Előzetes regisztráció, mindenki számára saját névtábla, prospektus az eseményről és a beszélgetésben résztvevőkről. Minden egyes mozzanat a profizmust sugallta a Corvinus Egyetemen február 6-án megrendezésre került Mi van a bitcoin mögött? c. kerekasztal-beszélgetésen, amely a Block Knights Contest kick-off-eseménye volt. A profi szervezés mellett már a névsor is magáért beszélt. A szervezők, Dr. Anh Trinh Tuan, a Corvinus Fintech Center és az IVSZ Blockchain projekt vezetője, illetve Czeglédi Tamás, a Blockchaineum egyik megalapítója gondoskodtak arról, hogy nagyon színes és elismert társaság gyűljön össze a beszélgetésre: Czakó Borbála, aki londoni nagykövet volt, és 10 éven keresztül a Világbankban töltött be különböző vezető pozíciókat, Dr. Mérő László matematikus, pszichológus, az ELTE Gazdaságpszichológiai szakcsoportjának egyetemi tanára, Dr. Bod Péter Ákos, az MTA doktora, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke, illetve Dr. Pataricza András a BME Hibatűrő Rendszerek Kutatócsoportjának megalapítója, az MTA doktora.
Tehát minden adva volt egy igazán színes, mélyen szántó beszélgetéshez korunk egyik legizgalmasabb és legsokoldalúbb technológiai újításáról. Ez azonban mégsem valósult meg…
A beszélgetést vezető Czeglédi rögtön a konferenciacímmel nyitott a többiek felé. Mi vagy ki van a bitcoin mögött? Erre talán Dr. Anh Trinh Tuan adta a legfrappánsabb választ: „a bankok és a pénzügyi intézetek válsága”. Valóban, ha belegondolunk, mennyi kérdőjel és kétségbeesett próbálkozás van a szabályozására, a kriptovaluták hétköznapi használatba való bevonására. Szintén egy fontos hasonlat hangzott el Patariczától, aki a könyvnyomtatáshoz hasonlította a blockchain nevű technológiát, és a Guttenberg által először kinyomtatott könyvhöz, a Bibliához a bitcoint – hangsúlyozva ezzel azt, hogy a kriptovaluta egy fontos példa, de ennél jóval tovább mutatnak a blockchainben rejlő lehetőségek. Ez a kettősség innentől kezdve végigkísérte a beszélgetést. Lényegében ezek után a bitcoin mint valami érdekes játék, a blockchain pedig mint egy forradalmi technika került csak megemlítésre.
A köztudatba 10 éve berobbanó bitcoin alapjaiban változtathatja meg a bankokról, tranzakciókról, pénzről kialakult képünket
(A kép forrása: themerkle.com)
Az előbbi egyik gyakori kritikája, a hatalmas energiaigény is alátámasztotta a fentebbi szemléletet. Pataricza adatai szerint a világ bitcoinbányászatra fordított energiája megegyezik Szlovákia energiafogyasztásával, ez pedig olyan plusz környezeti terhet ró a bolygóra, amelynek hatásain komolyan el kell gondolkodnunk, mielőtt az egész világot erre a rendszerre állítjuk át. Dr. Anh Trinh Tuan gyorsan megjegyzi, hogy míg ez teljes mértékben igaz, addig a blockchain általában véve jóval takarékosabb megoldásokkal operál, és ezzel mindenki egyet is értett.
Ezután hosszas beszélgetés alakul ki a blockchain legjobbnak vélt alkalmazásairól. Dr. Bod Péter Ákos szerint a kereslet és a kínálat összehozására lehet a legalkalmasabb, ezen belül pedig a felhasználási lehetőségek száma lényegében végtelen. Dr. Anh Trinh Tuan ugyanezt a kérdést adta egy óráján házi feladatnak, 104 –lényegében különböző – megoldást kapott rá, de ezek közül talán a tranzakciók gyorsabb, könnyebb és biztonságosabb lebonyolítása lehet a legfontosabb. Mérő szerint azt is látni kell, hogy nemcsak új dolgok születhetnek ezáltal, hanem régebbi, a blockchaint nem feltétlenül igénylő problémákra is egyszerűbb, kényelmesebb megoldásokat találhatunk. Pataricza tartózkodott attól, hogy konkrét területet nevezzen meg, inkább a (szerinte) legfontosabb előnyét emelte ki: a tranzakciók során nem létezik harmadik fél, akiben meg kéne bízni, ami a jelenlegi bankrendszertől kezdve a Google Drive-ig semmire sem igaz. Czakó pedig erre a kérdésre Japán példáját kezdte el boncolgatni, ami a leginkább engedélyezi és próbálja bevonni a kriptovaluták használatát. A szabályozás persze egyelőre szinte lehetetlen, azonban ha ez megoldódni látszik, akkor szerinte jó esély van ara, hogy háttérbe szorulhatnak a nemzeti valuták.
