Szakkollégiumokat bemutató cikksorozatunk harmadik részében a Bolyai Szakkollégiummal ismerkedhettek meg.
Az ELTE Egyetemi Tanácsa 1992. szeptember 7-én alapította meg a Bolyai Kollégiumot. A cél az volt, hogy létrejöjjön a magyar természettudományos felsőoktatás olyan magas szintű, interdiszciplinaritásra törekvő központja, amely az ELTE TTK legkiválóbb hallgatóit tömöríti, felkészíti a nemzetközi tudományos életben való helytállásra és a színvonalas kutatómunkára. A szakkollégiumi tevékenység középpontjában a magas színvonalú szakmai munka áll, ugyanakkor a képzési programban ezen felül a társadalmi problémákra érzékeny értelmiségi-képzés is szerepel. A kollégium első igazgatója Kondor Imre volt, akinek múlhatatlan érdemei vannak a kollégium tényleges létrejöttében. Személyesen irányította a kijelölt épület felújítási munkálatait, berendezését, és megszervezte a tanári kar és a diákok felvételét. A tényleges működés így 1994. február 1-jén kezdődhetett meg.
Képzés, tehetséggondozás
A szakmai képzés szakszemináriumi rendszer keretében zajlik, öt tematikus hallgatói csoportra osztva: biológia, fizika, földtudományok, kémia, matematika-informatika. A szakszemináriumok oktatói személyes figyelemmel kísérik a diákok tanulmányi előmenetelét, tanácsokat, segítséget, ajánlásokat adnak, munkájukat rendszeresen értékelik és elemzik, személyükben kiváló példát mutatnak a sikeres magyar kutatói életpályára. A heti rendszerességgel sorra kerülő foglalkozásokat részben a tagok előadásai, részben meghívott előadások teszik ki. Az aktivitásra épülő-ösztönző szemináriumi munka kettős célt szolgál: egyrészt felkészíti a diákokat egy tudományos téma önálló feldolgozására és munkájuk színvonalas prezentálására, társaik munkájának megértésére és értékelésére. Emellett, mivel a külső előadók a magyar tudományos elit képviselői, a hallgatók megismerhetnek a látókörükön kívül eső kutatócsoportokat, mentorokat és tématerületeket is.
A magas szintű specializáció mellett alkalom nyílik a hallgatók általános műveltségének fejlesztésére is, a hatékony munkát pedig az infrastrukturális szolgáltatások magas színvonala (számítógépek, fénymásoló, belső hálózat, könyvtár, két- és háromágyas szobák elkülönített tanulóhelyiséggel, jól felszerelt konyha étkezővel, stb.) segíti elő.
Szakmai programok
A kollégium több olyan programot is kínál, amelyekkel társadalmi küldetést teljesít. Ilyen például a Bolyai Konferencia, melyet 1996 óta minden évben megrendeznek és a Kárpát-medence egészéből vonz ide diákokat. Az interdiszciplinaritás jegyében hagyományosan meghívást kap rá az ország minden szakkollégiuma és más egyetemek, illetve az ELTE más karainak hallgatói is. A körülbelül harminc hallgatói előadás mellett 2013-tól már plenáris előadásokra is sor kerül, első alkalommal Szemerédi Endre professzor, Abel-díjas matematikus és Barabási Albert-László fizikus professzor vett részt ilyen módon a konferencián, melynek szervezését és lebonyolítását teljes egészében a kollégisták végzik.
Hetente kerül sor a kezdetektől hagyományos „Csütörtök Esté”-re; ennek tradíciója egészen az alapításig nyúlik vissza. Célja, hogy 
a kollégisták találkozzanak kiemelkedő személyiségekkel, nem csupán természettudósokkal, hanem írókkal, politikusokkal, gazdasági szakemberekkel, egyházi személyiségekkel, szembesüljenek a tudomány vagy a társadalom szempontjából érdekes és aktuális kérdésekkel. Ennek keretében a kollégiumba látogatott már többek között Faludy György, Göncz Árpád, Sebestyén Márta, Lugosi Lugo László, Sólyom László, Erdő Péter, Fabiny Tamás, Habsburg Ottó, Ormos Mária, Hoffmann Rózsa, Járóka Lívia, Jókai Anna, Hack Péter, Schlett István, Szinetár Miklós, Tabajdi Csaba, Szájer József, Kövér László, Szász Károly, vagy a természettudósok közül Lovász László, Freund Tamás, Bencze Gyula, Roska Tamás és még sokan mások.
