Az utóbbi időben a távol-keleti térségen belül leginkább a kínai Vuhan nevét emlegeti a világ az itt kirobbant koronavírus miatt, viszont a tavaly kezdődött hongkongi tüntetések nem igazán kaptak visszhangot a magyar sajtóban. Én most ez utóbbinak jártam alaposan utána, és összegyűjtöttem nektek a legfontosabb és legaktuálisabb híreket ezzel kapcsolatban.
2019. március 15. óta Hongkong élete merőben megváltozott. Megkezdődtek a 2019-es tüntetések. De mi, vajon miért és hogyan történt mindez?
Kiváltó ok: egy törvénymódosítási javaslat
A tüntetések kiváltó oka a 2019-es hongkongi kiadatási törvény módosítási javaslata volt. Ezen javaslat törvénybe iktatásával a helyi hatóságoknak joga lett volna feltartóztatni, illetve kiadatni olyan embereket, akiket olyan területen köröznek, amelyekkel Hongkongnak nincsen kiadatási egyezménye. Azért váltott ez ki aggodalmat, mert a törvény a hongkongi lakosokat, illetve a városba látogató turistákat közvetlenül kínai jogi fennhatóság alá vonná, ez pedig ellentétes az egy ország – két rendszer elvvel, aláásva a polgári szabadságjogokat. (Az egy ország – két rendszer elv szerint egyetlen Kína létezne, de az olyan területek, mint például Hongkong, Tajvan vagy Makaó megtarthatnák saját kapitalista gazdasági és politikai rendszerüket. Kína többi részén pedig a Kína által létrehozott sajátos szocialista rendszer szerint élnének.) Főleg a fiatalabb réteg úgy érzi, hogy Hongkong mind politikailag, mind gazdaságilag egyre inkább kínai befolyás alá kezd kerülni, ez viszont a fiatalok szerint a lakosság szabadságának elvesztésével is jár.
Június 9. és 12. – Százezrek tüntetnek az utcákon
Június 9. volt az első jelentősebb dátum a tüntetések kapcsán, ugyanis ekkor körülbelül egymillió ember vonult ki az utcákra a törvényjavaslat visszavonásáért. Nem jártak sikerrel, így a következő próbálkozásukra június 12-én került sor, a törvényhozás épülete előtt. Ekkor megpróbálták megakadályozni a javaslat másodszori felolvasását. Itt kezdett súlyosbodni a helyzet, ugyanis az esemény erőszakba torkollott, amikor a rendőrök úgy döntöttek, könnygázt és gumilövedéket vetnek be a tüntető polgárok ellen. A helyzet ezután sem csillapodott, ugyanis 16-án – a javaslat felfüggesztése után – újra tüntettek a hongkongi polgárok, ám ezúttal a korábbi rendőri túlkapásokkal szemben szerették volna kifejezni nemtetszésüket.
Július 1. – Tüntetők törnek be a törvényhozás épületébe
Július elseje fordulópont volt az események között: a tüntetők egy része betört a törvényhozás épületébe. A nyár folyamán fokozatosan egyre erőszakosabbá váltak a tüntetések, egyre több lett a civilek és a rendőrök közötti összetűzés. Jóval nehezebbé tette a helyzetet, hogy állítólagos triádtagok (a szervezett kínai alvilágban egymástól függetlenül tevékenykedő bűnbandák) lakosokra támadtak, ez ellen pedig – a tüntetők szerint – a rendőrség semmit nem tett. Október elsején egyébként – a kínaiak nemzeti ünnepén – újabb tüntetésekre került sor; ekkor egy 18 éves tüntetőt lelőttek.
Forrás: reuters.com
Carrie Lam főminiszter ugyan felfüggesztette a törvényjavaslattal kapcsolatos tárgyalásokat, azonban egészen szeptember 4-ig nem vonta vissza hivatalosan azt. A további tüntetések eredményéül végül október 23-án elvetették a kiadatási törvényt, ám Hongkong kormánya továbbra sem adott engedményeket a tüntetőknek.
Mit is szeretnének elérni a tüntetők?