Még ha a bitcoinlufi ki is pukkad, a blockchainnek enélkül is számtalan alkalmazási lehetősége marad
(A kép forrása: flickr.com)
Ez a gondolat göngyöli tovább az eseményeket a beszélgetés utolsó negyedébe: helyettesíti-e valaha majd a bitcoin a pénzt, egyáltalán lehet-e rá pénzként gondolni? Dr. Bod Péter Ákos rögtön a megfelelő közgazdasági definícióval nyit, ami szerint a jó pénznek nemcsak a tranzakciók lebonyolítására kell alkalmasnak lennie, hanem értékálló is kell hogy legyen. Ez a bitcoinra (hol a tulajdonosok örömére, de mostanában inkább bánatára), egyértelműen nem igaz, ezért szerinte sosem fogja átvenni a valuták szerepét. A lentebbi grafikonon is jól látszik, hogy az elmúlt pár hónapban elég hektikusan alakult a bitcoinárfolyam. Amíg december végén 20 ezer dollárt ért a valuta egysége, most alig haladja meg a 8000 dollárt. Továbbá problémásnak tartja azt is, hogy nincsen mögötte semmilyen „igazi” tőke, ami azért lehet fontos, mert vészhelyzet esetén a valutát máshogyan is lehet használni a fedezet segítségével, mint amit a „pénz természete” eredetileg megengedne. Mérő is hasonló véleményen van, szerinte is ugyanezen okok miatt nem lesz képes egyik kriptovaluta sem átvenni teljes mértékben a pénz szerepét. Pataricza a többieknél sokkal szkeptikusabb, szerinte az új internetes bankolási lehetőségek a blockchaintechnológiával kiegészítve a kriptovaluták tulajdonságainak legalább 90%-át magukban hordozzák, ezért hosszú távon nem lesznek olyan számottevő jelenségűek ezek, mint amilyennek most gondoljuk.
Zárásként még előkerül a bitcoinbányászat és az abba való befektetés játékhoz hasonlítható természete. Tulajdonképpen mindenki azon a konszenzuson van ezt illetően, hogy hiába van egy jó ideje tartó, jelentős árfolyamesés, nem tudják sajnálni azokat, akik komoly összegeket fektettek bitcoinba (pedig néhány megjegyzés arra enged következtetni, hogy maguk a meghívott beszélgetők között is vannak ilyenek), hiszen ez az egész jelenség nagyon közel áll a tőzsdézéshez, a szerencsejátékokhoz. Czakó, Mérő és Dr. Bod Péter Ákos is azt tanácsolta a jelenlévőknek, hogy ilyen és ehhez hasonló játékokra a bevételünk 1-5%-át fordítsuk csupán, és így a játékélmény is megmarad, és bár az elérhető nyeremény kisebb, mint nagyobb összegek esetén, cserébe sosem bukunk nagyot.
Tulajdonképpen ezzel a jó tanáccsal zárult a közel kétórás kerekasztal-beszélgetés, ami eredetileg olyan hangzatos hívószavak köré épült volna, mint a bitcoin, a kriptovaluta, a blockchain vagy éppen a tokenizáció. Sajnos ezek közül megfelelő mélységben egyiket sem sikerült érinteni. Hallottunk néhány érdekes véleményt, spekulációt, de arról, hogy hogyan működnek ezek a dolgok, mi is az a hihetetlen technológiai újítás, amiről mindenki beszél, voltaképpen semmit nem tudtunk meg – vagy legalábbis semmi olyat, amit egy tizenöt perces guglizással ne lehetett volna kideríteni. Ezek a viszonylag újszerű fogalmak valószínűleg önmagukban is megérnének egy-egy előadást, és bár közel sem vagyunk annyira képzettek a témában, mint a beszélgetésben részt vevő jeles szakemberek, azért megpróbáljuk a jövőben közelebb hozni az olvasókhoz ezeket a fogalmakat, amelyek jó eséllyel meg fogják határozni az elkövetkező néhány évet.
A kiemelt kép forrása az esemény Facebook-oldala. A kép a beszélgetésen részt vevőket ábrázolja.
