“Azt várjuk az ombudsmantól, hogy mindenki számára látható és bizalomkeltő legyen” — interjú Pozsár-Szentmiklósy Zoltánnal

Az elmúlt hetekben az ELTE-sek sokszor találkozhattak az egyetemi ombudsmani tisztség létrehozásának hírével. Az ELTE Online Pozsár-Szentmiklósy Zoltánnal, a hallgatói ügyek rektori biztosával, a projekt koordinátorával készített interjút. Szerettük volna megismerni a koncepció előzményeit, illetve magának az ombudsmannak a jövőbeli funkcióit.

Miért merült fel az egyetem vezetőiben, hogy létrehozzák az egyetemi ombudsman intézményét, milyen út vezetett idáig?

Én úgy tekintek erre, mint egy folyamatra. Ennek egy nagyon fontos állomása 2015 nyara, amikor az ELTE Szenátusa elfogadta az egyetem erőszak-megelőzési koncepcióját. Ebben egyrészt megfogalmaztuk a problémát, hogy milyen jelenségek azok, amelyekkel foglalkozni kell. Nyilván itt a gólyatábori bántalmazások voltak a mindannyiunkat sokkoló, legkomolyabban veendő előzmények. Magának a koncepciónak számos célkitűzése, ajánlása volt. Az egyik ilyen markáns ajánlás az volt, hogy végezzünk egy kutatást az ELTE hallgatói körében, mérjük fel, hogy milyen attitűdök, tapasztalatok befolyásolják az egyetemi polgárok közötti viszonyokat, interakciókat, hogy mennyire vannak jelen az előítéletek vagy a szexizmus a napi gyakorlatban, az oktatók és a hallgatók közötti viszonylatban, hogy van-e zaklatási tapasztalatuk. Ezek mind mérhető kérdések. Ez a kutatás – azt gondolom – nagyon fontos eredményeket hozott, melyek világosan mutatják, hogy ezen a területen van még mit tennie az ELTE-nek. Mi sem vagyunk másabbak, mint a minket körülvevő társadalmi közeg, így valószínűleg az ELTE-s hallgatók tapasztalatai sem különböznek jelentősen, ezért – mivel ezek a jelenségek nálunk is kimutathatóan, számszerűsíthetően megjelentek – foglalkozni kell velük. Van arra adat, hogy a férfi hallgatók 10%-a, míg a női hallgatók 12%-a tapasztal oktató irányából szexista megnyilvánulást, és ez lehet, hogy „csak” egy vicc, de lehet, hogy egy sokkal erősebb megalázás, amelynek egyértelműen nincs helye az egyetemen. Kiemelném még például a szexuális zaklatás tapasztalatát egy másik ELTE-s féltől, aki akár ismerős is lehet, de ez attól még egyáltalán nem tolerálható. Ez a női hallgatóknál 6, a férfiaknál pedig 2%-ra tehető. A szexuális erőszak is kimutatható: ilyen jellegű zaklatást a férfiak 1, a nők viszont 3%-ban éltek már át a hallgatók közül. Hozzá lehet tenni, hogy ezek a tapasztalatok általában nagyobb arányúak egy nem ELTE-s fél irányából. A stratégiai tervezés, amelynek fontos eleme volt az erőszak-megelőzési koncepció elfogadása, folytatódik tehát a kutatási eredmények felhasználásával. Ebben segítenek azok az adatok is, amelyek azt mutatják, mennyire bíznak a hallgatók az egyetemi fórumokban, mennyire használják ezeket az eljárásokat és támogatási formákat, valamint az is, hogy mennyire ismerik ezeket. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy ezek ismeretszintje igen alacsony. Bár van az egyetemen tanácsadói hálózat, és az ELTE minden polgára hozzáférhet a pszichológusi segítséghez, mégis nagyon kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. Az is kevésbé jellemző, hogy a hallgatók formális panaszt tennének valamelyik vezetőnél, mert nem látnak arra mintát, hogy lennének ilyen módon megoldott ügyek. A kutatásból az is kiderült, hogy láthatóvá kell tenni a támogatási formákat, eljárásokat. Itt tartunk most a folyamatban, minderre reagálva fogalmaztuk meg az ombudsmankoncepciót.

Pozsár-Szentmiklósy Zoltán egyetemi adjunktus (saját archívum)

Pozsár-Szentmiklósy Zoltán egyetemi adjunktus (saját archívum)

Amennyiben valakit valamilyen sérelem ér, milyen megoldást jelent számára az ombudsman?  Hogyan képzeljük el annak a menetét, ha hozzá akarnak fordulni, és milyen lépéseket tud tenni egy-egy ügy megoldása érdekében?

