Interjú Szabó Katalinnal, az ELTE Doktorandusz Önkormányzat elnökével

Nemrég lettél újraválasztva az ELTE Doktorandusz Önkormányzatának elnökévé. Milyen új terveitek vannak?

Vannak olyan célkitűzések, amelyek a korábbi időszakhoz képest új kihívást jelentenek, ilyen az alapszabály módosítása is. Ezt megelőzően két nagyobb munkánk már folyamatban van: a költségvetés, illetve a külügyi koncepció kidolgozása.

Hogy tervezitek megvalósítani a költségvetést, és ennek a megléte miben jelent majd segítséget?

Azért élvez prioritást számunkra a költségvetés, mert a 2011. évi CCIV. törvény, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény ugyan kimondja, hogy a doktoranduszok érdekképviseletét az intézményekben a Doktorandusz Önkormányzat látja el, és hogy ehhez biztosítani kellene a szükséges feltételeket, amelynek egyik fő eleme a költségvetés lenne, de ezt eddig még nem sikerült elérnünk. Ennek oka elsősorban az lehetett, hogy az őszi önkormányzati választásaink sikeressége az elmúlt években rendkívül ingadozó volt: egyes karokon nem álltak fel az önkormányzatok, és emiatt nem tudtuk megvalósítani az egyetemi önkormányzat felállítását sem. A szavazók aránya ugyanis nem érte el a törvényben foglalt érvényességi küszöböt, az intézmény nappali tagozatos doktoranduszainak huszonöt százalékát. A költségvetés egy olyan program lenne, amelyet ha sikerülne megvalósítanunk, akkor az a választások eredményességének elérésére  is jobban ösztönözhetné a doktoranduszokat. Az eddigi rendszer szerint ugyanis a hallgatók számára kiírt pályázatokon ők is indulhatnak, és ezt szeretnénk most különválasztani. A mi költségvetésünk nem egy szokványos költségvetés lenne, voltaképpen egy doktorandusz ösztöndíj-rendszert dolgoztunk ki.

Milyen tevékenységeket szeretnétek ösztöndíjjal támogatni?

Nem irodai adminisztrációt vagy közéleti tevékenységet szeretnénk finanszírozni, hanem szakmai, kulturális és tudományos ösztöndíjakat szorgalmaznánk. Ez a pályázati rendszer már a doktoranduszok igényeihez lenne igazítva. A változás szükségességét az is igazolja, hogy a Hallgatói Önkormányzat által kiírt pályázatokon a doktoranduszok részvétele rendkívül alacsony. Meglepő eredményeink vannak, bizonyos karokon a részesedés még a pár százezer forintot se éri el. Annak ellenére alacsony az arány, hogy az ELTE a legnagyobb doktoriképző intézmény az országban, több mint 1400 doktorandusz folytat jelenleg kutatásokat az egyetemen. Nincs összhangban tehát a pályázati támogatás és a doktoranduszok aránya. Ennek az is az oka, hogy a pályázati felhívások sokszor el se jutnak a doktoranduszokhoz, hiszen azok elsősorban az egyetemistákhoz szólnak. Ha pályáznak, akkor is sokszor csalódniuk kell: nem azt az összeget kapják, amelyet szerettek volna.

Említetted, hogy több sikertelen önkormányzati választás is volt az elmúlt években. Mivel magyarázható szerinted az, hogy ilyen kevesen vettek részt a szavazáson?

Ez egy nagyon fontos kérdés, köszönöm, hogy megkérdezted. Ennek az az oka szerintem, hogy a doktoranduszok jelenléte nem feltétlenül köthető az egyetemi környezethez: nagyon sokat utaznak, könyvtárakban vagy a kutatóhelyeiken, laborjaikban, terepen tartózkodnak, vannak, akik idejük nagy részében külföldi szakmai gyakorlatokon, tanulmányutakon, esetleg ásatásokon, nemzetközi kollaborációkban vesznek részt. Erről egyszer Borhy László rektor úrral is beszéltünk tavasszal, és abban láttuk a megoldást, hogy a választást érdemes lenne elektronikus felületen lebonyolítani az urnás szavazás helyett – ebben a formában nagyon magas aránnyal sikerült megvalósítanunk a választásokat ősszel. Az eddigi legnagyobb részvételt értük el, illetve természetesen ez a választások transzparenciáját is nagyban előmozdította.

