Rektort választott a Szenátus: támogatják Borhy Lászlót

Az ELTE Szenátusa 2017. április 24-ei ülésén  dönthetett a rektor személyéről. A Szenátus Borhy László régész, akadémikus, egyetemi tanár, a BTK dékánja számára nagy többséggel adott bizalmat. 

Az ülés elején Mezey Barna rektor elmondta, hogy első napirendi pontként véleményezik a rektorjelöltet és a rektori pályázatot. Mezey 2017. július 31-éig ül hivatalában, hét év után adhatja át utódjának a feladatkörét. Az Emberi Erőforrás Minisztériuma által kiírt rektori pályázatra egyetlen pályázat érkezett, amelyet a fenntartó érvényesnek nyilvánított. Borhy László egyetemi tanár, akadémikus, a BTK dékánja adta be a pályázatát. A pályázat a kiírás szerint négy évre szól, 2017. augusztus 1. és 2021. július 31. közötti időszakra. Borhy Lászlót és pályázatát az elmúlt hetekben a Kari Tanácsokon már véleményezték, pozitívan fogadták.

A rektorjelölt Borhy eredetileg is a Szenátus tagja, ez alkalomból elkísérte őt a családja is.

20170424_Rektorvalsztas-Voros_Tamas-002

Borhy szót kapott, röviden bemutatta pályájának eddig állomásait. 1988-ban végzett az ELTE-n történelem-régész szakos bölcsészként. Szakterületévé a római hadtörténet és felirattan vált, a római kori Brigetio városának feltárásait vezeti régóta. Az egyetemi ranglétrát végigjárva, 2006-ban kapott a köztársasági elnöktől egyetemi tanári kinevezést. 2005-től mesterétől, Szabó Miklós egykori rektortól vette át az Ókori Régészeti Tanszék vezetését. 2014-től a Régészettudományi Intézet igazgatója, majd egy évvel később a Bölcsészettudományi Kar dékánja lett. 2013-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Elmondta, hogy rektori pályázata középpontjában a tudományegyetemi lét, a tudományos lét oktatásban való megjelenése áll. Többek között kiemelte a “tudós tanárok, tanár tudósok” képzését, amely szintén ennek fényében történik. Fontos számára a tehetséges tanulók toborzása, a nemzetközi hírnév még magasabb szintre emelése. Az ELTE négyszáz éves története során a tudás generációról generációra, oktatóról hallgatóra öröklődik. Ezért képes az ELTE irányadónak maradni a tudomány és a felsőoktatás terén Magyarországon. Ezt a szerepet pedig meg kell őrizni.

18136266_1460115907368306_502200362_n

A bemutatkozás után a Szenátus tagjainak lehetősége nyílt kérdést feltenni a rektorjelölthöz. Sujtó Attila, az EHÖK elnöke először is megköszönte, hogy a rektorjelölt a pályázatírás során közreműködött a Hallgatói Önkormányzattal. Azt mondta, minden vezetőjelöltet meg szokott kérni arra, hogy mondja el három jó és három rossz tulajdonságát, így tőle is ezt kéri. Király Miklós egyetemi tanár kérdése inkább a kancellárhoz szólt, mennyire megvalósíthatók finanszírozási szempontból a rektori pályázatban kitűzött célok, hiszen – ahogy elmondta -, először választanak úgy rektort, hogy az egyetemnek két vezetője van, rektor és kancellár. A kancellár elmondta, a rektori pályázat legtöbb céljainak jó része költségvetési szempontból megvalósítható.

A jelölt távollétében vitára volt lehetőség, amely nagyon gyorsan lezajlott. Ezt követően Rikker Emília igazgatási vezető felvázolta a szavazás törvényi hátterét és menetét. A szavazás érvényességéhez a Szenátus tagjai közül minimum 23 főnek (azaz a felének) van szükség az érvényes szavazatára. A szavazócédulákat külön helyiségben kell kitölteni, és urnába helyezni.

20170424_Rektorvalsztas-Voros_Tamas-003

A szavazás befejezése és a szavazatszámlálás után Mezey Barna rektor hirdette ki az eredményeket. Az ELTE Szenátusa 41 igen, 2 nem és 0 tartózkodás mellett támogatta Borhy László 2017. augusztus 1-jétől történő rektori kinevezését. Ezt követően a fenntartóhoz eljuttatják a szenátusi véleményt.

Képek: Vörös Tamás (ELTE Online)

  • Kis Bogárka

    Nem tudom, mennyire nyilvános egy szenátusi ülés illetve a jegyzőkönyve, de szerintem sok olvasó lenne kíváncsi pl. a rektori program mélyebb (nem csak hangzatos jelszavakból álló) részleteire is, illetve pl. a HÖK elnök kérdésére adott válaszra is.