Ismerkedjetek meg J. R. R. Tolkiennal

Tolkien neve szinte mindenki számára ismerősen cseng a mai világban, hiszen ő a szerzője a méltán híres A Gyűrűk ura című alkotásnak. Mindezek mellett azonban az emberek nem igazán ismerik az író életét, munkásságát vagy éppen egyéb műveit. Ez a cikk éppen ezen okból készült, hogy betekintést nyerhessetek egy remek elme életébe, s ezáltal talán jobban megismerhessétek, megérthessétek magát a Gyűrűk urát is.

John Ronald Reuel Tolkien (vezetéknevét ő maga egy interjúban „tolkin”-nak ejtette) 1892. január 3-án született Dél-Afrikában. Édesapja alsóközéposztály-beli angol családból származott, bankárként dolgozott, aki a magasabb fizetés reményében Dél-Afrikába költözött. A kis Tolkien négy éves korában édesanyjával visszaköltözik Angliába, de ebben az időben súlyos veszteség éri, mivel édesapja megbetegszik és meghal. Ezután rossz anyagi körülmények között élnek, s bár a tágabb család próbál rajtuk segíteni, mégis sokat költöznek. Itt fontos kiemelni két helységet: Sercot és Birminghamet. Birmingham egy koszos iparvárosnak számított akkoriban, míg Serco szép környék, tele hegyekkel, ahol Tolkien sokat kirándul, illetve botanikát tanul. Az ismereteinek gyarapítása mellett Tolkien felhasználja, feldolgozza a gyermekkori lakhelyeit a későbbi műveiben is. Nyolc éves korában az édesanyja felveszi a katolikus hitet, ami nemtetszést vált ki a család többi tagjaiból, mivel Angliában ekkor erős katolicizmus-ellenesség van jelen. A plébánia bár segít rajtuk, még midig nem rendelkeznek állandó lakhellyel, szerény körülmények között élnek. 1900-ban a legjobb tizenkét osztályos középiskolába, a King Edward’s Schoolba iratkozik be, ám nem sokkal ezután, 1906-ban édesanyja cukorbetegségben meghal. Árvaságra jut, majd Francis Morgan atya veszi gyámsága alá.

Ebben az időszakban Tolkien elmélyíti hitét, a nehéz időszakban azzal áltatja magát, hogy édesanyja mártírhalált halt, s a katolicizmus az egész életére meghatározó elemmé válik. Még mindig nagyon gyakran, évente, fél évente költözik, viszont odafigyel a tanulmányaira. Már négy éves korában megtanult írni, olvasni, öt éves korában pedig édesanyja latinra oktatta. Hamar kiderül, hogy jó nyelvérzékkel rendelkezik, az előbb említett latint és később az ógörögöt már kiskorában elsajátította. Érdeklődni kezd a középkori holt nyelvek iránt, mint például a középangol, óangol, óészaki, gót, finn, kelta nyelv walesi ága iránt. Tanulmányozni kezdi a nyelveket, ez teszi ki az egész életét, később gyermeknyelvek megalkotásával kísérletezik. Kialakul benne a nyelvek iránti szerelem, s azt vallja, hogy a nyelv kulturális hordozóközeg; ezért is nem működött az eszperantó világbékére törekvő célja. Vagyis a mesterséges nyelvhez mesterséges kultúra kell, a mítosz csak az eredeti nyelven válik élhetővé. Ebben az időben még tagja lesz egy gyerekcsoportnak, a Tea Club Barrowian Society-nek (TCBS), ahol három barátjával egy finom tea mellett váltják meg a világot.

Tizenhat évesen találkozik egy hozzá hasonló körülmények között élő, árva lánnyal, Edith Brattal, akibe azonnal beleszeret. Gyámja látván, hogy a lány eltereli Tolkien figyelmét az iskolától, eltiltotta őket egymástól addig, míg Tolkien el nem éri a nagykorúságot, azaz a huszonegy éves kort. Morgan atya kivetnivalónak találta azt is, hogy Edith Bratt anglikán vallású. Tolkien legalább annyira ragaszkodott gyámjához, mint Edith-hez, ezért a hároméves tilalmi időszakot betartotta. Egyetlen korai kivétel történt, ekkor gyámja egyetemi tanulmányainak beszüntetésével is megfenyegette. A tilalom lejártával aztán Tolkien azonnal feleségül vette Edithet (1916. március 22.). Férje hatására ő is áttért a katolikus hitre. Tolkien feleségét később Lúthien alakjában örökítette meg írásaiban. „Ő volt az én Lúthienem” – írta később egy levelében fiának, Christophernek. Közben Tolkien sikeresen leérettségizik, és felvételt nyer Oxfordba, ahol először klasszika-filológia szakon kezdi, ám később vált angol irodalomtörténetre. Itt tudományos szinten megismerkedik a nyelvészettel, mitológiával.

