Jürgen Habermas a XX. század egyik legismertebb filozófusa és szociológusa csütörtökön előadást tartott az ELTE-n.
Habermas a közös Európa egyik legelkötelezettebb gondolkodója, aki mélyen hisz a demokratikus értékekben, a szolidaritás eszméjében és a mások iránti nyitottságban. Egy olyan Európát szeretne, ami ezeket az eszméket képviseli, ahol mindenki jól érzi magát, ezért is támogatja olyannyira az Európai Uniót. Abban bízik, hogy az EU meg tudja azt az egységes Európát valósítani, ami az életművét is áthatja. Természetesen a nagy gondolkodó is tisztában van az EU hiányosságaival és hogy gyakorlatban még nem valósult meg nagyon sok minden, de ezek ellenére lelkes támogatója az EU-nak, ami szerinte jelenleg az egyetlen esélye Európának. Azért jött most hozzánk, hogy ezeket a gondolatait személyesen is átadja nekünk.
Rengeteg egyetemistát mozgatott meg az esemény. A nagy érdeklődés miatt még egy plusz termet meg kellett nyitni a jogi kar legnagyobb előadótermén kívül.
Én a kisebb előadóteremben voltam, ami szintén tele volt és ahol kivetítve követhettük végig az előadást magyar nyelvű szinkrontolmács segítségével, ami sajnos nem mindig volt tisztán érthető.
Miután köszöntötték Habermas-t, ő is kifejezte nagy örömét, hogy megint Budapesten lehet, és újból láthatja kedves barátait is. Sajnos a nagy öröm némi aggodalommal is keveredett: „Úgy tűnik Magyarország távolabb került Európától.” Majd beszélt Magyarország történelmi jelentőségéről, részletezte a rendszerváltozás utáni nehéz időszakot, hogy társadalmi rétegek váltak gyökértelenné, és hogy milyen fájdalmas volt ez a szabadság. Szükségesnek érezte, hogy szóbahozza a magyar politikát érintő kétségeket, amelyek Európa-szerte is többször visszhangot kaptak, és ami alapján úgy tűnik, hogy az Orbán kormány kiüresíti a magyar államot és illegitim irányított államot hoz létre. A végén megjegyezte, hogy természetesen neki nem tiszte, hogy erről véleményt nyilvánítson, de mindenképpen elgondolkodtatóak ezek a hírek.
Az aktuálpolitikai kitekintő után belekezdett az előadásába.
A filozófus arról beszélt, hogy a nemzetek polgárai érzik, hogy csökken a demokratikus cselekvőképességük, ezért kapaszkodnak a nemzetállamba, de sokkal hasznosabb lenne, ha a nemzetek feletti irányításban bíznánk ebben az összetett és bonyolult világunkban. Egyébként Habermas nem értékelte negatívnak az EP választás eredményét. Csökkenő, de egy továbbra is támogató közeget lát. Azt elismerte, hogy Európa polgárai nem lelkesednek a közös Európa projekt miatt. Jogosnak vélte az ellenérzéseket, amit a válságkezelési intézkedésekkel magyarázott, hiszen ezeknek köszönhetően egy paternalista hatalom képe rajzolódott ki.
Habermas igazi kérdése az volt, hogy nemzeten túlivá tehető-e a demokrácia, amire igennel felelt. Ehhez nincs szükség közös nyelvre, származásra és vallásra, viszont szükség van a következő 3 feltételre: közös politikai irányultság, közös politikai háttér és kölcsönös mértékű bizalom. Az első két feltételt megvalósíthatónak gondolja, de a harmadik, a bizalom, jelen pillanatban problematikus a válságkezelő programok iránt érzett csalódottság miatt.
Az előadás végén egy kétkamarás EU-s intézményrendszer gondolatát is felvetette, hogy talán érdemes lenne megfontolni. Tartalmas és igen elgondolkodtató volt a közel kétórás előadás.
(Fotó: nol.hu)
