Díszdoktori címeket adták át a Pázmány-napon

Pázmány Péter egyetemalapító tiszteletére május 12-én ünnepi közgyűlést tartott az ELTE Szenátusa. A Pázmány-napon adták át idén is a díszdoktori címeket.

A Pázmány-napon Kósa László Széchenyi-díjas akadémikus, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének professor emeritusa tartott előadást. Témául Kósa László a magyarországi reformációt választotta, nem csak Pázmány Péter ellenreformációs tevékenységének tiszteletére (melynek következménye az egyetemalapítás is), hanem a reformáció 500 éves évfordulója miatt is.

Ezt követően Mezey Barna rektor átadta Kósa Lászlónak a Jubileumi Ezüst Emlékérmet.

A továbbiakban a Szenátus négy kiemelkedő tudóst tüntetett ki “Doctor et professor honoris causa” címmel, mellyel azokat az elismert és nagyhatású tudósokat díjazzák, akik hosszú ideje eredményesen működnek együtt az ELTE-vel.

 A Természettudományi Kar felterjesztésére díszdoktorrá avatták Csiszár Imrét, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusát. “Csiszár Imre a BME professor emeritusa, az MTA rendes tagja. 1961-ben szerzett matematikusi diplomát az ELTE-n. Végzése után rögtön a Matematikai Kutató Intézetbe (ma MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutató Intézet) került, ahol előbb az Információelméleti Csoportot, majd a Sztochasztika Osztályt vezette. 1972-től 2008-ig egyetemi tanárként dolgozott az ELTE Valószínűségelméleti és Statisztika Tanszékén, emellett a BME-n is tanított. A Rényi Intézet kutatóprofesszor emeritusának kutatásai széles kört ölelnek fel: bár már korai munkái is információelméleti témákkal foglalkoztak, több kiemelkedő eredményt ért el a csoportokon értelmezett valószínűségi mértékek témakörében is. Később jelentős eredményeket mutatott fel a kódelmélet területén is. Körner Jánossal közösen írt könyve a matematikusok több generációjának nyújtott alapvető ismereteket az információelmélet tanulmányozásához. Számos külföldi egyetemen volt vendégprofesszor, munkásságát több hazai és külföldi tudományos díjjal ismerték el.” (elte.hu)

A Pedagógiai és Pszichológiai Kar felterjesztésére  díszdoktori címet kapott Mark Griffiths, a Notthigham Trent Egyetem pszichológiaprofesszora. “Mark Griffiths a brit Pszichológiai Társaság tagja. Szakmai érdeklődésének fókuszában a viselkedési addikciók, azon belül elsődlegesen a szerencsejáték- és a videójáték-függőség problémája áll. A témakör egyik legelismertebb kutatója, mintegy 550 referált folyóiratban jelent meg tudományos publikációja, 5 saját könyv és mintegy 140 könyvfejezet fűződik a nevéhez. Tanácsadóként dolgozott a norvég kormány megbízásából, és részt vett az Egyesült Államok szerencsejáték-addikciók hatásával foglalkozó bizottságának munkájában. Az ELTE-vel való kapcsolata túlmutat a doktori hallgatók mentorálásán. Számos további kutatói együttműködés és hallgatói-oktatói csere valósult meg közreműködésével a két egyetem között.” (elte.hu)

A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar felterjesztésére díszdoktori kitüntetést vehetett át  Mesterházi Zsuzsanna gyógypedagógus. “Mesterházi Zsuzsanna az ELTE professor emeritusa, a gyógypedagógia nemzetközileg is széles körben ismert, iskolateremtő tanára és kutatója. Főigazgatóként ő irányította az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának jogelőd intézményét, majd a 2000-ben bekövetkezett integrációt követően a kar első vezetőjeként sokat tett azért, hogy a gyógypedagógia, a gyógypedagógus-képzés és a gyógypedagógiai kar elnyerje méltó rangját és helyét az ország vezető tudományegyetemének sokszínű képzési és kutatási portfóliójában. Tevékenyen vett részt szaktudománya mindhárom képzési ciklusra kiterjedő, teljes körű képzési spektrumának létrehozásában, először az egyetemi képzés, majd a mesterszak elindításában, később kidolgozta és vezette az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolájában létrejött Gyógypedagógia programot.” (elte.hu)

A Bölcsészettudományi Kar felterjesztését támogatva vehette át a díszdoktori kitüntetést Szabó Miklós professor emeritus. “Szabó Miklós 1963-ban szerzett régészet–latin szakos diplomát az ELTE-n. Pályafutását a Magyar Nemzeti Múzeumban kezdte, majd a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteményében folytatta. 1978-tól félállásban, 1987-től teljes állásban oktatott a BTK-n, ahol alapjaitól felépítette a klasszika archaeológia szakot. Az 1995-ben alakult Régészettudományi Intézetet tíz évig vezette. 1993-tól két cikluson át volt az ELTE rektora. Legnagyobb eredménye annak az úttörő, és azóta világszerte alkalmazott eljárásnak a kidolgozása, amellyel a klasszika archaeológia módszereit kiterjesztette a kelta művészet vizsgálatára. A franciaországi Bibractéban a vezetésével feltárt kora császárkori fórum és bazilika különös nemzetközi figyelmet kapott.” (elte.hu)

Az ünnepségen az ELTE BTK Zenei Tanszék vegyes kórusa Kodály Zoltán Szép könyörgés című művét, majd a Nagyszombati himnuszt adta elő Mindszenty Zsuzsánna vezetésével.

Forrás: elte.hu

Kiemelt kép: elteonline.hu (Pázmány Péter)