forintba kerül, ez utóbbi azonban egyágyas férőhelyeket jelent. A Széchenyi István Egyetem győri kollégiumaiban 16-20 000 forintot kérnek egy hónapra. Az egri Eszterházy Károly Egyetemen 16 000 forintot, míg a Miskolci Egyetemen 11-21 000 forintot fizetnek a kollégisták. A budapesti egyetemek is hasonló árakkal dolgoznak. Az ELTE Kőrösi Csoma Sándor Kollégiumában 15 320 forint a havi díj, a legolcsóbb kollégium a Vezér úti, ott 9320 forintot kérnek. A Corvinus Földes Ferenc Kollégiumában egy 3-4 személyes szoba díja 16 000 forint. A helyzet tehát az, hogy egy kollégiumi férőhely töredékébe kerül egy albérleti szoba árának, további előnye, hogy a fizetendő díj fix, és a fűtési szezon idején sem növekszik.
A magyarországi állami felsőoktatási intézmények 44 444 hallgatónak tudnak kollégiumi ellátást biztosítani. Ez azonban kevés. Habár az elmúlt 12 évben folyamatosan csökkent a felsőoktatásban tanulók létszáma, a kollégiumi férőhelyek száma szinte változatlan maradt. Jelenleg is van szabad kapacitás a rendszerben, ez azonban nem minden esetben használható ki, mert főleg a kisebb, kevésbé népszerű képzőhelyeken találhatók szabad ágyak.
Az Országos Kollégiumfejlesztési Stratégiát 2016-ban fogadta el a kormány. Ebből kiderül, hogy az elmúlt 10 évben Budapesten megduplázódott, Debrecenben és Pécsett megháromszorozódott a külföldi hallgatók száma. A budapesti kollégisták körében a vidéki hallgatók aránya 31,8%-ról 18,5%-ra csökkent ebben az időszakban, ez azonban nem a megszűnő keresletet, hanem a fővárosi és vidéki kollégiumokban egyaránt jelen lévő többszörös túljelentkezést tükrözi. A kiszoruló hallgatók kénytelenek más lehetőségek után nézni. A megoldás a kollégiumépítés és a már meglévő kollégiumok fejlesztése lehetne. A stratégia célkitűzése szerint 2023-ig országszerte 4000 új szoba épül, a fővárosi 13 000 kollégiumi férőhely pedig 26%-kal nő. A CBRE ingatlantanácsadó cég a KSH adatait felhasználó tanulmányában viszont azt állítja, hogy csak Budapesten 35 000 új férőhelyre lenne szükség.
Források: cím, Infostart, Pénzcentrum, index
Képek: Shutterstock, napi.hu, elte.hu
