A mai érettségin Márai, Bródy és Arany mellett az ELTE is felbukkant: a vizsga szövegértési részében Veszelszki Ágnes, az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék tanársegédjének tanulmányát kellett a diákoknak értelmezniük.
Veszelszki Ágnes már doktori disszertációjában is a “netnyelvvel” foglalkozott, két évvel ezelőtt pedig egy netszótárt is összeállított. Az érettségizőknek feladatul adott szöveg (amelynek csak egy részletét kellett elolvasniuk) a “digilektusról”, a netnyelvről, az sms-ekben és e-mailekben használt rövidítésekről, az internetes nyelv jellemzőiről szól. A tanulmány a Magyar Nyelvőr című nyelvészeti szaklapban jelent meg.
Az elmúlt években többször kaptak nyelvészeti témájú szöveget a vizsgázók: 2013-ban a középszinten érettségizőknek például Gósy Mária, az ELTE BTK Fonetikai Tanszék vezetője gyermeknyelvről írt tanulmányát kellett értelmezniük, 2012 októberében pedig Keszler Borbála, az ELTE BTK professor emeritájának tanulmányát kellett elolvasniuk, akkor az írásjelhasználat és a nyelvi kultúra volt a téma.
A diákoknak a szövegértés mellett a szövegalkotási feladatok során választaniuk kellett, hogy Márai Sándor Füveskönyvének egy részlete alapján érvelnek-e a “lassú olvasás”, vagyis a slow reading mellett vagy ellen, vagy Bródy Sándor Kaál Samu című művét elemzik, esetleg összehasonlítják Berzsenyi Dániel Életfilozófia és Arany János Visszatekintés című művét. A három feladat közül egyet kellett kiválasztaniuk és kifejteniük.
Forrás: eduline.hu
Kép forrása: erdely.ma
