Szakkollégiumi körkép: Eötvös József Collegium

A szakkolikat bemutató sorozat következő részében az Eötvös Konferenciáról és a szakkolis életről írtunk.

Az Eötvös Collegium az ELTE legrégebbi és legismertebb kollégiuma. 1895-ben alapították, a Ménesi úti épületben 1910-ben költözött.

Az évek folyamán a Collegium a hallgatói számára a szellemi műhelyet és a barátokat jelentette, egy szűkebb alma matert. Ma 200 fő feletti a szakkollégiumi tagok létszáma, közülük 120-an bennlakók.

A hallgatók egy része negatív véleménnyel van a szakkollégiumokról, magára az Eötvösre pedig hajlamosak vagyunk egy „elit” intézményként tekinteni, ahová nehéz bekerülni.

A múlt hétvégén kilátogattam az Eötvös Konferenciára és így egy kicsit jobban beleláthattam a Collegium működésébe és az ott folyó munkába. A konferencia két helyszínen zajlott, mert párhuzamosan két szekción tartottak előadásokat a sok jelentkező miatt. Idén 126 előadó vett részt a rendezvényen, emellett pedig két plenáris előadásra is sor került Fokasz Nikosz és Seregi Tamás egyetemi tanárok közreműködésével.

Az előadókat előzetes pályáztatás keretében választották ki. A koncepció lényege, hogy 3 nap alatt a humán- és reáltudományok területéről tematikusan, szekciókra bontva bemutatkozási lehetőséget biztosítsanak azoknak a hallgatóknak, akik szeretnék kutatási tevékenységüket szélesebb közönségnek is ismertetni. A 15-20 perces előadásokat kérdések és vita követte, így a közönség is véleményt formálhatott a hallottakról.

Az előadók nemcsak az ELTE-ről, hanem számos fővárosi és vidéki egyetemről, főiskoláról érkeztek, de voltak határon túli felsőoktatási intézmények, mint például a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem.

Én a nyelvészet és a fizika szekció egy-egy előadására ültem be. Jó volt látni, hogy tényleg nagy érdeklődés volt a konferencia iránt és nemcsak az előadók ültek be meghallgatni egymást. Ami nekem különösen tetszett, hogy az egész konferencia közvetlen volt, hiszen hallgatók adtak elő hallgatóknak, közérthetően és sokszor egész frappánsan mutatták be a témájukat. Nem volt az az érzésem, hogy bent ülök az egyetemen és egy unalmas monoton előadás elé nézek, hanem felszabadultan beszélhettünk és új megközelítésből ismerhettem meg egy már sokszor kivesézett témát. Az is érdekes volt, hogy milyen színes a hallgatók érdeklődési köre, volt például előadás az arisztokrácia karrierlehetőségeiről, az emberkereskedelemről, a természettudományi szekciók pedig javarészt már folyó kutatásokat mutattak be.

Az előadások szünetében Róth Judittal, az Eötvös József Szakkollégium Diákbizottságának elnökével beszélgettem a kollégiumi életről. Elmondta, hogy a Konferencián túl is rengeteg szakmai munka folyik az Eötvösben: a különböző szakok köré szerveződő 5-10 fős szakmai műhelyekben vesznek részt a szakkolisok, ahol szemináriumok keretében folyik az oktatás az egyetemi tanulmányokba is beszámítható kreditekért. Kötelező nyelvoktatást is indított az egyetem, ahol angolul, németül, franciául, olaszul és spanyolul tanulhatnak a hallgatók. Rendszeresen szervez a Collegium szakmai és közösség kovácsoló eseményeket, így az Eötvös Napokat, táborokat, az utánpótlás szervezés keretében pedig az Eötvös József Tanulmányi Versenyt a középiskolások számára.

A felvételire minden évben az augusztus 20-át követő első három munkanapon kerül sor. Pályázhat minden felvételt nyert, vagy felsőéves BTK-s, IK-s, TTK-s és a TáTK-s alap-vagy mesterképzéses hallgató. Az első körben a pályázóknak be kell küldeniük a pályázati űrlapot, az önéletrajzukat, a szakfelvételi engedélyt, továbbá szakmai eredményeiket és oktatói ajánlást is csatolhatnak. A pályázatok elbírálását szaktanárok véleményezik, és a legjobbnak ítélt pályázókat behívják a második fordulóra, ahol már szóbeli elbeszélgetésre kerül sor.

 

Akik nem nyertek felvételt azok a következő évben újra próbálkozhatnak, hiszen a sikertelen felvételi nem jelenti önmagában a tehetségtelenséget, aki érzi magában az elhivatottságot és a potenciált, annak mindenképpen érdemes próbálkoznia.

És hogy mit jelent szakkollégistának lenni? “Szakkollégistának lenni több okból is életre szóló élmény. A Szakkollégiumi Stratégia tervezete a szakkollégistákat “együttlakó szakmai közösségként” definiálja. Ebben benne foglaltatik, hogy a hallgatók mind a szakmai műhelyeken, mind a mindennapok során segíthetik, ösztönözhetik, inspirálhatják egymást. Az órákon nem csak tudásanyagot kaphatunk, hanem új megközelítéseket, szemléletmódokat is megismerhetünk. A szakmai tapasztalaton túl – amely a munkahelykeresés során is segítségünkre lehet – a közösséghez tartozás élménye, a jó hangulat is adott. A nagy beszélgetések, eszmecserék felejthetetlen élményeket jelentenek. Ezen túl az ELTE szakkollégiumoknak jó hírneve, hallgató-orientált megközelítésmódja az élet számos területén előnyt jelenthet az itt tanulóknak.”- nyilatkozta nekünk Tóth Rita, az Eötvös Collegium kollégistája.

(Fotó: btm.hu, news.ubbcluj.ro, article.wn.com)

[keretes]Ha kíváncsi vagy a szakkollégiumi körkép további részeire, itt olvashatsz róluk:

Szakkollégiumi körkép: Illyés Sándor Szakkollégium

Szakkollégiumi körkép: Bolyai Szakkollégium

Szakkollégiumi körkép: Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium[/keretes]