Ilyen a skandinavisztika szak az ELTE-n

Mikor megkérdezik, hova járok egyetemre, és ott mit tanulok, a válasz hallatán általában csak udvarias mosolygás a reakció.  Számos szaktársam küzd hasonló problémával, és valljuk meg, nem is annyira egyértelmű, miért kell ilyet oktatni kis hazánkban- vagy kiterjesztve, mit is csinálnak egyes bölcsészek? Erre válaszol Szamosvári Gergő.

Karunkhoz tartoznak a nyelvészeti tanszékek, az idegen nyelvek és kultúrák megismerésének lehetőségei. Ez, eléggé kézzel fogható előnyök mellett egy többletértelemmel is bír.  A kézzel fogható termék előállításának a hiánya a leggyakoribb kritika a bölcsészettel szemben. Azonban tekintsük meg, mely gazdasági ágak igényelnek bölcsészvégzettségű munkaerőt: elektronikus és nyomtatott sajtó, reklám- és hirdetési ipar, film és videó, szoftverkészítés és digitális játékfejlesztés, építészet, könyvkiadás, zene és előadó-művészet, képzőművészet, iparművészet, formatervezés és divattervezés, művészeti és antik piac, kézművesség. Láthatjuk, igény és fogyasztás igenis létezik tehát ezekre a területekre.

Azonban miért is fontos másoknak ezeken túl, hogy skandináv nyelvekkel és irodalmakkal tud foglalkozni kb. 200 hallgató Budapesten? A tudományos munkásságtól eltekintve (amit egy másik írásban mutatok be), a versenyszektorban való elhelyezkedés ugyanúgy módja annak, hogy valaki hasznos tagjává váljon a társadalomnak. Minden idegen nyelveken való kommunikáció hidat teremt üzlet kapcsolatokban, államközi együttműködésekben és kulturális párbeszédekben. Ehhez természetesen elengedhetetlenek a képzett szakemberek akik a korlátokat lebontják, közvetítőkké válnak ebben a kommunikációban. Ez megtörténhet akár egy nagy cég irodájában vállalati levelezés során, vagy élőben egy irodalmi konferencia keretein belül. Azonban egy óriási előnye az egyetemi nyelvi képzésnek az a sajátossága, hogy kiemelten kezeli a tanulmányozott nép(ek) kultúráját, magát a gondolkodásmódjukat is megismerjük. Ezáltal automatikusan előnyt élveznek — ha csak a képzés metódusát hasonlítjuk össze — egy, mondjuk nyelviskolában végzett beszélővel szemben.

Mostanára teljesen természetessé  váltak a mindennapjainkat behálózó informatikai vívmányok: az okostelefonok, a felhő alapú tárhelyek, az információ és adatáramlás egyszerűsége még inkább csak felértékeli a beszélt idegen nyelvek szerepét. Csak egy példa a sok közül: számos vállalat dönt úgy, hogy bizonyos részlegeiket kiszervezik az anyaországból olyan területekre, ahol gazdaságosabban működhetnek: például hozzánk, Magyarországra. Ezek elsősorban olyan támogató területek, ahol a nyelvtudáson kívül minden szükséges ismeretet oktatnak helyben. Így a Budapesten dolgozók közvetlen kapcsolatban vannak a pl. göteborgi kollégáikkal és azonnal neki tudnak látni a továbbított feladatok elvégzéséhez.

Persze ezeken túl további lehetőségek is léteznek amennyiben valaki skandináv nyelvekből szeretne megélni: kulturális-, és egyéb szervező tevékenységek, mű- ,és szakfordítás fordul elő még. Az egyik ok azonban mai miatt sokan nem tudják “bekategorizálni”, mert nagyon karakteres vonása az egyetemi éveinknek: kiemelten fontos a képzés évei alatt, milyen egyéb munkákkal, önkéntességekkel, projektekkel foglalkozunk, milyen egyéb tapasztalatokat szerezünk. Ez a fajta nyitottság a világra, és emberekre, az alapvető bölcsész érték: a humanitas mellett egyébként is jellemző.  Ha aktívan töltött a tanulmányaink mellett maradt időt, az meghozza a gyümölcsét később. Hangsúlyozom, ez majdnem minden képzésre igaz,  de nálunk a skandinavisztikán, kiemelten előnyben részesülünk az ilyen lehetőségek számából. Krimi fordítástól kezdve, munkaerő-toborzó cégek rendszeres megkeresésein át a Skandináv-házzal való együttműködésig, vagy külföldi tanulási lehetőségekig, egész évben számíthatunk arra a bizonyos “pluszra”, ami a pezsgő tanszéki és tanulmányi élet mellett hasznos tapasztalatokhoz is juttat.

 

Források:

ELTE Online-interjú Mezey Barna leköszönő rektorral, illetve Pölcz Ádám tanársegéddel

index.hu

Kiemelt kép: mandiner.hu