„Szinte élménybombaként hat”

A Középiskolások Szabadegyeteme idén is várja a nyitott középiskolásokat, érettségizetteket. Nemcsak a különböző tudományokat-szakmákat lehet megismerni a fiatal egyetemistáktól, hanem barátságokat is teremteni. A táborok céljairól és a sokszínű programjairól beszélgettünk két ELTE-s hallgatóval, Gyuk Izabellával és Markó Ábellel.

Számos fiatal szervező áll a Szabadegyetem mögött. Hogyan állt össze ez a csapat, mi motivál titeket?

Iza: Tíz évvel ezelőtt két szakkollégium, a Bibó István Szakkollégium és az Illyés Sándor Szakkollégium tagjainak fejéből pattant ki az ötlet, hogy szervezzenek egy középiskolásoknak szóló pályaorientációs tábort. Akkor még – a két szakkollégium profiljának megfelelően – leginkább a jog–politológia és a pszichológia–pedagógia volt a tábor középpontjában, mely egyedülálló kezdeményezés volt Magyarországon. Azóta már nemcsak ezt a két szakkollégiumot, hanem az ELTE-t is „kinőttük”, és számos egyetemről vannak szervezőink, igyekezve a szakok minél szélesebb palettáját lefedni. A volt táborozók nagy örömmel jelentkeznek minden évben szervezőnek, emellett pedig igyekszünk különböző szakkollégiumokban hirdetni magunkat, valamint ajánljuk is hallgatótársaknak a szervezői létet, hiszen az a célunk, hogy minél professzionálisabb szervezői gárdát tudjunk a táborok mögött. Ehhez segít a mostanra már részletesen kidolgozott felvételi folyamatunk. Emellett természetesen baráti társaság is vagyunk, amit minden évben két csapatépítő hétvégével erősítünk meg.

Ábel: A szervező csapatban számos egyéni motiváció megtalálható, mind szakmai, mind közösségi téren rendkívül sokat lehet kapni a belefektetett munkáért cserébe. Ami közös bennünk, az az, hogy szeretnénk a mindenkori közoktatási rendszerben fennálló űrt, azaz a pályaorientáció hiányát betölteni, hogy ne forduljon elő, hogy egy diák csak a szakok jól hangzó nevei vagy a felvi.hu bemutatószövegei alapján hoz döntést. Minket, szervezőket a saját, szerencsésen meghozott pályaválasztási döntésünk motivál. Nem is olyan régen még mi is ebben a cipőben jártunk, épp ezért szeretnénk segíteni azoknak, akik bizonytalanok a pályaválasztással kapcsolatban.

Mikor és milyen táborokat hirdettetek 2019 nyarára?

Iza: A tavalyi év óta már két táborral várjuk a jelentkezőket, az egyik 9–11. osztályosoknak szól: erősen pályaorientációs jellegű, sok-sok szakmai előadással és szemináriummal, a másik pedig a már érettségizetteket szólítja meg, akik egyetemet kezdenek vagy váltanak, igyekezve őket hasznos ismeretekkel és készségekkel felruházni. Az első, hagyományos táborunk hallgat a Középiskolások Szabadegyeteme névre, és idén július 22. és 28. között kerül megrendezésre, míg az utóbbi tábor neve Szabadegyetem Plusz, amely augusztus 3–7. között lesz majd.

Középiskolások Szabadegyeteme – mit értsünk ezen az elnevezésen, mire számíthat az a középiskolás, aki eljut ide?

Iza: A Szabadegyetem elég jól összefoglalja azt, amit adni szeretnénk a táborozóknak: lehetőséget a szabad tanulásra akár különböző tudományterületekről, akár saját magukról van szó. A táborozók önállóan döntenek arról, hogy milyen előadásokon és szemináriumokon vesznek részt, ezáltal is erősítve bennük azt, hogy a saját érdeklődési területük megtalálásában ők a legkompetensebbek. A tanulás pedig nem áll meg az előadások végeztével: egy éjszakába nyúló beszélgetés során ugyanúgy előkerülnek szakmai témák, a táborozók szabadon kérdezhetnek a szervezőktől, mindannyian új szempontokat ismerünk meg, és ezáltal gazdagítjuk a tudásunkat.

