14

cikk

Tökéletes idegennyelv tudás: bármikor, bárkinek, tanulás nélkül?

Nincs több különóra, szótárazás, szótanulás. Ezekkel a szívmelengető pozitívumokkal járna egy olyan fordítóprogram létrehozása, amely egy fülhallgató segítségével élőben fordít le nekünk minden nyelvet. S bár első ránézésre nagyon is kecsegtető az ajánlat, még nagyon messze állnak a fejlesztők ennek megvalósításától. S közelebbről nézve a dolgot nem is annyira nagy baj, ha a program még várat magára. Hiszen ahány nyelv, annyi ember. Nem igaz? Nem beszélve arról a több ezer emberről, aki ebből él. S persze az sem utolsó szempont, hogy bár egy idegen nyelv elsajátítása nagyon nehéz feladat, azért akinek egyszer sikerül, annak rendkívüli sikerélményben lehet része. A szakértők szerint azonban nem kell azon aggódnunk, hogy egyhamar elvesztjük ezt a kuriozitást. Bár lehet, hogy ezek az érvek gyengének bizonyulnak egy nyelvvizsga vagy éppen nyelvi érettségi megszerzésével küszködő ember számára.
Lássuk tehát, micsodák ennek a megmentő programnak az akadályai?

Tudományos mérföldkő helyszíne lehet Gyöngyösoroszi?

Biztosan mindenki hallott arról, hogy az Einstein által, pontosan száz évvel ezelőtt az általános relativitáselmélet részeként kikövetkeztetett gravitációs hullámokat sikerült felfedezni. Ebben a tudományos világszenzációban magyar tudósok is részt vettek. Áder János, köztársasági elnök a kutatás révén világhírnévre szert tevő kutatócsoport tagjaival találkozott. A találkozóra pénteken este New Yorkban került sor.

Több lesz az ösztöndíj?

2017-től több lehet az ösztöndíj az egyetemeken. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) ugyanis újításokat eszközölne az ösztöndíjrendszerben és emelné az ösztöndíjak összegét is. Az elnök, Gulyás Tibor elmondta, hogy a 2007 óta nem változó rendszernek azért van szüksége a változtatásra, mert a normatívák, a juttatások és a források között nincs összhang. A változtatások a szociális ösztöndíjat és a köztársasági ösztöndíjat is érintenék. Az új törvény szerint egyes önköltséges hallgatók munkáját is ösztöndíjjal jutalmaznák.

Ismét a legjobbak között az ELTE!

Az, hogy az ELTE szerepel a hazai és a nemzetközi felsőoktatási ranglistákon is, már nem meglepő, hiszen az eddigi években általában a mi egyetemünk a legmagasabb helyen szereplő intézmény a hazai egyetemek közül. Ezúttal a brit Quacquarelli Symonds (QS) listán foglalt el egészen előkelő helyet. A korábbi években is szerepelt már ebben a rangsorban, és szinte minden tudományterületen megőrizte eddigi pozícióját az idei évben is. Az egyes képzési ágak, a világ legjobb 151-500 intézménye között végeztek, ami tekintve, hogy a világon több mint 11.000 felsőoktatási intézményt tartanak számon, igencsak előkelő helynek bizonyul. A QS Word University Ranking 2004 óta működik és öt terület oktatási programját rangsorolja. A társadalomtudományi, művészet- és bölcsészettudományi, műszaki, orvos- és egészségtudományi, természettudományi területekét. Ráadásul a fizika és csillagászat témakörében idén az ELTE bizonyult a hazai egyetemek közül a legjobbnak, az informatika pedig (idén először) szintén felkerült a listára.

Bármire képes vagy!

Sokan vagyunk, akik beleesünk abba hibába, hogy azt hisszük, a tündérmesék léteznek. Ki nem hallott olyan történetet, hogy valaki egy egydollárossal a zsebében kitalált valamit, amivel később milliárdossá vált. De nem kell elutaznunk a tengeren túlra egy-egy ilyen történetért. Elég ha felcsapunk néhány mesekönyvet. Hamupipőkére, Csipkerózsikára, Hófehérkére rátalált a herceg, a szorgos leány, rest testvérét megszégyenítve arannyal-ezüsttel tér haza és még sorolhatnánk.

Hagyd el egy könyved!

