25

cikk

Találkozások konferencia az Eötvös Collegium Magyar műhelyében

November 18–19-én, pénteken és szombaton rendezi meg az ELTE interdiszciplináris szakkollégiumának, az Eötvös József Collegiumnak egyik legnagyobb szakmai műhelye hallgatói konferenciáját. A Magyar műhely kétévente szervez műhelykonferenciát, amelyen két kabinetnek megfelelően főleg irodalmi és nyelvészeti témájú előadások hangzanak el. Idén 35 előadó érkezik a határon innen és túlról. Két nyelvészeti, és öt irodalmi szekcióban hangzanak majd el előadások, illetve mindkét nap egy-egy plenáris előadással indul, olyan szakmai tekintélyektől, mint Tolcsvai Nagy Gábor és Kulcsár-Szabó Zoltán.

Különös térkép a Földről, ahogy még sosem láttuk

Ha azt a szót halljuk, világtérkép, nagyjából mindenkinek ugyanaz ugrik be. Egy kétdimenziós térkép, amin Grönland ugyanakkora, mint Afrika, az Antarktisz pedig alig látszik a kép alján. Ezt a torzulást a Mercator-vetület okozza. A térképészeknek ugyanis ki kellett fejleszteniük egy módszert, amellyel a Föld gömb alakú felszínét síkban tudják ábrázolni. Gerardus Mercator flamand tudós 1569-ben úgy oldotta meg a kérdést, hogy a Föld gömb alakját „hengeresítette.” Ezzel tengeri navigációhoz tökéletesen alkalmas térképet alkotott, ezért a módszere széles körben el is terjedt, a sarkokhoz közeli objektumok így viszont aránytalanul nagynak tűnnek az ábrázolásokon.

Mit etessünk a marhákkal, hogy ne büfögjék tele metánnal a légkört?

Az emberi tevékenységhez köthető metángáz 44%-át a haszonállatok bocsátják ki. A főleg marhák által felbüfögött és szellentés útján távozó metán 3,1 gigatonna szennyezést tesz ki évente. Ez nagyjából annyi, mint az egész Európai Unió éves szén-dioxid kibocsátása. A metán azonban 36-szor nagyobb hatással van a globális felmelegedésre, mint a szén-dioxid. Egy új felfedezéssel most akkora hatást érhetünk el, mintha egész India szén-dioxid kibocsátását megszüntetnénk.

Végre megnézhetjük közelről a legközelebbi földszerű bolygót

Az Alfa Centauri körül keringő földszerű bolygókról még sosem készült közvetlen felvétel. Egy csapat asztronómus most bejelentette, hogy 2019-ben űrteleszkópot lő fel, hogy végre láthassuk a hozzánk legközelebbi naprendszer lakható zónában lévő bolygóit. A Project Blue ötletét egy olyan kép adta, amelyet a Voyager 1 készített a távolodó Földről még 1990-ben. A képen a bolygónk csak egy sápadt, kék pontnak látszik. Ha hasonló képet látnánk az Alfa Centauri egyik bolygójáról is, az komoly esélyt jelentene arra, hogy a bolygó lakható.

Földön kívüli élet lehet a Jupiter egyik holdján

A Jupiter egyik legnagyobb holdjának, az Európé felszínének több kilométer vastag jégrétege alatt olyan óceán rejtőzhet, amely mikroorganizmusoknak ad otthont. Miután az Antarktisz jégtakarója alatti tavakban élő szervezeteket találtak, nem kizárt, hogy hasonlók vannak a Jupiter jeges holdjainak felszíne alatt. Éppen ezért 2022-ben űrszondát küldenek a távoli bolygó kisérőinek feltérképezésére.