Azt várjuk az ombudsmantól, hogy mindenki számára látható és bizalomkeltő legyen. Fontos, hogy bízzanak abban az egyetemisták, hogy aki hozzá fordul, az pártatlan, méltányos eljárásra számíthat. Ennek számos előfeltétele van: többek közt az, hogy az ombudsman független legyen, hogy a felhatalmazása, legitimitása erős legyen, és súlya legyen a megnyilvánulásainak. A szakismeretek és kompetenciák legalább ennyire fontosak! Abban, hogy a panaszost „becsatornázzuk” az ombudsman felé, nagyban számítunk majd a kari kapcsolattartókra is. Ha eljut hozzá egy panasz, ő egy biztonságos környezetben tudja feltárni az ügy hátterét azzal, hogy biztosítja a panasztevőnek az anonimitást, és vele közösen tervezik meg a lehetséges megoldási stratégiát. Vannak olyan helyzetek, amelyek megoldhatók mediáció útján, ilyenkor ebben tud segíteni. De akad olyan is, amikor ez a módszer szóba sem jöhet, például egy szexuális zaklatási ügynél. Ekkor az ombudsman lehet az, aki működésbe hozza az ELTE meglévő mechanizmusait azáltal, hogy etikai eljárást kezdeményez, és az egyetemi döntéshozókhoz vagy más hatósághoz fordul.  Ő tehát az, aki biztosítja a támogatást és a védelmet a panaszos számára, ugyanakkor tovább tudja vinni az ügyet, ha erre szükség van. Persze minden ügy más és más. Valószínűleg hosszabb időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a tipikus megoldási utakat és eljárásokat pontosan körül lehessen rajzolni.

Az ombudsmannak lenne olyan hatásköre, amellyel el tudna indítani egy fegyelmi eljárást?

Az ombudsman nem döntéshozó, ez egy nagyon fontos dolog! Ő lehet egy hiteles és meggyőző szóvivő, lehet az, aki etikai vagy akár fegyelmi eljárásokat kezdeményez. Mindez azért előnyös, mert az ő fellépésének nagyobb lehet a súlya, ezt pedig megelőzi az ügy empatikus és körültekintő kivizsgálása. Tehát a támogatás és a proaktivitás az, amit az egyetemi ombudsman ebbe a rendszerbe tud hozni. A támogatás nemcsak a panaszosok felé irányul, hanem az egyetemi szervezeti egységek számára is tud jó gyakorlatokat javasolni.

Az ELTE-n már javában elindult ez a folyamat. Mikorra várható, hogy hivatalban lévő ombudsmanunk lesz, és a rendszer elkezdi a működését?

Az egyetem a stratégiai döntést már meghozta, tehát ebbe az irányba indultunk el. Több fórumon elmondtuk, hogy az lenne az optimális, ha a rendszer 2018. január 1-jétől működne. Eddig a működéshez kapcsolódó „peremfeltételeket”, minimumkövetelményeket határoztuk meg. Ilyen a függetlenség, vagyis az a követelmény, hogy az ombudsman nem lehet annak a szervezeti struktúrának a része, amelyet vizsgál, neki az Etikai Kódex normarendszere alapján kell eljárnia. Komplex tudásra van szüksége a pszichológia, a jog, a társadalmi nemek tudománya és a kommunikáció területén. A kompetencia oldaláról pedig a jó kommunikációs és mediációs képesség, az empátia hangsúlyozandó. Ezek nyilván nincsenek meg egy személyben  egyszerre, de egy két- vagy háromfős, jól működő stáb mindezt tudja hozni. A kiválasztási eljárást még részletesen ki kell dolgozni: minden valószínűség szerint megfelelő szakmai tapasztalat és tudás birtokában egy komplex programmal kell majd pályázni. A pályázatokról szakmai testületek foglalhatnak állást, és természetesen véleményt nyilváníthatnak az egyetemi polgárok is. A folyamat végén az ELTE legfőbb döntéshozó szerve, a Szenátus adhatja meg a felhatalmazást a mandátum gyakorlására.

plakat_01

Magyarországon van más egyetem, ahol működik ombudsman? Milyen mintákat vesznek alapul a rendszer kialakításához?

Nincs, az ELTE az első. Azt fontos látni, hogy ennek az intézménynek van nemzetközi gyakorlata. Számos észak-amerikai és skandináv egyetemen működnek ombudsmanok. Magyarországon is van erről intézményes tudás, az Eötvös Károly Intézet erre vonatkozó modellszabályzatot is kidolgozott. Az amerikai egyetemi ombudsmanok profiljába leggyakrabban az egyetemi polgárok közötti konfliktusok kezelése tartozik. Az ELTE-ombudsman azonban nemcsak panaszmechanizmusokkal foglalkozna, hanem aktív kommunikációt is kellene folytatnia, valamint javaslatokkal, ajánlásokkal támogatnia az egyetemi működést. Három pilléren alapul majd tehát a működés: panaszkezelés, kommunikáció és folyamatos monitorozás, ajánlások, protokollok kidolgozása és előterjesztése. Mindennek fókuszában a hallgatók személye és méltósága áll. Ezen belül a szexizmus egy kiemelt téma, amellyel külön is foglalkoznia kell az ombudsmannak.

Többször említette már a mediációt. Miben segít pontosan, hogyan kell elképzelni ennek a működését?