A szerelmeseket az első világháború szakítja szét, mivel Tolkien bevonul katonának, és kivezénylik őt a frontra. Lövészárok-lázat kap, ezért a háború nagy részét hadikórházakban tölti, ugyanakkor itt kezdi el írni A szilmarilok című alkotását. A megalkotását még egy TCBS-beli megállapodás ihlette, hiszen ők négyen kitűztek egy feladatot maguknak: megteremteni az angol mitológiát (Az angol nép nem rendelkezik mitológiával, mert az elveszett, ezért újat kell alkotni helyette.) A háború alatt a TCBS számára két fontos tagja meghal, ezért neki kell folytatni a feladatot. 1916-tól 1919-1920-ig elkészül a mitológia nagy részének első vázlatával, hogy megalkossa a hiányzó angol mitológiai rendszert. A történetének alapja az, hogy egy hajós eljut Valinorba, megszerzi az ott keringő meséket, és ez az anyag Tolkien kezébe jut. Tolkien végig úgy tesz, mintha a szerkesztője, fordítója lenne a történeteknek. Rögtön a háború után felkérik az Oxford English Dictionary szerkesztőjének. A szótárat még 1861-ben kezdik el, és a cél a teljes angol szókincs feltérképezése, a szavak jelentésének és etimológiájának meghatározása. Tolkienra a régi angol szavak szócikkeit bízzák rá.

Egy évvel később tanári megbízást kap a leedsi angol tanszéktől, amelyet elfogad. Folytatja a tudományos munkásságát és a mítoszalkotást, ugyanakkor egy újabb klubbot alakít, a Viking Club-ot, ahol társaival lefordítják az összes angol kocsmadalt ógermánra és görögre. Ismét kap egy tanári felkérést, de most már Oxfordból, amit szintén elfogad, ezért a család Oxfordba költözik. A Pembroke College-ben 1925-től kezd óangolt tanítani. A napirendje a tanításból, a misejárásból és egy újabb kocsmai klubból, az Inklings baráti körből tevődik össze (ennek a körnek például C. S. Lewis is a tagja), amelynek üléseit a „The Eagle and Child” kocsmában tartják meg. Pipa és sör mellett újra és újra megváltják a világot, alkotói versenyeket hirdetnek egymás között, Tolkien pedig A szilmarilok még két változatával készül el.

Az 1934-35-ös tanévben részt vesz az egyik helyi középiskola érettségi tesztjeinek kijavításában. Közben saját gyermekeinek (John, Michael, Christopher, Priscilla Anne) folyamatosan ír meséket. Az egyik ilyen játékuk volt, hogy Tolkien a Télapó nevében írt, lejegyezte a Télapó kalandjait, illusztrálta is ezeket, majd a gyerekek válaszoltak a levelekre. Több ehhez hasonló alkotás született, például a Sonkádi Egyed gazda vagy éppen A hobbit. A hobbit végül egy kiadó szerkesztőjéhez kerül, akitől tovább vándorol annak fiához. A fiúnak nagyon tetszik a mese, akinek hatására 1937-ben a kiadó engedélyt ad A hobbit kiadatására. Annyira sikeres lesz a könyve, hogy a kiadó megrendeli a mese folytatását, ami először nem tetszik Tolkiennek, de végül rááll a kérésre. A szilmarilok és A hobbit folytatását egyszerre írja meg, amiből megszületik A Gyűrűk ura. Ezt alkotást Tolkien tizenkét évig írja, és 1950 körül készül el vele. A Gyűrűk ura már nem gyermekmese, nyolcszor olyan hosszú, mint A hobbit, továbbá fontos leszögezni, hogy nem trilógiáról van szó, hanem egyetlen egy műről, a három könyvre szedése csupán kiadói technika. 1954-ben jelenik meg A Gyűrű szövetsége, illetve A két torony, 1955-ben A király visszatér, mindezek mellett pedig megírja még a Függelékeket. Nem csak Angliában, de az Amerikai Egyesült Államokban is nagy sikert ér el vele, az alkotás a hippik kedvenc könyvévé válik. 1964 környékén végleg befejezi A szilmarilokat, ugyanakkor állandóan elégedetlen vele, folyamatosan javítgatja. Az élete utolsó szakaszában még egy filmproducer is megkeresi, akinek a nagy pénzösszeg miatt (amit gyermekeire hagyott) eladja A hobbit és A Gyűrűk ura jogait. Edith 1971-ben bekövetkezett halála után kedélybetegséggel és emésztési panaszokkal küzd, majd 1973 kora őszén megbetegedett, augusztus 30-án csütörtök éjjel rosszul lett, ezért egy Bournemouth közeli magánkórházba vitték. Állapota egyre rosszabbá vált, akut vérző gyomorfekélyt diagnosztizáltak nála az orvosok, amely elfertőződött, és a fertőzés gyorsan terjedt; végül szeptember 2-án, szombaton kora reggel végzett vele. Halála után fia, Christopher vette gondozásába a hagyatékét, és mivel neki nem tetszett, hogy édesapja eladta két műve jogait, ezért azóta sem enged mást megfilmesíteni. Életművének nagyrésze halála után kerül ki főleg Christopher Tolkien által, aki csupán összeollózta a történeteket, módosítani semmit nem módosított rajtuk.

