Mars: Égitest és utópia címmel tartotta soron következő előadását november 14-én a Tudós Klub. Filozófia, irodalom, robotika és csillagászat szemszögéből elemezte a témát az ELTE négy oktatója.
A közönség részéről nagy érdeklődés övezte a multidiszciplináris beszélgetést. A jelenlévők között fiatalok és korosabbak egyaránt figyelemmel kísérték a társalgást, a rendezvény végén a bátrabbak kérdéseket is tettek fel.
Sik András, a TTK Természetföldrajzi Tanszékének docense a bolygókutatásról beszélt. Mars-kutatás szempontjából izgalmas szakaszban járunk. A korábbi vizsgálatok célja az volt, hogy vizet találjanak a vörös bolygón. 2008-ban a Phoenix űrszonda fagyott vizet fedezett fel, így ma már az élet nyomai után kutatunk. Augusztusban landolt a Curiosity űrszonda, ami fedélzeti számítógéppel rendelkezik. A szerkezet részlegesen autonóm, helyváltoztatás során automatikusan felméri a terepet, és kiválasztja a legbiztonságosabb útvonalat. A NASA földi referenciamodellen dolgozik, és csak akkor küldi tovább a parancsot a szondának, ha a modell is sikeresen végrehajtotta a feladatot.
Kína belépése az űrversenybe esélyt jelent a Mars meghódítására, 2018-ra emberes holdbázis létrehozását tervezik. Ha ez megvalósul, az USA is lépni kényszerül. Egy amerikai holdbázis ugródeszkát jelenthet a Marsra.
Sárdi Margit, a BTK Régi Magyar Irodalom Tanszékének docense az irodalmi vonatkozásokról számolt be. Egy Marson játszódó sci-fi csupán jelzés, hogy a történet fikció. Kalandtörténetek helyett ma társadalmi problémákat feszegetnek ezek a regények; marsraszállás után a terraformálás vagy az alkalmazkodás a célszerűbb? Éljünk törékeny, sérülékeny kupolavárosokban, vagy próbáljunk alkalmazkodni a környezethez?
Korábban gyakoriak voltak a marsi történetek, hiszen a közhiedelemben az a hit élt, hogy lakott bolygó, és ezt a képzetet hosszú időn át a tudomány se tudta cáfolni.
Visszatérő téma a sci-fi művekben a Föld és a kolóniák ellentéte. A Föld energiaforrásai kimerülőben vannak, túlnépesedünk, a kolóniákat utánpótlással kéne ellátni, ez menthetetlenül politikai kérdéssé válhat és feszültségeket szülhet.
Állítólag 1892-ben a Francia Tudományos Akadémia pályázatot írt ki a földönkívüli élet bizonyítására. A kiírásban szerepelt, hogy a marsi életről szóló bizonyítékért nem jár a pénzjutalom, hiszen egyértelműen létezik marsi civilizáció.
Istenes Zoltán, az IK Programozáselmélet és Szoftvertechnológia Tanszékének adjunktusa szerint a felfokozott elvárások miatt a rengeteg, minket körülvevő robotizált eszközt szinte észre sem vesszük. A sci-fi miatt is túlzott igényeket támasztunk a robotokkal szemben.
A robotika és az űrkutatás kölcsönösen hatnak egymásra innováció szempontjából, de a Marsra szánt eszközöknél inkább megbízható, jól bevált eszközökre van szükség. Ha valami probléma merül fel, nincs, aki a javításokat a helyszínen elvégezné.
Ropolyi László, a TTK Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszékének adjunktusa úgy véli, a csillagászat a tudományos gondolkodás dinamizáló tényezője, a kezdetektől világnézeti kérdéseket döntött el. Az első tudományos törekvések is az égbolt megfigyelésével kezdődtek.
Komoly etikai kérdést vet fel, hogy feláldozható-e akárki is egy Mars-expedícióra.
kép: exploreronline.hu
