22

cikk

Kultúrával kapcsolódva

Az ELTE telis-tele van a kultúra köré szerveződő körökkel, hogy az idejárók megtalálják egymást és a közös hangot, az így létrejött kapcsolatok pedig akár egy életre is szólhatnak. Az egyetem négy klubjának vezetőjét kérdeztük a náluk élő közösségekről. A Presstiválra készült írásunkat olvashatjátok.

„A közös alkotás mellett fontos emberi kapcsolatokkal is gazdagabbak lettünk itt” – interjú a Levendula Kortárs Táncműhellyel

A Levendula Kortárs Táncműhely az ELTE-BEAC Moderntánc csapat fellépő táncosaiból alakult 2015-ben. Wéber Edi a tánccsapat művészeti vezetője és koreográfusa. Vele és Székely Borbálával, a Levendula Kortárs Táncműhely egyik táncosával beszélgettünk.

4 fantasztikus japán film, amit érdemes megnézned februárban

Az online Japán Filmfesztivál immáron második alkalommal kerül megrendezésre a Japan Foundation szervezésében. A fesztivál célja, hogy elérhetővé és közkinccsé tegye a japán filmek varázslatos világát. Összesen 20 japán film közül lehet válogatni, a paletta igen széles: a klasszikustól a vígjátékig, a dokumentumfilmtől az animéig minden megtalálható. A filmek ingyenesen elérhetőek egészen február 27-ig.

Kép és kultusz – Szinyei Merse Pál kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában

Szinyei Merse Pál egyike azon korszakalkotó festőművészeinknek, akiknek a nevét szinte mindenki ismeri. Egyik talán leghíresebb és mondhatjuk – méltán – legnépszerűbb festménye: a Majális itthon vetekszik Van Gogh Csillagos éjével. Kitűzőkön, felsőkön, táskákon köszön vissza az élénk színeivel és könnyed hangulatával legbenső, gyermeki boldogságunkig nyúló festmény. De mégis, ki volt Szinyei? Egy merész művész, aki megújította kordivatot? Egy polgárpukkasztó festő, akinek egyedi látásmódjában készült festményein megrökönyödtek a kortársak? Egy biztos, nagysága és hatása kortársaira és a ma művészeire megkérdőjelezhetetlen. A Magyar Nemzeti Galéria 2020 novembere óta futó Kép és kultusz című kiállítása Szinyei Merse születésének 175. és halálának 100. évfordulója apropóján még február 20-ig várja a látogatókat.

„Csak arra emlékszem, hogy nyolc évesen már ruhákat terveztem, mániákusan” – interjú Krajnyák Petrával

Krajnyák Petra fiatal tervezővel és a cup of japan podcast házigazdájával beszélgettünk. A japán szakos végzős hallgató pszichedelikus alkotásai garantáltan Benned is elindítanak valamit!

„Hogy mit adjunk vissza abból, ami a verset verssé teszi, az nagy kérdés” – interjú Várady Szabolccsal

Várady Szabolcs Kossuth-díjas költő, műfordító, szerkesztő. 1969-ben szerzett diplomát az ELTE-n. Több kötet és műfordítás fűződik a nevéhez, de mostanában az operarajongóknak csenghet ismerősen a neve. Az Operában a 2020/21-es évadban egyszerre három olyan darabot is játszottak, melyeknek librettóit Várady Szabolcs jegyzi. Az ELTE-s évekről, műfordításról és operalibrettókról beszélgettünk.

„Minden hatással van ránk, amit olvasunk, így vagy úgy, még ha nem is vesszük észre” – interjú Harag Anita Margó-díjas novellistával

Harag Anita kortárs novellista, aki az ELTE indológia szakán végzett. 2018-ban Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíjat és Petri György-díjat kapott, majd első novelláskötete rögtön az ezt követő évben jelent meg a Magvető gondozásában Évszakhoz képest hűvösebb címmel. 2020-ban a kötetért Margó-díjat kapott. Vele beszélgettünk a kötetről, az alkotásról és az ELTE-s évekről.

A Dűne zenéje, avagy Hans Zimmer retro-futurisztikus mesterműve

Frank Herbert Dűnéje, amire sokáig azt mondták, feldolgozhatatlan, túlságosan komplex, nehezen adaptálható a szöveg a filmvászonra, 2021-ben mozivászonra került. A korábbi Dűne filmhez és sorozathoz képest a kritikusok által is nagyra értékelt film a könyv rajongóinak tetszését is elnyerte. De milyen lett a zenéje?

Modern és népies – az ELTE tánccsoportjainak előadásán jártunk

A Levendula Kortárs Táncműhely az ELTE-BEAC Moderntánc csapat fellépő táncosaiból alakult 2015-ben. A Covid-időszak utáni első önálló estjüket láthattuk a Bethlen Téri Színházban október 16-17-én, ahol egy új darabjukat is bemutatták.

Eckhardt Gábor zongoraművész a Bolyai Kollégiumban

Szeptember 16-án Eckhardt Gábor Liszt Ferenc-díjas zongoraművész látogatott el a Bolyai Kollégiumba, ahol a heti rendszerességű előadássorozaton, a Csütörtök Estén tartott előadást Beethovenről, melyet zongorabemutatóval tett még színesebbé és izgalmasabbá.

