“Ne hallgass! Hogyan beszéljünk nyíltan, és hogyan cselekedjünk határozottan a bántalmazás és a hátrányos megkülönböztetés ellen?” címmel hallgattunk meg egy kerekasztal-beszélgetést tegnap az ELTEfeszten.
Az Egyetemről Dr. Fábri György kommunikációs főigazgató úr, Dr. Kovács Mónika, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar dékánhelyettes asszonya és Gregor Anikó tanársegéd a Társadalomtudományi Karról vett részt a beszélgetésen, akikhez Szigeti Vera, a NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület) képviselője csatlakozott.
A beszélgetés valamennyi tagja a ruhájára tűzött kék szalagban jelent meg, ahogyan az ELTEfeszt szervezői és a hallgatók is. Ez a kezdeményezés, az Együtt az Erőszak Ellen a héten indult az ÁJK-n, amelyről korábbi cikkünkben olvashattok. Kedd délután az egyik tanszéken néhányan összeültek, és elkezdték gyártani a kék kis szalagokat, amelyeket szerda reggelre az aulában bárki megszerezhetett, és kitűzhette magára. A különösen eltökéltek pedig azóta is selfie-ket töltenek fel az oldalt hashtagelve. “Elítéljük az erőszakot, a bántalmazást és az ezekről való hallgatást!”- írják az oldalon, de a jelképes szalagokon túl nem tettek egyéb lépést.
Fábri György véleménye szerint noha erős kulturális és gazdasági gátak állnak a nők egyenjogúsága előtt, mégis érez egyfajta fejlődést, és legalább annak örült, hogy egyre kevéssé jellemző az áldozatok hibáztatása. Még az ELTE-n belül is úgy érzi, néhány évvel ezelőtthöz képest sokkal nyíltabban lehet beszélni a témáról, az Egyetem szerinte egyértelmű és világos deklarációkat fogalmazott meg az egyébként meglepően nagy sajtóérdeklődés számára is. Itt a beszélgetés hölgypartnerei hozzátették, noha van is üdvözlendő változás, azért a cél még igen messze van.
Gregor Anikó elmondta, 15 évvel ezelőtt még csak el sem ismerték azt, hogy házasságon belül is lehet szó erőszakról, erre csak 1997-ben került sor. Nem értett egyet abban a kommunikációs főigazgató úrral, hogy egyértelműen elítélné a társadalom túlnyomó része a nők elleni zaklatást, erőszakot. “Amíg a nem nőgyűlölők elvetik, addig a nőgyűlölő emberek még ma is relativizálják a nőket ért sérelmeket“.
A felek egyetértettek abban, hogy a TÓK-os gólyatáborban bántalmazott lány “élvezi” a széles körű társadalom empátiáját, hiszen “még a nőgyűlölő férfinak is van lánya, rokona, aki sokat tanult és küzdött azért, hogy bekerüljön az egyetemre, és abban a zárt közegben mégis megtörténhet ilyesmi, ez megdöbbentett mindenkit“. Fábri hozzátette, az idei esetet követően a szervezők helytálltak annyiban, hogy a lányt nem hagyták magára, még a rendőrségi kihallgatáson is ott álltak mellette, ezzel is kifejezve támogatásukat.
Hozzátette, gólyatáborok márpedig lesznek a jövőben is, hiszen ez az egyetemi létbe való bekapcsolódás szempontjából esszenciális az elsőévesek számára, szükség van rájuk. Megismételte a három héttel ezelőtti sajtótájékoztatón közölteket, miszerint a következő években már részletesen, tartalmi kérdésekbe menően előre jóvá kell hagyatni a táborok programját, a szervező felsőévesekkel szemben pedig szigorú feltételrendszert kell kiépíteni, motivációs levélhez és egyéb követelményekhez kötnék a tábor lebonyolításában való közreműködésüket.
Fábri György megjegyezte, a nyilvánosság előtt tett deklarációkon túl igyekeznek kiépíteni egy olyan rendszert, amelyen az Egyetem polgárai jelezhetik az őket ért sérelmeket – ez egyelőre egy e-mail címmel valósult meg. Segítő fórum létrehozásán dolgoznak, egy olyan helyet szeretnének, ahol meghallgatják a sértetteket, és ezentúl természetesen jogi segítséget is nyújtanak. Elmondta, a segítségnyújtás sajtóérdeklődés nélkül is működik, és nem félnek fellépni akkor sem, ha éppen egy oktató elfogadhatatlan viselkedéséről van szó: tavaly egy hallgató jelezte az őt ért zaklatást a tanár irányából, és az Egyetem meg is vált az illetőtől.
Kovács Mónika dékánhelyettes szerint, nem elég etikai kódex kiadása, a szabályokon való szigorítás, tiltás és büntetés, hiszen ezek nem vezetnek semmire, legalábbis (az egyébként nőkkel szembeni erőszak szempontjából legfontosabbnak tartott) megelőzés szempontjából. “El kellene érni egy olyan kulturális szintet, ahol a normák úgy érvényesülnek, hogy nem kell rendőrt állítani hozzá. Bolognában például az egyetem a megelőzést és a témával kapcsolatos nyílt társadalmi párbeszédet azzal szolgálják, hogy mindenkinek kötelező elvégezni valamilyen, nemi erőszakkal kapcsolatos kurzust az egyetemen” – tette hozzá Szigeti Vera. Fábri György az egyetem kapacitásához mérten partnerséget ajánlott az erre irányuló javaslatok megvalósítására.
Bár a beszélgetés feszült hangulatban zajlott, a résztvevők – és mi is – mind egyetértenek abban: elfogadhatatlan az erőszak, és ez ellen fel kell lépni, így bárki, aki áldozatul esett, ne féljen segítségért fordulni akár az Egyetemhez, akár a NANE-hez, vagy bármilyen más fórumhoz.
Tegyünk többet az erőszak ellen, ne álljunk meg a szalagok feltűzésénél!
Fotók: Jakal György