A közeg más, de a cél ugyanaz: nyomás alá helyezni a bírókat, megfélemlíteni az ellenfelet és győzelembe hajszolni a csapatot. Egy remek kezdeményezés után a magyar válogatott szurkolói csoportja, a Carpathian Brigade ’09 a futball mellett női vízilabda mérkőzéseken is képviselteti magát. De kik ők, mit kell tudni róluk és egyáltalán hogy kerültek a futball stadionokból az uszodai lelátókra?
Ki is az ultra és kell-e félni tőle?
Amikor meghalljuk azt a szót, hogy ultra vagy huligán, egyből a kukákat gyújtogató, autót borogató, rendőrrel verekedő sálas-kapucnis fiatalemberekre gondolunk, pedig valójában ők nem mások mint a csőcselék, avagy a “szutyok”. Talán meglepő, de az ultra mozgalomban Magyarország az elsők között szerepelt. 1928-ban alakult meg az úgy nevezett B-közép szurkolói csoport. Ők a Ferencváros csapatának szurkoltak, énekkel, tapssal igyekezték biztatni kedvenceiket, nevüket a stadionban lévő B lelátóról kapták. A mai napig ez az ultráknak a “feladata”, a szurkolás irányítása. Különféle élőképekkel, dalokkal, dobokkal, zászlókkal. Az ultrák legtöbbször szurkolói csoportokba verődnek, vezetőjük az úgynevezett capo ami olaszul előénekest jelent, személyét a csoport maga választja meg, tulajdonképpen egy karmester szerepet tölt be: szemben állva a közönséggel irányítja a szurkolást. Segítségére van a dobos, aki akárcsak egy zenekarban, a ritmust adja. A stadionokban rendszerint a kapu mögött foglalnak helyet, és az egész mérkőzést állva szurkolják végig. Legtöbbször a jegyek ide a legolcsóbbak, hiszen aki itt” foglal helyet” nem a látványt, hanem sokkal inkább az élményt fizeti meg.
A Carpathian Brigade története
A Carpathian Brigade-ot, vagy ahogy többen emlegetik a CB-t 2009. május 16-án alakította meg egy baráti társaság. Nevük arra utal, hogy nem a csak a mai határokon belüli, hanem az egész a Kárpát-medencei magyarságot szeretnék képviselni a válogatott lelátóin. Először még alig pár száz fő volt, aki aktívan részt vett a magyar válogatott mérkőzésein. Ahogy teltek az évek, a koreográfiák és a dalok egyre jobbak lettek, ezáltal pedig sokkal több szurkoló járt ki a meccsre, és egyre több idegenbeli mérkőzésre is elkísérték a válogatottat, bejárva ezzel Európa több
Marseille, 2016. június 18.
Magyar szurkolók vonulnak Marseille-ben a franciaországi labdarúgó Európa-bajnokságon
MTI Fotó: Illyés Tibor
országát is. 2014 hozott változást a csoport életében, Dárdai Pál szövetségi kapitány elmondta, hogy nagy szükség van a szurkolásra, ennek hatására 2300-an utaztak Romániába, hogy a válogatottat buzdítsák. A mérkőzés döntetlen lett, a CB sokat szerepelt a médiában, ezért még több szimpatizáns érezte úgy, hogy ki szeretne látogatni egy válogatott meccsre is. 2015 szeptemberében a Románia elleni EB selejtező mérkőzésen az MLSZ akkori döntése ellen tiltakozva a CB nem ment be a stadionba, hanem a Népligetben egy egy hatalmas kivetítő előtt szurkolt több ezer emberrel együtt. Októberre a Feröer-szigetek ellen azonban újra a lelátón voltak az ultrák a kapu mögött. Novemberben a válogatott Norvégia ellen pótselejtezőt vívott, telt ház előtt, és 44 év után EB-re utazhatott a csapat. Az egész ország lázban égett, aki csak tehette, fekete Magyarország feliratú pólót húzott és megváltotta a jegyét Franciaországba, hogy a helyszínen legyen tanúja újra a régen várt álomnak.
Új helyszín, új sportág
2015 szeptemberében a magyar női vízilabda-válogatott élére új szövetségi kapitányt neveztek ki Bíró Attila személyében, 2016. januárjában pedig Európa-bajnoki címet ünnepelhetett a csapat, 2017-ben, pedig Budapest rendezi meg a vizes a Világbajnokságot. Az új kapitány is felismerte, hogy mivel jár a rengeteg ember, a hangzavar, ami a hazai pálya előnye az lehet, ugyanakkor a terhe is. Továbbá egy olyan sportágról beszélünk, ahol a bírók akár a mérkőzést is el tudják dönteni egy-két helytelen ítélettel. Éppen ezért nagyon hamar megszületett a megállapodás a női Vízilabda Szövetség és a Carpathian Brigade között, aki velük érkezett, ingyen mehetett be a mérkőzésre. 2016. március 15-én a Kanada elleni meccsen a szurkolók a Hajós Alfréd nemzeti sportuszoda 33-as medencéjének lelátóján találták magukat, ugyanúgy a kapu mögött, ugyanúgy zászlókkal és dobbal felszerelkezve, és ugyanúgy a válogatottnak szurkolva. Az uszoda zengett, a lányok győztek, minden adott volt, hogy a kezdeményezés ne csak egy mérkőzésre szóljon. Azóta futball szurkolók profi vízilabda szurkolók is lettek, hiszen nyáron a BENU kupán a Margitszigeten, a Tüske Uszodában és a Szőnyi úti Laky Károly Uszodában is szinte felrobbant a lelátó. A lányok is élvezik a szurkolást, hiszen győzelmekkel és dedikált sapkákkal igyekeznek meghálálni az odaadó és lelkes szurkolást. Egyedül csak azt lehet sajnálni, hogy nincsenek nagyobb befogadó képességű uszodáink, hiszen szinte versenyt kell futni azért, hogy be lehessen jutni egy-két mérkőzésre.
“Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen” A futball lelátón jól ismert élőkép 2017. február 21-én Franciaország ellen
Ha hinni lehet a lelátói pletykáknak, akkor a világbajnokság ideje alatt is ott lesz a CB a lelátón és buzdítani fogja majd a magyar lányokat. Úgy látszik, egy nagyon jó kezdeményezésnek, a sportág népszerűsítésének és a futball szurkolók pozitív megítélésére tett törekvésnek, valamint a szurkolói kultúra kialakítására és a szurkolói élet felpezsdítésének lehetünk tanúi, amire reméljük, sikerrel fok zárulni.
Források: ultrashungary.com