Így csatlakozhatsz
A kollégiumba jelentkezhet az ELTE TTK és IK bármely szakára felvett elsőéves, aki országos szintű versenyeken kimagasló eredményt ért el vagy tudományos kutatásban vett részt. A felsőbbévesek (2.-5. évfolyam) közül szintén e karok bármely szakának olyan nappali tagozatos hallgatóit várják, akiknek a tanulmányi eredménye egyenletesen magas, az utolsó félévben pedig elérte a 4,5-ös átlagot. A doktori képzésben részt vevőket is szívesen fogadják, akár belsős, akár külsős tagságért jelentkeznek.
Magára felvételire augusztus végén kerül sor, az eljárás két részből áll: egyrészt egy beszélgetésből, amelyen a kollégium igazgatója, az adott szak szemináriumi tanára és a hallgatói önkormányzat képviselője van jelen. Itt leginkább a szakmai kritériumok kerülnek előtérbe, elsősorban a beadott jelentkezési anyag egyes pontjainak világosabbá tételén van a hangsúly. Másrészt pedig sor kerül egy úgynevezett diákfelvételire, melynek során a bentlakók próbálják megismerni a leendő bolyaisokat. Emellett a diákönkormányzat érdekes programokat szervez annak érdekében, hogy a felvételizők minél jobban megismerhessék a kollégistákat, egymást és természetesen magát a kollégiumot.
A tagság megtartásának feltétele a jó átlag: minden félévben legalább 4,2-es, két egymást követő félévet átlagolva pedig legalább 4,5-ös eredményt kell felmutatni, és alapvetés a szemináriumokon és előadásokon való rendszeres, aktív és megfelelő szintű részvétel (a foglalkozást vezető szaktanárok illetve tutorok minősítése döntő). Fontos tudni, hogy a kollégiumi tagság az első, harmadik és ötödik tanulmányi év végén automatikusan megszűnik, így a további tagságra újra lehet pályázni.
Közel a kampuszhoz
A 2004-2005-ös tanévtől kezdve a Bolyai Kollégium a Nándorfejérvári útra költözött, továbbra is az eddig megszokott színvonalnak megfelelő körülmények közé. Az új helyszín nagy előnye, hogy az ELTE lágymányosi kampuszától nagyjából 15-20 percre található. A frissen felújított épület nyugodt, csendes környezetben fekszik, rendezett kert és sportpályák veszik körül. A tágas szemináriumi szobákban nemcsak a szakfoglalkozásokra, hanem a gazdag könyvtár anyagának olvasgatására is lehetőség nyílik, a két klubhelyiségben pedig további tartalmas kikapcsolódási formáknak hódolhatnak a lakók. A szobák két- és háromágyasak, blokkokra vannak osztva, kétszobánként egy tanulószobával. Maga az épület egyébként a Bolyai Kollégium mellett az Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégiumnak, az Illyés Sándor Szakkollégiumnak és a Nándorfejérvári úti Kollégiumnak is otthont ad.
Miért jó bolyaisnak lenni?