A költségvetés kialakítása mellett a külügyi koncepció kidolgozását is kiemelted. Mit takar pontosan ez a terv?

Az ELTE-re az elmúlt időszakban sokkal nagyobb arányban érkeztek külföldi doktoranduszok, mint a korábbi években. Csaknem 130 idegen országból érkezett doktori hallgató végzett doktori képzést az őszi félévben az ELTE-n, ez pedig a doktoranduszok egytizedét jelenti egyetemi szinten. Ők jellemzően a Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal érkeztek Magyarországra. Szükségessé vált az, hogy velük is kiemelten foglalkozzunk, hogy az ő érdekképviseletüket is megoldjuk. A külügyi koncepció hiányát Bezsenyi Tamás (ÁJK) vetette fel. A Pedagógiai és Pszichológiai Karon kidolgoztak egy ún. Tandem Partner Programot, amely azt a célt szolgálja, hogy a külföldi kollégák számára legyen egy olyan mentorprogram, amely segíti őket az egyetemi élethez való alkalmazkodásban, az adminisztrációban való eligazodásban. Ez a program szakmai szempontból is igen magasan biztosított, mivel egy hatásvizsgálat és szakmai ellenőrzés is megvalósul benne. Kidolgozói Erdei Luca, Bolló Henrietta, Káplár-Kodácsy Kinga és Pesti Csilla kollégáink voltak. Célunk, hogy az összes többi karon is megvalósuljon ez a rendszer, valamint az, hogy később a magyar doktoranduszok számára is adaptáljuk a mentorprogramot, hiszen nekik sem csak jogi kérdésekben van szükségük segítségre.

Az alapszabály-módosítás erre a kérdésre is vonatkozik?

Igen, hiszen jelenleg a külföldi kollégákról semmilyen módon nem rendelkezik a 2013-ban létrehozott alapszabályunk. Azóta csak részletekben változtattak rajta, ezért van szükség most egy átfogó módosításra. Például a választásokra vonatkozó szabályzatot is szeretnénk teljesen átdolgozni. Szeretnénk, ha a kari képviselőtestületekhez és az egyetemi doktorandusz önkormányzathoz is csatlakozna külföldi doktorandusz képviselőként.

Mennyire kapjátok meg a terveitekhez szükséges támogatást az egyetem különböző szerveitől?

Az egyetem vezetése, Borhy László rektor úr és Scheuer Gyula kancellár úr nyitottak a célkitűzéseink iránt. Nánay János és Kóczán András kabinetvezető uraktól rengeteg segítséget kaptunk az elmúlt időszakban. A nemzetköziesítés egy közös egyetemi cél, és a doktorandusz önkormányzat szeretné a külügyi koncepcióját az ELTE nemzetközi stratégiájával összehangolni. Mezey Barna leköszönt rektor úr jelenleg az ELTE Egyetemi Doktori Tanács elnöke, és amiként a szenátusban, az egyetemvezetői értekezleteken, most is nagyon sokat dolgozik a doktoranduszokért. Szalay Péter tudományos rektorhelyettes úrral pedig talán az egyik legszorosabb az együttműködésünk, mind érdekképviseleti mind tudományos kérdésekben.

Mindenképpen fontos, hogy a doktorandusz önkormányzatnak jó kapcsolata legyen a hallgatói önkormányzattal. Sok támogatást kaptunk és kapunk az előző HÖK-elnöktől, Sujtó Attilától és a jelenlegitől, Murai Lászlótól is. Áldorfai Gergő KolHÖK elnökkel is gyakran egyeztetünk, hiszen az állami ösztöndíjas doktoranduszoknak biztosított a kollégiumi elhelyezés. A hallgatói önkormányzatból még Badinszky Áron és Szabó Tamás is nagyon készséges a velünk való szakmai egyeztetésekre. Az előző ciklusban pedig Kolláth Mihály volt hozzá hasonlóan figyelmes velünk. Sujtó Attila és Kolláth Mihály tudom, hogy most is követi a doktorandusz önkormányzat történéseit.