A tüntetők öt fő követeléssel álltak elő, melyekért a törvény hivatalos elvetése után is harcoltak, harcolnak. Lássuk, mi is ez az öt követelés!
- A kiadatási törvényjavaslat visszavonása. – Ezt sikerült elérniük.
- A hongkongi rendőrség túlkapásainak, valamint brutalitásainak kivizsgálása.
- A letartóztatott tüntetők kiengedem.
- Carrie Lam lemondása.
- A törvényhozás tagjainak közvetlen választhatósága.
Legutóbb 2014 őszén tapasztalhatott Hongkong jelentős tüntetéseket, amikor a szabadságjogokért, valamint a növekvő kínai befolyás ellen szólaltak fel a lakosok. Azért is harcolnak most ismételten, mert azóta a helyzet nem javult.
Augusztus: Fokozódó helyzet
Augusztusra a helyzet még tovább fokozódott: a kormány „agresszív bűnözőknek” nevezte a tüntetőket. A tüntetők pedig azt állítják, hogy a rendőrök provokáció nélkül támadnak rájuk, valamint több olyan esetről is beszámoltak, melyek során bizonyos „fehérpólós verőlegények” – vélhetően triádtagok – megbotozták őket. Nem csak a hongkongi hatóságok próbálkoztak ekkor keményebb fellépéssel: a kínai vezetés is egyre fenyegetőbbé vált. Katonákat mutató videókkal próbálták jelezni a tüntetők felé, hogy nem lesz jó vége az egyre eldurvuló tüntetéseknek.
Az egyetem diákjai megemlékeztek Alex Chow tragikus haláláról a diplomaosztón – Forrás: bbc.com
November: Minden eddiginél kegyetlenebb beavatkozások
Novemberre a helyzet még az eddigiekhez képest is kegyetlenebbé vált: a jogállam a teljes összeomlás szélére jutott, a tüntetések rendkívül erőszakossá váltak. A rendőrség mellkason lőtt egy tüntetőt, de beszámoltak sajnos olyan férfiról is, akit felgyújtottak a kormányellenes tüntetők.
Az egyetemekre is eljutott a tüntetés: rengeteg egyetemista állt a tüntetés oldalára, szeretnének végre ők is demokráciát. A rendőrség könnygázzal oszlatta el a hallgatók tömegét. Sajnos ismét halálesetről számoltak be: meghalt egy diák, Alex Chow, aki leesett egy épület tetejéről, miközben a rendőrök próbálták eloszlatni a tüntető tömeget.
Napjainkban – Egyelőre nincs megoldás
A helyzet még ezután is egyre drasztikusabbá vált: a tüntetésektől megbénult a tömegközlekedés, iskolákat kellett bezárni. A demonstrálók egyre elszántabban küzdenek, a lakosság többsége pedig támogatja őket, ám a propaganda próbálja ezt eltitkolni. Olyannyira fokozott a helyzet, hogy a legfrissebb hírek szerint az egyetemek szinte már a tüntetők főhadiszállásaként funkcionálnak. Itt készülnek a Molotov-koktélok, s mivel bezártak az iskolák, a diákok itt főznek maguknak.
Egyre fokozódik a helyzet, amire mielőbb megoldást kell találniuk. Nem maradhat sokáig ennyire drasztikus a szituáció, s ezzel mindenki tisztában van. Ennek ellenére úgy tűnik, a hongkongi kormány nem készül meghátrálásra, valamint a tüntetők sem adják fel a harcot.
Vajon Hongkong elindul a nyugati demokrácia irányába, vagy akár a hadsereg bevetésével szeretnének véget vetni az egyre drasztikusabbá váló helyzetnek? Egyelőre nincsenek válaszok, csupán tüntetések, konfrontációk és áldozatok. Nem tudni, mi lesz a vége, de egy biztos: minél előbb megoldást kell találni.
Kiemelt kép: www.france24.com
Források: bbc.com, reddit.com, en.wikipedia.org, hu.euronews.com (1), hu.euronews.com (2), hu.euronews.com (3), index.hu (1), index.hu (2), 444.hu (1), 444.hu (2)