Itt nem feltétlenül a jogszabályok által kínált megoldásokra kell gondolni, hanem egy funkcionális dologra. Az ombudsman abban segíthet, hogy az egymással egy adott helyzetben konfliktusban álló, de az értékek szintjén egyébként közös platformon lévő felek közösen elfogadható megoldást találjanak a problémájukra. Sokszor lehet azonban olyan függő helyzet, amelyben nem tud segíteni a mediálás – és természetesen olyankor sem, amikor bántalmazás történt.

kepes_05

Augusztus 1-jétől az ELTE-nek új rektora lesz Borhy László személyében. Mennyire fogja befolyásolni a rektorváltás ezt a folyamatot?

Azért vagyok nagyon bizakodó, mert Mezey Barna rektor úrhoz hasonlóan a megválasztott rektorunk, Borhy László professzor úr is támogatja a projektet, pályázatában is szerepel az ombudsmani tisztség létrehozása. Reméljük, hogy ez a munka zavartalanul tud tovább folytatódni, és 2018 januárjától megkezdheti működését az ELTE-ombudsman.

Számos plakáttal, Facebook-oldallal, digitális anyaggal próbálják eljuttatni az információkat a hallgatókhoz. Milyen eredményekre számítanak ezeknek a csatornáknak a használatával?

Varga Anna Gizella grafikáit tartalmazó plakátok, szórólapok hívják fel a figyelmet a szexizmus jelenségére és a rendelkezésre álló támogatási formákra. A projekt honlapjával, a Facebook-oldallal és az elmúlt hetekben megrendezett kari fórumokkal az a célunk, hogy minél szélesebb körben ismertessük meg az egyetemistákkal a projekt célkitűzéseit – ebben a folyamatban a lehető legtöbb csatornát meg kell nyitni. Akkor várható azonban valódi áttörés, ha az egyetemi ombudsman működése láthatóvá válik. Az első időszakban már lesznek anonimizált, de nyilvánosságra hozott ügyek, megoldási javaslatok, ajánlások. Ha a tevékenység látható, akkor meg tud erősödni az intézmény ismertsége és hitelessége. A Nemzetközi Ombudsmanszövetség ajánlása éppen azt tartalmazza, hogy a szabályozás kialakításával párhuzamosan az intenzív kommunikációt is el kell kezdeni.

kepes_02

Önnek mint a hallgatói ügyek rektori biztosának, milyen szerepe van az ombudsmani hivatal előkészítésében?

Az én dolgom ebben a folyamatban a koordináció, amely lényegében az erőszak-megelőzési koncepció kidolgozásának előkészítésével kezdődött. Még ebben a rektori ciklusban szeretnénk a kutatási eredményeket és az ombudsmanprojekt legfontosabb elemeit a lehető legszélesebb körrel megismertetni.  A kommunikációs feladatokat a szabályozási koncepció kialakítása követi. Ennek véleményezésében a szakértők mellett természetesen az egyetemi polgárokra is számítunk, ezt követi majd az egyetemi fórumok döntése a szükséges szabályzatmódosításokról.

Ebben a munkában kiktől kap segítséget?

Ez egy nagyon jól működő hálózat, amelyet a résztvevők elkötelezettsége tart össze. Az egyetemi és a kari vezetők felelős, egységes támogatása mellett kiemelném a Hallgatói Önkormányzatot, amely a kutatás finanszírozásában és a kommunikációs kampányban is aktív szerepet vállal. A szexizmussal kapcsolatos, tudományosan is jelentős eredményeket hozó kutatás, amelyet Gregor Anikó koordinált, az ELTE szakembereinek együttműködésével valósult meg: Giczi Johanna, Kovács Mónika, Ligeti Anna Sára, Simon Dávid, Szabó Mónika és Zabolai Margit részvételével, valamint azoknak a hallgatóknak a segítségével, akik az interjúk elkészítésébe kapcsolódtak be. A kutatás előkészítése során számos szakértővel, egyetemi oktatóval, civil szervezettel álltunk kapcsolatban, akik több körben, részletesen véleményezték a szakmai anyagokat. Rendszeres kapcsolatban állunk az Életvezetési Tanácsadó-hálózat vezetőjével, Karner Orsolyával és munkatársaival, akik azt is biztosítják, hogy abban az átmeneti időszakban, amíg nincs egyetemi ombudsman, fogadják, majd – az érintett kérése esetén – továbbítják az egyetemi polgárok panaszait. Az egyes karokon már kapcsolattartók is segítik a munkánkat, akik nagyban hozzájárulhatnak a projekt láthatóságának erősítéséhez. A projekt kommunikációját elkötelezett hallgatók is segítik, Sziráki Edit és Varga Virág most kapcsolódtak be ebbe a munkába. A későbbiekben a tudományos diákköri hallgatók közreműködésére számítunk a külföldi egyetemi ombudsmanmodelleket vizsgáló kutatásban. További szakmai egyeztetések céljából Horváth Júlia, a Berkley Egyetem ombudsmanjának munkatársa ajánlotta fel a segítségét. A projektet támogatja Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa is, akinek a javaslataira természetesen továbbra is számítunk. Valamennyiüknek köszönettel tartozunk.

Korrektor: Mayer Péter (ELTE BTK)

Kép: Pozsár-Szentmiklósy Zoltán archívuma, kiemelt kép: facebook.com

Plakátképek: Varga Anna Gizella

 

plakat_03