Rendkívül bosszantó tud lenni, ha az ember elveszít valamit, minden könyvkedvelőnek összeszorulna a szíve, ha kedvenc kötetét elvesztené, de ha belegondolunk, akkor valami jó is kisülhet belőle: a hőn szeretett kedvenc írást nyilván mással is szívesen megosztanánk. Egy-egy alkotás olvasása közben napokra rabul ejt minket, a benne rejlő, számunkra kedves mondatok bizony akár évekre is, ezt az érzést pedig az ember meg akarja osztani az egész világgal. Erre, és persze az olvasás szeretetére alapozva született meg a könyvelhagyós játék, amelynek lényege, hogy bárki direkt módon ottfelejtheti valahol arra ítélt olvasmányát, a megtalálónak ezzel örömet okozva. És valljuk be, van abban valami különösen izgalmas és varázslatos dolog, ahogyan ismeretlen emberek kommunikálnak. Na, de lássuk a részleteket.

Megfelelő oktatást a szegény gyerekeknek!

250 000. Körülbelül ennyi a száma azoknak a gyerekeknek, akiknek az otthonában nincs villany, wc, vagy éppen fürdőkád. Ennyien élnek úgy, hogy nincs elegendő hely, nincs elegendő ágy, nincs tere az önálló munkának, a koncentrációnak, a megfelelő pihenésnek. Nincs étel. Nincs fűtés. Hogyan oldható meg ilyen környezetben a tanulás? Mit tehetne egy olyan gyermek, aki reggel fűtetlen lakásban ébred, a reggelije egy szelet vajas kenyér (ha az is akad), aztán gyalogol az iskolába esőben is, hóban is, sokszor kabát vagy meleg cipő nélkül… A szüleinek nincs pénze megfelelő ruhára, táskára, tankönyvre, füzetre. Vajon lehet-e kimagasló a teljesítmény? Megfelelő munkaeszközök nélkül lehet-e dolgozni?A földkerekség legkiválóbb sebésze hogyan vizsgázna műszerek, eszközök nélkül egy sterilizálatlan, fűtetlen műtőben? És Chopin a zongorája nélkül? Puskás focilabda nélkül? Mit tehet a mélyszegénységben élő gyermek ez ellen? A válasz: semmit. De vannak, akik igenis tehetnek és vannak akik cselekednek is. A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA), Tanulószoba címmel új kampányba kezdett, aminek a célja,hogy megmutassa milyen körülmények között is élnek fiatalok és hogy rávezessen minket arra, hogy mindenki segíthet valamit. Te is!

Kötelező nyelvvizsga a felvételihez

Az egyetemi, főiskolai felvételi eddig sem volt könnyű feladat. A hatalmas verseny és az egyes szakokon megkövetelt emelt szintű érettségi hihetetlen módon nehezítette meg a továbbtanulni vágyó diákok dolgát. Ennek ellenére a szorgalom meghozta gyümölcsét és ha nehezebben teljesíthető feltételekkel is, de a legtöbb tanuló számára elérhető maradt a felvételi, hiszen többnyire a középiskolák oktatói által leadott órák, és a tanulók önszorgalma sikeres közép-és emelt szintű érettségiket eredményezett. Viszont most azon kell elgondolkodnunk, hogy a különórákat, felkészítőkurzusokat nem számítva önmagában a középiskolai nyelvórák elegendőek voltak-e ahhoz, hogy egy középszintű nyelvvizsgát megszerezzünk? Nos, nekünk még csak fel kell tennünk a kérdést, de az idén középiskolába felvételiző diákoknak mindenképp igent kell majd válaszolniuk, ha tovább szeretnének tanulni. Ugyanis 2020-tól, csakúgy mint az érettségi, a B2-es nyelvvizsga is kötelező lesz a felsőoktatásba való felvételizés esetén, és persze a magánleckéket nem minden diáknak van lehetősége kifizetni.

Szépül az Egyetemi Könyvtár

Az Egyetemi Könyvtár impozáns épületével mindenképp egy gyönyörű éke a Ferenciek terének. Azonban mint minden régi épületet, ezt is renoválni, és korszerűsíteni kell. Az utóbbi években végrehajtott munkálatok során energetikailag korszerűsítették, valamint felújították a díszteremben a Lotz-freskókat, ezúttal pedig az épület fogadótermein a sor. Budapest Főváros Közgyűlése 5,3 millió forinttal támogatja az épület e részein a felújításokat. A pályázatot a könyvtár főigazgatója, Kálóczi Katalin vezeti.

Jön a Conflict Zone Projekt következő előadása

Március 9-én 18 órától Csicsmann László közgazdász tart előadást a Közel-Kelet modern kori politikatörténetéről, a poszt-hidegháborús időszakról, és többek között kitérve a radikális szervezetek előretörésének okaira is. Az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének előadássorozata, a Conflict Zone Projekt két témát dolgoz fel: magyarok Trianon és Európa határain belül, valamint a közel-kelet konfliktusai (és annak hatása a migrációra) történészek, régészek, etnográfusok, politológusok, művészek és szociológusok segítségével.