Fizetésemelés: mindenki vagy csak egy réteg?

A kormány megemelné az adjunktusok és a tanársegédek fizetését: a korábbi hírek legalábbis erről szóltak. Hiller István szerint azonban ez olyan feszültséget okozna az egyes intézetekben és tanszékeken, amelyek az oktatás minőségét ronthatná.

A korábbi javaslatot Palkovics László október 7-én Budapesten a Felsőoktatási Kerekasztal ülése után jelentette be: januártól az adjunktusok bére 32 százalékkal, a tanársegédeké 25 százalékkal növekedhet.

Hiller István, az MSZP oktatási kabinetvezetője a november 3-ai sajtótájékoztatóján elmondta: átfogó fizetésemelésre van szükség a felsőoktatásban, a Palkovics László által bejelentett javaslatot át kell dolgozni, mert jelenlegi formájában nem kivitelezhető.

Szakmailag komoly következményei lehetnek annak, hogy egyenlőtlenségek alakulnak ki az egyes felsőoktatási intézmények között: az október 7-ei tervezet szerint ugyanis a fizetésemelés felét az intézményeknek maguknak kell kigazdálkodniuk bevételeikből, így az függne az adott intézmény pénzügyi helyzetétől – például míg a Műegyetemnek van külső bevétele, sok más felsőoktatási intézmény ezt nem mondhatja el magáról. Továbbá a korábbi javaslat nem tér ki a Magyar Tudományos Akadémia kutatói hálózatára: Hiller szerint az új bérrendezésnek a nem oktatói-kutatói státusban dolgozókra is érvényesnek kell lennie. A kabinetvezető 50%-os béremelést javasol, ami nettó 45 milliárd forintot jelentene, s 2016-tól már be is vezetnék.

Forrás: edupress.hu

Kép forrása: freesystem.hu

[sam id="10" name="mnb2" codes="false"]