Tudtad-e?
– Tolkien alkotása a fantasy besorolást kapta, ám valójában a műfaja mythopoeia, azaz a „csinált mítosz”.
– Arda a mi világunk, Középfölde pedig Európát takarja.
– Létezett egy fogadás C. S. Lewis és Tolkien között, amely szerint Lewis-nak egy olyan művet kell alkotnia, amely más univerzumban játszódik, de az akkori jelenben (Narnia), míg Tolkiennek a múltban, de a mi világunkban.
– Tolkien alkotásai az Ábrahám előtti időkben játszódnak (itt jól megmutatkozik Tolkien mély katolicizmusa, mivel a Bibliával nem ellentétes az, ha az Ábrahám előtti időkre ír alternatív eseményeket).
– Tolkien bár a múltról ír, mégis a kor emberéhez szól.
– Az alkotásaihoz felhasználta például a kelta Artúr-mondakört vagy a skandináv Kalevalát.
– Tolkien nagyon sokszor változtatta meg a tulajdonneveit, amit nem úgy jelölt, hogy egy helyen feltüntette, hanem ahol az az adott név szerepelt, minden egyes alkalommal áthúzta, és felé írta az új változatát (néha előfordult, hogy az új változatnak is új változata lett, ezért aztán nagyon nehéz feldolgozni Tolkien kéziratait).
– A Gyűrűk urának egyáltalán nincsen sem első, sem második világháborús vonatkozása

Tudtad-e, hogy ha komolyabban érdekel Tolkien, az ő munkássága és élete, akkor lehetőséged van előadást, illetve szemináriumot látogatni az ELTE-BTK-n? Ezen a honlapon tájékozódhatsz a részletekről, ugyanakkor információkat szerezhetsz Tolkiennel kapcsolatos eseményekről, versenyekről, tanulmányokat olvashatsz vagy éppen a témában jártas emberekkel beszélgethetsz.

Életében kiadott művek
– 1937 A hobbit / A babó (magyarul: 1975)
– 1945 Leaf by Niggle (nem Középföldén játszódik)
– 1947 On Fairy-Stories (tanulmány, nem kimondottan Középföldéhez kapcsolódó, de fontos)
– 1949 A sonkádi Egyed gazda (középkori mese, nem Középföldén játszódik; magyarul: 1988; megjelent Giles, a sárkányok ura címmel is)
– 1954 A Gyűrű szövetsége, A Gyűrűk Ura 1. rész (magyarul: 1981)
– 1954 A két torony, A Gyűrűk Ura 2. rész
– 1955 A király visszatér, A Gyűrűk Ura 3. rész
– 1962 Bombadil Toma kalandjai és más versek a vörös könyvből (versek)
– 1964 A gyűrű nyomán – Fa és levél (az On Fairy-Stories és a Leaf by Niggle egy könyvben)
– 1967 A woottoni kovácsmester (magyarul: 1994)
– 1967 The Road Goes Ever On (dalok Donald Swann zeneszerzővel közösen)

Posztumusz művek
– 1977 A szilmarilok (magyarul: 1991)
– 1980 A Gyűrű keresése (magyarul: 1995)
– 1981 The Letters of J. R. R. Tolkien
– 1983 The Monsters and the Critics (tanulmányok)
– 1983 Az elveszett mesék könyve I. (magyarul: 1996)
– 1984 Az elveszett mesék könyve II. (magyarul: 1996)
– 1985 The Lays of Beleriand
– 1986 The Shaping of Middle-earth
– 1987 The Lost Road and Other Writings
– 1988 The Return of the Shadow (The History of The Lord of the Rings v.1)
– 1989 The Treason of Isengard (The History of The Lord of the Rings v.2)
– 1990 The War of the Ring (The History of The Lord of the Rings v.3)
– 1992 Sauron Defeated (The History of The Lord of the Rings v.4)
– 1993 Morgoth’s Ring (The Later Silmarillion v.1)
– 1994 The War of the Jewels (The Later Silmarillion v.2)
– 1996 The Peoples of Middle-earth

Forrás: wikipedia.hu, tolkien.hu
Kép: thepandorasociety.com