25

cikk

Esti kérdések – Filozófia vs irodalom?

Az Eötvös Collegium Esti kérdések című konferenciájának szombat délutáni szekciója a Filozófia az irodalomban címet kapta. A Margócsy István plenáris előadásával induló szekció inkább az irodalom felől vizsgálta a két tudományterület viszonyát.

Esti kérdések – Filozófia és irodalom I. nap

Az Eötvös Collegiumban szombat délelőtt folytatódott az Esti Kérdések konferencia, amelynek megnyitó workshopjáról is tudósítottunk. A szombat délelőtti Filozófia és Irodalom című szekcióban a két plenáris előadást három további előadás követette.

Olyan könyvet mutattak be a magyar sajtótörténetről, mint eddig soha

Kerekasztal-beszélgetés keretében mutatták be Buzinkay Géza „A magyar sajtó és újságírás története a kezdetektől a rendszerváltásig” című könyvét február 15-én az ELTE BTK-n. Az eseményen kiderült, miért nem készülhetett eddig átfogó magyar sajtótörténeti munka, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie a szerzőnek, és hogyan sikerült egy több szempontból példátlan munkát letennie az asztalra.

Furán nézel ki a szelfiken? Nem az arcoddal van baj

Miért lett hihetetlenül népszerű a szelfizés? És miért látjuk magunkat sokszor idétlennek a szelfiken? Már ezekre a kérdésekre is léteznek tudományos kutatáson alapuló válaszok. Miután az Oxford English Dictionary 2013-ban a selfie szót választotta az év szavának, a trend előtt egy ideig tanácstalanul (vagy érdektelenül) állt a tudományos világ nagy része. De csak egy ideig.

ELTE-s siker egy különös mezőnyben

Január 17-én zajlott a Nagy Diák IQ-teszt vetélkedősorozat döntője a Várkert Bazárban. A rendezvényen két győztest is hirdettek, egyikük pedig egyetemünk matematika szakos hallgatója, Nagy Kartal lett. De miért avattak két győztest, ha nem döntetlen lett az eredmény?

A vérnyomás is befolyásolhatja a születendő baba nemét

Gyermekvállaláskor a születendő baba neme az egyik legfontosabb kérdés. Megválaszolására léteznek ősi módszerek, például hogy milyen ételt kíván a kismama, vagy fordulhatunk a csillagokhoz is, vagy az újabb korokban az orvostudományhoz, ami most újabb befolyásoló tényezőre bukkant.

Te is használod, pedig száz éve megmondták, hogy nem kéne

Az emberek sokszor figyelmen kívül hagyják, amit az orvosok vagy a tudósok tanácsolnak nekik, akkor is, ha ezzel saját egészségüket veszélyeztetik. Elég olyan mindennapi élvezetekre gondolni, mint a cigaretta vagy a gyorskaja, az alkoholról már nem is beszélve. Vannak témák, amikről azt hihetnénk, már nem tudnak újat mondani. Pedig úgy tűnik még mindig nem tudjuk, hogy mit hova (ne) dugjunk.

Egészséges-e megszüntetni a menstruációt?

Minden nő megtapasztalja, mégis keveset beszélünk róla, és zavarba jövünk, ha szóba kerül. Pedig rengeteg szempontból hatással van a nők mindennapjaira. Vannak, akik úgy gondolják, hogy ennek nem kellene így lennie. A tudomány mai állása lehetővé teszi, hogy ideiglenesen szüneteltethető legyen a menstruáció, akár több évig is. Ha a nők nagy része tényleg kényelmetlenségként éli meg a havi vérzést, és komoly fájdalmai vannak, miért nem rohannak az orvoshoz, hogy megszüntessék?

A Találkozások konferencia II. napja ‒ Irodalomtudomány

A konferencia szombati napja az irodalomtudomány jegyében telt. Az Eötvös Collegium Magyar műhelyének sajátossága, hogy irodalmi és nyelvészeti kabinet működik teljesen szimultán, összefonódva. A Találkozások cím is utal a fő célkitűzésre: találkozási pontokat teremteni, hogy minél több átjárás legyen a két tudományterület között, illetve bevonni olyan határterületek szempontjait is, mint a színháztudomány, a művészetelmélet, vagy az esztétika. A második nap négy szekciójában olyan kérdésfeltevések hangzottak el, mint hogy mit láthatott Kosztolányi Itáliában, milyen is az online színház, mi a „másik művészet”, vagy hányféle módon fonódhat össze kép és szöveg.

A Találkozások konferencia I. napja ‒ Nyelvtudomány

November 18–19-én zajlott az irodalom- és nyelvtudományra, valamint azok határterületeire koncentráló Találkozások konferencia az Eötvös Collegiumban. A Magyar műhely hallgatói konferenciáján 35 előadó vett részt határon innen és túlról. A pénteki nap alapvetően a nyelvtudományi szekcióké volt, de a zárószekció filológiai szempontjai már az irodalomtudomány felé irányították az érdeklődést. A hallgatói előadások rendkívül sokszínűek voltak: a skandináv pragmatika, az elképzelt szamurájnyelv, a boszorkányperek, vagy a Besenyő család találkozása a metapragmatikával mind-mind szóba kerültek. Ezek mellett számos más fontos kérdést is megvizsgáltak a résztvevők, például milyen sémák mentén szólnak egymáshoz hallgatók és oktatók, volt-e sci-fi a 19. században, miért jó a funkcionális nyelvtan, illetve „hova” is sírunk be, mikor azt mondjuk, „besírtam”.