Ábel: Persze a Szabadegyetem nem csak tanulási lehetőséget rejt, ahogyan egy táborozónk megfogalmazta, szinte „élménybombaként” hat a táborozókra és a szervezőkre is. Kortárs közegben, a tanár-diák viszonyt elhagyva tudunk tartalmas heteket eltölteni.

Milyen programok lesznek idén?

Iza: A táborokban szakmai és közösségi programok egyaránt vannak. Szakmai programok alatt a szervezők által tartott előadásokat, szemináriumokat és workshopokat értjük, illetve emellett szervezünk egy Educatio-jellegű estet is. A Szabadegyetem Pluszban pedig a táborozóknak is lehetőségük nyílik kipróbálni magukat előadóként. A közösségi programok szintén nagyon fontos részét képezik a tábornak, hiszen tudjuk, hogy a jó társaság és a hangulat együtt jár. Ennek érdekében a táborozóknak napközben kisebb csoportokban tartunk csapatépítő foglalkozásokat, esténként pedig valamilyen tematika köré szerveződik a program. Szokott lenni éjszakai túra, konspirációs játék (ami olyan, mint egy élőszereplős Cluedo), kviddicsbajnokság és állomásos játék, amelyek segítségével közösségi élményeket igyekszünk szerezni a táborozóknak.

Ábel: Igyekszünk a legtöbb tudományterületet lefedni: jog, politológia, neveléstudományok, természettudományok, közgazdaságtan, mérnöktudományok, pszichológia, orvostudományok, társadalomtudományok stb. Ezeket az ismereteket nemcsak frontális módon adjuk át és mutatjuk be, hanem vitákat, kísérleteket rendezünk, személyes élményekkel próbáljuk közelebb hozni az egyes szakokat. Ezt tükrözi mottónk is: „Tapasztald meg, mi várhat rád!”

Az eddigi évek előadói, előadásai közül kiket emelnétek ki?

Iza: A tábor célja nem az, hogy neves előadókat hívjunk meg különböző tudományterületekről, hanem éppen a táborozók és szervezők közötti kis korkülönbséget kihasználva a közvetlen légkör megteremtése. Emiatt nem előadókat szeretnénk elsősorban kiemelni, habár arra büszkék vagyunk, hogy szervezőink különböző egyetemeken és országokban tanulnak, viszont az előadások témái talán többet mondanak az érdeklődők számára. Nekem a kedvenc előadásaim közé tartozik a VR és a neuropszichológia kapcsolatáról szóló, amit Pete Kinga tartott, aki neuropszichológusként végzett tavaly a lille-i egyetemen. A táborozók között minden évben nagy érdeklődésnek örvend az orvostudomány és a pszichológia házasításával létrejött szexedukációs szeminárium, ami hiánypótló, hiszen a középiskolások körében sokszor hírhedtek a kínos iskolai felvilágosító foglalkozások, a táborban viszont igyekszünk informatív és kötetlen módon beszélgetni a témáról. Ez a szeminárium azért is különleges, mert az előadók számára is izgalmas egy másik szakon tanuló szervezőtárssal együtt dolgozni és ilyen módon tanulni egymástól. Ennek fényében igyekszünk minden évben támogatni az interdiszciplináris előadásokat.

Ábel: Évről évre nagy sláger a Szívboncolás névre hallgató gyakorlati szeminárium, mely során a résztvevők az emberi szívhez nagyon hasonló sertésszíveket láthatnak, illetve szikét ragadhatnak, és saját maguk irányított boncoláson keresztül ismerhetik meg a szív anatómiáját. Gyakran hívunk vendégelőadókat is olyan témákban, melyeket a szervezők tudományterületei nem fednek le. Például így volt alkalmunk pár éve meghallgatni Szölgyén Ákost (ELTE) a gravitációs hullámokról, aki maga is részese volt a fontos felfedezéshez vezető kutatásnak. Emellett én is kiemelném a multidiszciplináris előadásokat (például a földtudományok szerepe a nemzetközi konfliktusokban), ezek által több tudományterületet egyszerre ismerhetnek meg a táborozók, és olyan összefüggésekre is rámutatunk, melyeket az iskolában, de az egyetemen is ritkán vagy egyáltalán nem hallhatnak.