5 érv amellett, hogy idén nyáron olvass Simon Stålenhagtól

Lehetséges, hogy kép és szöveg tökéletesen működjön együtt? A gyönyörű digitális rajzok mellett nem vész el a szöveg értéke? Nem válik mellékessé valamelyik a kép és a szöveg közül? Simon Stålenhag, svéd zenész, concept artist és író megmutatta, milyen elképesztő összhangban lehet ez a kettő, milyen jól ki tudják egymást egészíteni, és hogy mennyire nem unalmas egy ilyen „képeskönyv”.

Mitológia Miyazaki filmje, a Ponyo mögött

Hayao Miyazaki neve és a Ghibli Studio általában még azoknak is ismerősen cseng, akik kevésbé jártasak a japán filmkultúrában. A klasszikus Miyazaki-filmek közül több magyar szinkronnal a hazai mozikban is megjelent, ezek az animációs filmek nem csak Japánban, de szerte a világban áttörő sikert arattak.

Egy csésze boldogság – cold brew, a hidegen áztatott tea

A forró italok – így a tea – szezonja klasszikusan az őszi és téli hónapok. Az ember nem tud hangulatosabb estét elképzelni annál, mint hogy egy csésze tea, egy gyapjúpléd és egy jó könyv vagy film társaságában kizárja a külvilágot és hagyja, hogy átmelegedjen a teste és a lelke. A nyári hőségben pedig a cold brew, azaz hidegen áztatott tea az, ami lehűti a testet és kitisztítja az elmét. Hogyan készül ez a fajta tea, miért éri meg fogyasztani és milyen teafüvet használj hozzá?

„Végre elindultam valami úton, aminek a végét most keresem” – interjú Mézes Fannival

Évekkel ezelőtt ismertem meg Mézes Fanni munkásságát, aki akkoriban még a Poliip néven futó Facebook-oldalára posztolta rajzait. Azóta nem csak felületet váltott (jelenleg Instagramon aktív), hanem stílust is. Nagyon motiváló látni Fanni munkáin, hogy kellő szorgalommal, gyakorlással és kitartással hova lehet fejlődni az évek alatt. Csodálatos művész, elképesztően érdekes az életútja, hihetetlenül inspiráló ember, olyan, akit fiatal művészpalántáknak különösen megéri követni.

„A Ház Gyönyörűsége mérhetetlen; Jósága végtelen.” – Piranesi, a 2021-es Hugo-díj finalistája

A Piranesi volt 2020 egyik legjobban várt könyve a fantasyrajongók körében. A kritikusok is nagyra méltatták, a 2021-es Hugo- és Nebula-díjra is jelölték. Miért olyan különleges ez a könyv és miért szeretik annyian?

A japán történetmesélés egy különleges formája: A Kanei-kor három lovasa

Mi az első, ami eszedbe jut, amikor meghallod a kifejezést: „japán zene”? Shamisen? Babymetal? Hatsune Miku? A japán tradicionális zenéről ritkán beszélünk, más kultúrákéhoz hasonlóan ez is teljesen más, mint a mi klasszikusaink. A japán klasszikus zene fókuszában gyakran áll a történetmesélés.

Kína, ahogyan még nem láttad: fotográfia és irodalom

A kínai kortárs művészet kevéssé népszerű Magyarországon, holott rengeteg kiváló alkotója van az országnak, csak egy kicsit keresgélni kell. A cikkben két kortárs alkotót mutatunk be: egy fotográfust és egy novellistát.

Szelleműzés és erkölcsi leckék: a Mononoke című animéről

A Mononoke című avantgarde anime központi témája a folklór. A japán kultúra iránt érdeklődőknek szinte kihagyhatatlan, különleges élmény.

Aki az örök emberit kutatja: Ursula K. Le Guin

Mementó Ursula K. Le Guinnak, a fantasztikus irodalom nagy úttörőjének, aki a műveiben ma is releváns kérdéseket tesz fel, akinek az írásai megmutatják az embert. A jó és a rossz oldalát egyaránt.

Monokróm érzékiség Japánból: Daido Moriyama művészete

Daido Moriyama japán „street fotográfus” 1938-ban született Oszakában. Leginkább az intenzív, fekete-fehér képeiről ismert, amelyek a tradicionális japán értékek és a modern társadalom kontrasztját ábrázolják a háború utáni Japánban.

#instaköltő? – Interjú Rónoki Bertalannal

Rónoki Bertalan fiatal művész, igazi 21. századi versfaragó, művei egy részét a Fiókország névre keresztelt Instagram-oldalon keresztül teszi közzé. Vele beszélgettünk a művészek különös világáról és az Instagramról mint versmegosztó platformról.

Klasszikus tudományos fikció 2020-ban: Dr. Moreau szigete

A science fiction a köztudatban mint modern vívmány él, ám eredete sokkal régebbre nyúlik vissza. Egyesek a középkortól, mások Mary Shelley Frankenstein című regényétől eredeztetik. Pontosan meghatározott kezdőpont ugyan nincsen, de igazán a XX. században kezdett el kibontakozni a zsáner az ipari forradalom, a gépiesedés, valamint a tudomány, a társadalom és találmányok hármas kohéziójának hatására. Ekkortól jelentek meg tömegesen olyan művészeti alkotások, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak ehhez a ma is közkedvelt zsánerhez.