Sürgősségi szavazás lesz kedden a CEU ellehetetlenítésével járó törvényjavaslatról; az ügyben Orbán Viktor is nyilatkozott a sajtónak; az ELTE vezetősége nyilvános állásfoglalását közölte; a magyar főkonzulátus Facebook-oldaláról eltűntek a nemrég tartott CEU-s öregdiákok találkozójáról készült fényképek; Kovács Zoltán lemondta a kerekasztal-beszélgetést; az Európai Egyetemek Szövetsége is elítéli a javaslatot – összefoglalónk a legfrissebb, CEU-t érintő hírekről.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfő reggel kivételességi javaslatot nyújtott be, melyet 115-49 arányban fogadott el a parlament – ennek köszönhetően holnap, azaz kedden délig szavazhatak a törvényről. A sürgősséget szintén megszavazó Orbán Viktor miniszterelnököt az Index újságírója kapta el a Parlament folyosóján, hogy a döntés okáról kérdezze. „Látom, milyen ideges a hangulat.”, mondta a miniszterelnök, majd az újságíró közbevetésére, miszerint épp a követhetetlen és indokolatlan tempó a közvélemény idegességének oka, Orbán arra kérte, „higgyen a magyar kormány jószándékában”, és az amerikai vezetés jószándékában is – hiszen az új törvény államközi szerződéshez kötné a jövőben a külföldi egyetemek működését. Egy másik újságíró azon kérdésére, hogy „megmaradjon-e a CEU?”, a miniszterelnök azt felelte, „tárgyalunk az amerikaiakkal, meglátjuk, hogy ők mit szeretnének”. Végül a Közép-Európai Egyetem és a CEU szimbiózisának problematikusságát magyarázta el a jelenlévőknek: „Aki nem jártas az oktatáspolitikában, nem igazodik ki, hány egyetem, hány papír hol van akkreditálva.” A kormányfő szerint vannak Magyarországon szabályok, amelyeket mindenki betart, leszámítva 27 egyetemet, és ebből a “Soros-egyetem” csak egy. Az Index szerint egyébként a miniszterelnök mindent megtett annak érdekében, hogy elkerülje a találkozást a sajtóval.
Eközben az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezetősége támogató nyilatkozatot adott ki, a honlapon olvasható teljes állásfoglalás egy fontos részletét idézzük:
„A CEU-hoz közünk van, kölcsönösségen, elfogulatlanságon, a tudományos megismerés korlátozhatatlanságának hagyományán alapuló viszonyunk személyes, kollégiális, s reményeink szerint hosszútávú.
Az elmúlt napok eseményei mélységes aggodalommal töltenek el minket: meggyőződésünk, tapasztalatunk ugyanis, hogy a CEU mélyen integrálódott a magyar felsőoktatás rendszerébe, annak pótolhatatlan része, s az is kell, hogy maradjon – itt, Budapesten. Nagypolitikai, ideológiai küzdelmeknek ne legyen köze az egyetemi világhoz, azaz a tudományos minőséghez, a független oktatáshoz, a kutatás csorbíthatatlan autonómiájának hosszú évszázadokra visszanyúló hagyományához.”
A Magyar Rektori Konferencia Elnöksége szintén állásfoglalást adott ki, melyet az április 3-án hétfőn a Budapesti Gazdasági Egyetemen tartott ülésén fogadott el. Ebben az MRK kijelenti, a napi politikai csatákba nem belebocsátkozván kizárólag szakmai kérdésekben kíván nyilatkozni. Az Elnökség sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az előterjesztő nem biztosított véleményezési lehetőséget, a magyarországi egyetemek érdekének tartja a CEU Magyarországon maradását, s 2019 szeptemberét javasolja a jogszabályoknak történő megfelelés határidejének, hogy ily módon minden érintettnek megfelelő idő álljon rendelkezésre a feltételek teljesítésére. Az MRK emellett úgy fogalmaz, az elnökség “aggodalommal érzékeli, hogy az országot érintő negatív megítélés már olyan mértéket ölt, ami a magyar felsőoktatás nemzetközi kapcsolataira is negatív hatással lehet”, s kéri az oktatáspolitika irányítóit, mindent tegyenek meg a negatív tendenciák ellensúlyozása érdekében.
A HVG beszámolója szerint a New York-i magyar főkonzulátus Facebook-oldaláról eltűnt az összes fénykép a nemrég tartott CEU-s öregdiákok találkozójáról. A március 16-ai esemény vendéglátója Kumin Ferenc főkonzul volt, egyik résztvevője pedig maga Michael Ignatieff, a CEU rektora, akinek a New York Times címlapján megjelent szókimondó és indulatos cikkéről lapunk is beszámolt. Az egyetem rektora beszédében a CEU-val kapcsolatos terveit részletezte, majd kérdésekre válaszolt. Kumin Ferenc, aki egyébként szintén a CEU diákja volt, felszólalásában kiemelte, mennyire büszke arra, hogy támogathatja Ignatieffet. A néhány nappal később induló támadás és a törvénymódosító javaslat benyújtása után azonban az eseményről készült fotók és más hivatkozások is lekerültek a főkonzulátus közösségi oldaláról. A Hungarian Free Press cikkének szerzője szerint az eset a sztálini időkre emlékeztet, amikor a nemkívánatos személyek fényképekről való eltüntetése nem volt ritka eset.
Kumin Ferenc és a többi kiemelkedő volt CEU-s diák közé tartozik a kormányszóvívő Kovács Zoltán is, aki a mai, hétfői napon az egyetemen tartott kerekasztal-beszélgetésen vett volna részt alumni státuszában. A több hete leszervezett eseményt végül nemrég mondta le – neve hétfő reggelig szerepelt a programban, a szervezők vasárnap este gondoskodtak helyettesítéséről.
Szintén friss hír, hogy a 47 ország 850 intézményét tömörítő Európai Egyetemek Szövetsége (EUA) is elítéli a törvénymódosító javaslatot. A szervezet szerint az egyetemek iránti bizalom és a társadalomban betöltött kritikus szerepük is csökken amiatt, hogy a nemzeti kormányok egyre gyakrabban próbálnak beleavatkozni az intézmények autonómiájába és oktatási szabadságába. Így az EUA újraindítja az egyetemi autonómiáról szóló párbeszédet, amelynek véleményük szerint a magyarországi CEU-val kapcsolatban zajló események is aktualitást adnak. A szervezet egyébként nem csak Magyarországon, hanem például Törökországban is aggasztó fejleményeket észlel. Ahogy honlapjukon is olvashatjuk, a kormányokat arra szólítják fel, hogy az intézményi autonómia tiszteletének szem előtt tartásával tartózkodjanak az egyetemi ügyekbe való beavatkozástól, és ehelyett inkább folytassanak kölcsönös bizalmon és a törvényeken alapuló párbeszédet a szektor képviselőivel.
Forrás: index.hu, 444.hu, elte.hu, mrk.hu, hvg.hu
Kép forrása: index.hu