„Számomra a Bolyaiban két dolog nagyon fontos. Az egyik, hogy motivál. Ha nem itt lennék, könnyen lehet, hogy tanulmányaimat nagyon alaplángon folytatnám, de így ‘kénytelen’ vagyok odatenni magam, és fejlődni. A másik, hogy habár csupa természettudós (és informatikus) közé zárva élek, a társaság mégis igen sokszínű, és élvezetes. Van köztünk filozófia olimpikon, töri OKTV döntős, aktív versenyfutó és zenész is. Mindenki tudja, hogy az élet nem csak az ő tudományterületéből áll. A legjobb közösségalakító tér a konyha. Szerencsére a Bolyainak nagy konyhája van. Ez azért különösen előnyös, mert evés közben alapból oldott a hangulat, könnyebb egymást megismerni. Főleg, hogy a háttérben még valami jó zenét is be lehet tenni. Az itt kialakult közösségek gyakran utána együtt mennek el az éjszakába – majd másnap reggel, de inkább délben egymást keltik fel. Fontos még, hogy focira bármikor össze lehet csődíteni elegendő számú embert. Ebben persze a nándisok (Nándorfehérvári úti kollégium, ELTE kollégium lejjebbi szinteken) is benne vannak. És ez is tök jó, hogy egy épületben vagyunk még kettő másik szakkolival és egy szockolival is, így mással foglalkozó embereket is megismerhetünk.” (András)
„Kollégiumunk feladatának annak alapító okirata azt tűzi ki, hogy a legkiválóbb hallgatókat felkészítsük a nemzetközi tudományos közéletben és versenyben való magas szintű helyállásra. Természetesen nekünk – kollégistáknak – jóval többet jelent a szakkollégium egy szakmai műhelynél: egy inspiráló szellemi miliő, mely nem csak a szakmai fejlődésnek, hanem barátságok kialakulásának is táptalajául szolgál. Közösségben az ember többre képes: vannak, akik segítik, ha kihívással áll szemben, vannak, akik támogatják, ha nehéz helyzetbe kerül, feltéve persze, ha az a közösség nyitott és elfogadó, amely esetünkben úgy vélem adott. Ezek mellett a Bolyai egyik nagy előnyének az individualista jellegét tartom: nem kollektivizál, az egyéni ambícióknak megfelelő törekvéseket támogatja elsődlegesen.” (Zsolt)
„A Bolyai Kollégium esszenciáját a fárasztó egyetemi munka utáni konyhai beszélgetések adják, ahol bármilyen téma terítékre 
kerülhet, kezdve a közösen látott színdarab diszkussziójától a kollégium életének egy-egy pillanatának elemzésén át egészen az aktuális csütörtök esti előadásig. Fáradt agysejtjeinket lebilincselő filmklubunkban kapcsolhatjuk ki; ha pedig aktív szórakozásra vágyna valaki, sok szeretettel várja a kollégium rettenhetetlen, vadkutya ügyességű focicsapata. Persze a könnyedebb szórakozásokat kedvelők is megtalálhatják a nekik megfelelő „sportokat”, legyen szó egy jó csocsó meccsről, vagy vérszomjas vadnyugati BANG párbajról, sőt akár stratégiai képességeket igénylő online sportról, bárki hamar megtalálhatja legmegfelelőbb játékpartnerét. Azoknak, akik a kollégiumon kívüli szórakozásra vágynak sem kell csalódniuk, hiszen a kollégiumi életet gyakran színesítik kirándulások, közös (összkollégiumi) bulik és Belzebubok (begubózás elleni zenés buli a Bolyaiban).” (Gábor)
„A Bolyai Kollégium legnagyobb előnyeként a kialakult közösséget nevezném meg. Az intézményesített szakmai lehetőségeken túl ugyanis a spontán szerveződő programok azok, amik létrehozzák az igazi szakkollégiumi légkört. Napi rendszerességgel vannak közös játékok (legnépszerűbb a sakk, a foci és a legkülönbözőbb társasjátékok), illetve gyakran alakulnak ki (olykor hajnalig tartó) beszélgetések közéleti vagy szakmai témákban.” (Győző)
„Miért jó bolyaisnak lenni? Nagyon sok szempontból lehet a kérdést megközelíteni. Először is adottak a szakszemináriumok és Csütörtök Esték, melyek remek lehetőséget újfajta szemléletmódok elsajátítására, más tudományterületek eredményeinek megismerésére. Aztán ott van a kollégiumi közösség: az egyes kollégistákra mindig lehet számítani, legyen szó tanulásról, beszélgetésről vagy szórakozásról. Talán legjobban annak örülök, hogy külsős tagként is teljes értékű kollégistának érezhetem magam.” (Anikó)
[keretes]Ha kíváncsi vagy a szakkollégiumi körkép további részeire, itt olvashatsz róluk:
Szakkollégiumi körkép: Illyés Sándor Szakkollégium
Szakkollégiumi körkép: Eötvös Collegium
Szakkollégiumi körkép: Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium[/keretes]