A Doktorandusz Önkormányzat elsősorban érdekképviseleti, másodsorban pedig tudományszervezési feladatokat lát el. Milyen projekteket valósítotok meg az utóbbiban?

Igen, ez a mi profilunk. A tudományszervezés azért fontos feladatunk, mert a doktoranduszoknak tulajdonképpen arra van szükségük, hogy publikálhassanak, előadhassanak, és hogy konferenciát szervezhessenek. A publikációért, a kötetszerkesztésért, a konferenciaszervezésért és az előadásért kreditet kapnak a képzésben.

Az ilyen téren elért eredményeink közül mindenképpen az Eszterházy Károly Egyetem Doktorandusz Önkormányzatával közösen megrendezett egri konferenciánkat emelném ki. Ekkor bemehettünk az Egri Hittudományi Főiskola Könyvtárába és az egri Főegyházmegyei Könyvtár barokk termébe. Ez a konferencia csodálatos élmény volt az egri líceum impozáns épületében, könyvritkaságokat tekinthettünk meg, ha jól emlékszem, a Dante-kódexet is kiállították nekünk, amelyből még két példány van a világon összesen. A konferenciakötethez a napokban zárul végleg a tanulmányok beküldésének határideje.

Rendszeresen szervezünk olyan programokat, amelyek valamilyen ösztöndíjhoz kapcsolódnak. Ilyenek például az ÚNKP-tájékoztatók, amelyeket rendszerint tavasszal tartunk. És ilyen volt a két hete megtartott Campus Mundi-tájékoztató a BTK-n, amelynek a következő állomása a Természettudományi Karon lesz február 15-én 17.30-kor. Az elkövetkező hónapokban a különböző karokon intenzíven bekapcsolódunk az ELTE Rektori Kabinet Nemzetközi Iroda ERASMUS tájékoztatóiba. Ezek azért fontosak a doktoranduszkollégáknak, mert ilyenkor szakértő jelenlévőknek tudják feltenni a kérdéseiket. A doktori képzésről tartott tájékoztatókhoz is csatlakozunk tavasszal.

Mérföldkő volt az, amikor a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az ELTE Doktorandusz Önkormányzata aláírt egy együttműködési megállapodást – személy szerint nagyon sokat várok ettől, és van okom bízni abban, hogy talán a közös profiljaink mentén egy, az egrihez hasonló tudományos konferencia is megszülethetne a kollaborációnkban. Másrészt ennek az együttműködésnek van érdekképviseleti hasznossága is.

Milyen lehetőségeitek vannak egyetemi szinten az érdekképviselet terén?

A doktorandusz önkormányzat szinte minden tanácsba és bizottságba delegál képviselőt, ahol ellátja az érdekképviseletet. Eddig sajnos nem volt megoldott, hogy a doktori felvételiken is jelen legyünk, jellemzően azokon a karokon, ahol a választások sikertelenségének hagyománya alakult ki.

Az érdekképviselettel kapcsolatban az elmúlt hónapokból három főbb munkát emelnék ki. Az ELTE Esélyegyelőségi Bizottság számára kiadtunk egy támogató levelet azoknak a doktoranduszoknak, akik a közoktatásban sajátos nevelési igényű tanulók voltak. A doktori képzésbe a tehetséges kollégák be tudnak kerülni, de a fokozatot nem tudják megszerezni a nyelvvizsga követelmények miatt. Támogatjuk őket a nyelvvizsga-követelmények alóli felmentésben, ha orvos szakértői dokumentummal igazolni tudják, hogy a komplex nyelvvizsga követelményének nevezett okoknál fogva nem tudnak eleget tenni. Jellemzően diszlexia, diszgráfia akadályozza a kollégákat a nyelvvizsgakövetelmény teljesítésében. Sajnos a doktori képzésben erre tekintettel nem adható felmentés az ún. nftv-ben meghatározott nyelvismereti követelmények alól, pedig bizonyos részképesség zavarral összefüggő esetekben szükséges lenne. Bízunk abban, hogy a közeljövőben sikerül ebben mindenkinek megnyugtató megoldást találni. Sajnos mi csak a támogatásunkat tudjuk kifejezni.