Kiket vártok a rendezvényre?

Iza: Olyan középiskolásokat, akik gondolkoznak az egyetemi továbbtanuláson, de nem tudják, milyen irányba induljanak. Vagy éppen tudják, és jobban meg akarják ismerni az adott területet.

Ábel: Saját tapasztalat alapján tudom állítani, hogy akkor is rengeteget nyújthat a tábor, ha valaki már kialakult pályaképpel vesz részt rajta. Értem ezalatt, hogy számtalan olyan témába van lehetőség belekostólni, amik érdeklik az embert, de egyetemi szakként nem döntene mellettük. Persze az is előfordult már nem egyszer, hogy egy táborozó a korábban biztosnak hitt választását a tábor hatására változtatta meg, és végül egy hozzá jobban illő, másik szak mellett döntött.

Milyen feltételekkel lehet jelentkezni a táborba?

Ábel: A tábori részvétel minden középiskolás számára nyitott, nincs külön „szabadegyetemi felvételi”, elegendő a jelentkezési lapot kitölteni a már említett táborokba. Táborunk kezdeti célkitűzése volt, melyet ma is tartunk, hogy olyanokat is megszólítsunk, akik számára a felsőoktatás nem evidencia, azaz nem csak a budapesti elit gimik diákjait várjuk. Részben ezért is szeretnénk lehetőséget biztosítani azoknak is, akiknek a teljes összeg kifizetése nehézséget jelentene, ezért egy támogatási rendszert alakítottunk ki, ami alapján félárú táborozás igényelhető hátrányos helyzetű, nagycsaládos vagy tartós beteg jelentkező esetén.

Ne feledkezzünk meg a szép helyszínről sem! Milyen környezetben lehetnek a középiskolás vendégeitek?

Iza: A táborokat igyekszünk minden évben Budapesthez közel, vízparti vagy természetközeli helyszínen rendezni. Idén a királyréti Fatornyos Fogadóra esett a választás, ahol a szállás kőépületben, 3-4 ágyas fürdőszobás szobákban lesz, lényegében az erdőben, gyönyörű környezetben.

Hogyan működtetitek az Egyesületet? Vannak támogatóitok?

Ábel: Mint hallgatói csoport, az ELTE pályázatain évek óta részt veszünk, legtöbbször sikeresen, ami a szervező egyetemi hallgatók részvételét teszi lehetővé programjainkon. Egyéb támogatóink többek között a már említett kedvezményes részvételt segítik. A 2015-ben alakult Egyesület sok előnnyel – persze sok munkával is – jár. Ez adja a formális hátterét a szervezésnek. Így önállóan tudunk pályázni az éves szakmai programunk támogatására, ami a táborok mellett mostanra már számos évközi alkalommal is kiegészült.

Névjegy:

Gyuk Izabella (ELTE PPK, pszichológia MA): Én nem voltam táborozó, már egyetemistaként, az Illyés Sándor Szakkollégiumban hallottam a Szabadegyetemről. Ez a harmadik évem szervezőként, és idén először főszervezőként is kipróbálhatom magam.

Markó Ábel (ELTE TTK, geológus MSc): 10-es gimnazistaként találkoztam először a Szabadegyetemmel, három alkalommal táboroztam, majd ezt követően egyetemistaként nagyon örültem, hogy bekerülhettem a szervező csapatba, az idei az ötödik szervezői idényem és második évem főszervezőként.

38717381_1748971268490810_6372597883660664832_n

Honlap: szabadegyetem.elte.hu

Az esemény médiapartnere az ELTE Online is.