Véleményeztük a Nemzeti Kutatásfejlesztési és Innovációs Stratégiát, habár erről véleményünket csak az egyetemvezetés felé kommunikáltuk. Olyan lényeges elemeket jeleztünk, mint például hogy a kutatói életpályamodell részeként ösztönző lehetne a pályaelhagyók számának csökkentése érdekében, hogy állami támogatással az állami ösztöndíjas doktoranduszok fokozatszerzési eljárásának megindítása költségmentesen történhessék. Az informatikai, gazdasági és műszaki tudományterületek humánerőforrás utánpótlási válságának egyik oka az egyetemi bérkülönbség az ipari központokhoz, kutatóintézetekhez képest. Javasoljuk, hogy több kompenzációs pályázatokat hirdessenek, hogy csökkentsék a bérkülönbségeket az ipari bérek és az egyetemi szféra alapbérei között. A szakterületi különbségek miatt általános megoldásra nem látunk jelenleg lehetőséget.

Készítettünk továbbá egy minisztériumi szintű javaslatcsomagot az Új Nemzeti Kiválósági Programmal kapcsolatban, s ezt eljuttattuk Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár úr számára. Ebben olyan fontos javaslatokat fogalmaztunk meg, mint például hogy a pályázat egész lebonyolításában támogatjuk, és javasoljuk az elektronikus kivitelezést, ugyanis ez nagyban hozzájárulna a pályázat transzparenciájához. De például azt is fontosnak tartom a javaslatcsomagból kiemelni, hogy azt is jeleztük a minisztérium felé, hogy a dologi keret felhasználásával kapcsolatban problémákat érzékeltük, és javasoljuk a közbeszerzési szabályok kötöttségeinek redukálását a kutatás-fejlesztésben.

A remek szakmai anyagok színvonaláért nagy köszönet illeti Hudoba Pétert (IK), dr. Horváth Georginát (ÁJK) és Csonka Diánát (TTK).

Ezeket a Doktoranduszok Országos Szövetségével közösen készítették el?

 Nem, ezek az ELTE Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat önállóan kidolgozott anyagai. Illetve az imént felsorolt projektekre helyezett hangsúly is a miénk.

Milyen kapcsolatotok van a Doktoranduszok Országos Szövetségével?

Tagja vagyunk a szervezetnek, de jelenleg elnökségi tagot nem adunk. Nem olyan régen alakultak a Szövetségben ún. szakmai bizottságok. Ezek a bizottságok és az ügyrendjük még ugyan a DOSZ-alapszabályban nem szerepelnek, de a doktorandusz önkormányzatoknak lehetőségük volt arra, hogy képviselőket delegáljanak. Minden bizottságba sikerült a legmegfelelőbb szakmai felkészültséggel rendelkező kollégát eljuttatnunk.

Végül rólad kérdeznék: mi a kutatási témád, mivel foglalkozol doktoranduszként?

Az Irodalomtudományi Doktori Iskola A magyar és európai felvilágosodás doktori programjának vagyok doktorandusza. A témavezetőm dr. Vaderna Gábor. Doktori témám a 18. századi történetírások, de ezen belül elsősorban Dugonics András piarista szerzetes pályájával foglalkozom, egészen pontosan az Etelkával, amely az első magyar történelmi regények egyike és a honfoglalás idején játszódik. Három kiadást ért meg a korszakban (1788, 1791, 1805), textológiai irányban ezeket a kiadásokat is össze kellene vetnem. Habár Dugonics matematika professzor volt először a nagyszombati, majd a budai egyetemen, de emellett a történettudomány is érdekelte. Történeti tárgyú színdarabjai és regényei mellett írt történeti munkákat is. Sokra tartotta, hogy munkáit lábjegyzetekkel látta el, vagy ahogyan ő szokott fogalmazni írásaiban, tudását „nem az ujjaiból szopta”. Ezen eljárást a regényeivel és a színdarabjaival is megtette, és azoknak ez a mai olvasó számára legalábbis nem annyira vált előnyeire. A történettudomány professzionálissá válása egyébként erre az időszakra tehető, és éppen a forráskritika kritériumainak kidolgozása, a forrásmegjelölés igénye ebben a században tökéletesedett ki. Az Etelka folytán elsősorban a honfoglalás interpretációkkal foglalkozom.

Képek: Szabó Katalin arhívumából